Izrael megpöccintette a dominót, még nem látni az iráni háború következményeit

Kedd hajnalra ha döcögősen is, de tűzszünet köszöntött be az iráni-izraeli háborúban, aminek gyökerei mélyre nyúlnak – többek között erről volt szó a Telex Téma című podcastjában, ahol két telexes újságíró, Brückner Gergely és Tóth Gergely beszélgettek kedden.

A tűzszünet feltételeit még nem ismerjük, Izrael elfogadta azt, Irán viszont csak hallgatólagosan fogadta el – magyarázta Tóth Gergely. Azért hallgatólagos ez, mert Irán vállalta, új csapásokat nem indít, de ehhez képest hajnalban már támadták az izraeli Beér-Sevát, a tűzszünet után is kilőttek két rakétát, amire Izrael is bejelentett válaszcsapásokat. „Ez nem jelenti azt, hogy a tűzszünet nem lép életbe, van egy lecsengő szakasza a konfliktusnak”, és szerinte nem jelentették volna be, ha nem lenne mély tartalma.

Arról is szó esett, az Egyesült Államok miként került képbe. Tóth Gergely szerint húsz éven napirenden volt már az Irán elleni csapás. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerette volna Amerikát maga mögött tudni. Donald Trump kedvet kapott a vállalkozáshoz, hiszen „nem bírja, ha nem ő a főszereplő a sztoriban”. Ugyanakkor Tóth Gergely szerint „izgatott kommentelő szintjén követte az első napokat”, majd elkezdett azonosulni a katonai akcióval, az amerikai fegyverek győzelmének titulálta az izraeli katonai sikereket.

Izrael felkínálta neki a lehetőséget, hogy van egy akció, amit ők nem tudnak végrehajtani: a föld alá rejtett urándúsítók elleni támadást. Trumpot megfogta, hogy egy nagy bomba ledobásával beléphet ebbe. Ehhez kapcsolódik, hogy Izrael és sok ország „elkezdte elsajátítani a Trump-nyelvezetet”, hiszen az első ciklusával ellentétben rengeteg téren ő dönt, „megtanulták a királyi udvar nyelvén beszélni”, mivel a fantáziáját kell megragadni.

A cél az volt, hogy egy nagy látványos csapást végrehajtanak, majd kihátrálnak a konfliktusból.

Kérdéses, sikerült-e az izraeli csapásoknak meggyengíteni az iráni rezsimet. Tóth Gergely szerint több izraeli csapás szimbolikus tereket is ért. Például a teheráni Palesztina téren lévő visszaszámláló órát lebombázták, ami Izrael 2040-es tervezett megszűnéséig számolt vissza. A hírhedt, tüntetőverő Baszidzs-milícia központját is támadták, ahogy az állami tévét is. A politikai foglyokat is rácsai mögött tudó Evin-börtönt is támadás érte, a kapuját lebombázták. „Lehet úgy venni, hogy ezek hozzásegítik Iránt egy esetleges forradalomhoz” – mondta Tóth.

„Ez egy nyitott végű offenzíva volt” Izrael részéről, és a rezsimváltás „egy olyan vas volt, amit a tűzben tartottak” – folytatta Tóth Gergely. Iránban jó pár éve újra meg újra tüntetéssorozatok törnek ki, de kérdéses, ki vagy mi válthatná az iszlamista vezetést egyszer: szervezett ellenzék nincs, a külföldre menekült ellenzékiek nem annyira népszerűek, ahogy a sah leszármazottja sem. Az iráni etnikai kisebbségek között robbanhat ki fegyveres felkelés, Tóth Gergely példának a délkeleti beludzsokat hozta fel, akik régóta lázonganak a központi hatalom ellen. „Irán egy korlátozott demokrácia”, a mostani elnök relatíve reformista, ez mentheti a rezsimet.

Nemzetközi kitekintésben Kínának nagyon fontos volt, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, főleg az iráni olajimportja miatt. „Irán meggyengülése Kína számára ha nem is stratégiai pofon, de pöccintés” – fejtegette Tóth Gergely. Oroszország nagyobb vesztes, neki katonai-biztonságpolitikai szövetsége van Teheránnal. A tavaly megbukott szíriai Aszad-rezsimet is az irániak és oroszok mentették meg és tartották fenn. Irán meggyengülése most rossz az oroszoknak. Azt még nem tudni, az orosz piacra szánt iráni drónok üzemeit lebombázták-e az izraeliek.

A közeljövőre azt mondta Tóth Gergely, az a nagy kérdés, milyen szabályok mentén megy végig a békefolyamat. Izrael általában fenntartja magának a jogot, hogy odacsapjon, ha fenyegetve érzi magát. „Most korlátlan operációs lehetőséggel rendelkezik Irán felett”, és ha Irán elkezdi visszaépíteni katonai kapacitásait, Izrael le tudja bombázni. „Lehet, hogy nemzetközi garanciák lesznek, és ez az állandó, fékezett habzású katonai intervenció, mint ami Libanonban zajlik, megszűnik” – tette hozzá.

Izrael most a háború mellett döntött, hogy kihasználja katonai erőfölényét. Már 2020-ban látszott, hogy Irán nem vág vissza igazán keményen a Kudsz-erők parancsnoka, Kászem Szolejmáni likvidálása után – helyezte utána történeti kontextusba a helyzetet Tóth Gergely. A libanoni háborúban is inkább azt jelezték az irániak, hogy van sok harci eszközük, de nem durvultak el. Befelé azt mutatták, óriási rakétacsapást intéztek, „az utcákon ünnepelték” ezt az emberek, holott alig voltak károk a csapásuk után. Tavaly még az izraeli válaszcsapások is korlátozottak voltak, voltaképp előkészítései a mostani offenzívának. A Hezbollah és a Hamász kivéreztetése is előkészítette a terepet a mostani háborúhoz – jellemző, hogy a tűzszünettel záruló háborúban a Hezbollah egy rakétát se lőtt ki.

Az amerikaiak mostani közel-keleti pozícióiról szólva arról beszélt Tóth Gergely, hogy „Trump nagyon jól jött ki ebből” a konfliktusból. A fejére olvasták korábban, hogy a béke elnökének ígérte magát, mégis háborúzik. De ezt megoldották egy hatásos csapással. „Trump meg tudta csinálni egy bombázással, hogy lezárja a konfliktust”, ez a szavazói szempontjából sokkal fontosabb. Ez nem elhúzódó katonai intervenció, Trump pedig mondhatja, hogy hiába károgott, fanyalgott a média, de megint neki lett igaza. Bejött neki a „tárgyalóasztalhoz kényszerítés”, és hogy „unortodox módszerekkel tud elérni dolgokat”. Eközben arról is beszélt Tóth Gergely, Irán esetleg terrorszervezeteken keresztül próbál lecsapni – bár a titkosszolgálatok ezeket jól ki szokták szűrni.

Végül ismét a jövőbeli reményekről beszéltek a Telex újságírói. A iráni rezsimnek befelé kell koncentrálnia, hogy megőrizze a stabilitását. Viszont akár középtávon is lehet „olyan következmény, amit nem is várunk”. Példaként az afganisztáni intervenciót, a második iraki háborút hozta fel, amik más eseményekből nőttek ki. Sok tehát az „alig kalkulálható, alig kalibrálható” folyamat, Izrael „megpöccintette a dominót”, még nem látni ennek a kifutását.