Oroszország a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen
Oroszország az éjszaka folyamán a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen – közölte vasárnap az ukrán légierő kommunikációs igazgatója.
Tájékoztatása szerint Oroszország összesen 537 légi fegyvert vetett be, köztük 477 felfegyverzett drónt és csali drónt, valamint 60 rakétát. Ezekből 249-et lelőttek, 226-ot pedig elektronikus zavarással hatástalanítottak. Jurij Ignat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás a drónok és különféle rakétatípusok együttes számát tekintve a legnagyobb méretű volt a háború kezdete óta.
A támadások több régiót érintettek, köztük Nyugat-Ukrajnát is, távol a frontvonalaktól. Az ukrán légierő egy nyugati partnerektől kapott F-16-os harci repülőgépe lezuhant, miután légicélok leküzdése során megsérült. A pilóta életét vesztette.
A herszoni területen egy ember vesztette életét dróntámadásban Olekszandr Prokudin kormányzó tájékoztatása szerint. Oleh Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy egy ember meghalt egy autót ért dróntalálatban. A cserkaszi területen hat ember, köztük egy gyermek sérült meg – közölte Ihor Taburec kormányzó. A lvivi területen nagy tűz ütött ki egy drohobicsi ipari létesítményben egy dróntámadás után, és ez a város egyes részein áramkimaradást okozott.
Az orosz erők lassan és sok áldozattal haladnak előre a mintegy 1000 kilométeres frontvonalon. Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés vezetője telefonon beszélt amerikai kollégájával, John Ratcliffe CIA-igazgatóval. „Fenntartjuk a lehetőséget, hogy bármikor hívhassuk egymást, és megvitassuk a minket érdeklő kérdéseket” – mondta Nariskin.
Putyin pénteken közölte, miszerint Moszkva kész a közvetlen béketárgyalások újabb fordulójára Isztambulban. Az orosz és ukrán delegációk közötti tárgyalások két legutóbbi isztambuli fordulója rövid volt, és nem hozott előrelépést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá vasárnap a gyalogsági aknák (taposóaknák) használatát tiltó Ottawai Egyezményből történő kilépésről, a kilépéshez parlamenti jóváhagyás is szükséges. „Ez olyan lépés, amelyet a háború valósága már régóta követelt. Oroszország nem részese az egyezménynek, és tömegesen vet be aknákat hadseregünk és a civilek ellen” – sérelmezte Roman Kosztyenko, aki az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési kérdésekben illetékes bizottságának a titkára.
„Nem maradhatunk gúzsba kötve olyan környezetben, amelyben az ellenségre nem vonatkoznak korlátozások” – mondta Kosztyenko azt hangoztatva, hogy a törvényhozás döntésének határozottan helyre kell állítania Ukrajna jogát a hatékony önvédelemhez. A képviselő nem közölte, hogy a parlament mikor fog szavazni a kérdésben.
Ukrajna 2005-ben ratifikálta az egyezményt. Az 1997-ben létrejött, gyalogsági aknák alkalmazását, tárolását, gyártását és forgalmazását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépés lehetővé teszi az országok számára a taposóaknák felhalmozásának újrakezdését. A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép. A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.
