46 fok árnyékban és 50 ezer kitelepített erdőtüzek miatt: felperzseli Európát a hőség

Már két halálos áldozata van Olaszországban az Európát sújtó rendkívüli időjárásnak – írja a BBC News. Bolognában egy 47 éves férfi lett rosszul egy építkezésen a nagy melegben, és már nem tudták megmenteni az életét, míg egy Torinóhoz közeli üdülővárosra villámárvíz csapott le, amibe egy 70 éves férfi fulladt bele. Még a briteknél is szokatlan a meleg, a Heathrow reptéren 33,1 fokot mértek. Wimbledonban 32,9 fok volt, ami a tenisztorna történetének legforróbb nyitónapja lett.

A kontinens többi része is megszenvedi az éghajlat forrósodását és hirtelen átalakulását. Törökország nyugati részén erdőtüzek pusztítanak, tízezreket kellett emiatt evakuálni. A nagy kánikula miatt a párizsi Eiffel-torony tetejét pedig lezárták a látogatók előtt. Portugáliában és Spanyolországban még sose mértek ilyen meleget júniusban, mint most:

a délnyugat-spanyolországi El Granadóban 46 fokot mutatott a hőmérő árnyékban.

Sok más helyen mértek az országban 43 fok fölötti csúcshőmérsékleteket, bár szerencsére úton van némi enyhülés. Jellemző, hogy éjszaka se tudott igazán lehűlni a hőmérséklet, a felforrósodott városokban főleg: Barcelonában 27, Sevillában mindössze 28 fok volt az éjjeli leghűvösebb pontján.

Az említett török tüzek miatt már 50 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, zömmel Izmir tartományban. Bilecik, Hatay, Sakarya és Manisa tartományokban is felcsaptak a lángok. İbrahim Yumaklı erdészeti miniszter szerint az elmúlt három napban országosan 263 erdő- és bozóttűzhöz riasztották a tűzoltókat. A szomszédos Görögországban is 40 fok feletti hőség és tüzek okoznak nehézségeket, Athén közelében is kialakult egy tűzgóc, le is kellett egy fontos közutat zárni az AP szerint. Hiába küzd 130 tűzoltó helikopterekkel, tűzoltórepülőkkel és hajókkal, már házak is leégtek a tűz miatt. Nemrég Kiosz szigetén volt heves tűzvész, négy nap alatt sikerült eloltani azt. Görögország több részén, így a turisztikailag népszerű égei szigeteken is magasfokú a tűzveszély.

Franciaországban is pokoli meleg van, Agnès Pannier-Runacher klímaminiszter példátlannak nevezte a hőhullámot. Itt is megdőlt a legforróbb júniusi nappal és éj rekordja. Még Párizsban is kiadták a vörös riasztást, amit öt éve nem tettek meg hőhullám miatt. Kedden tetőzik a kánikula, ezért országosan mintegy 1350 állami iskolában szünetel majd az oktatás.

Eközben Portugáliában 46,6 fokot mértek Mora településen, az olaszországi Toscanában 20 százalékkal megnőtt a kórházba kerülők száma, 21 olasz nagyvárosban pedig szintén vörös riasztás van. Lombardia tartományban 12.30 és 16 óra között megtiltották a kültéri munkavégzést egészen szeptemberig. Még Németországban is 38 fokos hőmérsékletekre figyelmeztettek keddre és szerdára. A Rajnában annyira kevés a víz eközben, hogy korlátozni kellett a teherhajók szállíthatóáru-mennyiségét. A Balkánon is nagy a forróság, Montenegróban is tüzek pusztítanak.

Mint írtuk hétfőn, kedden még nem, de szerdán újra extrém melegre számíthatunk: a hét első felében 35 alatti csúcshőmérsékletek jönnek, csütörtöktől viszont az országban több helyen megközelítheti a 40 fokot a levegő Magyarországon is.

A tengerek is felforrósodtak, az Adrián emiatt invazív fajok jelennek meg, mialatt az alpesi gleccserek is szokatlan hőstressznek vannak kitéve. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa azt mondta, alkalmazkodni kell a változó éghajlathoz, mialatt kevesebb fosszilis energiahordozót használni. „Az emelkedő hőmérséklet, az emelkedő tengerszint, az árvizek, az aszályok és az erdőtüzek veszélyeztetik az élethez, az egészséghez, a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogunkat, és sok minden mást” – mondta az ENSZ-biztos.

Az ENSZ klímaváltozást monitorozó szerve szerint a hőhullámok az emberi tevékenység eredményei. Ahogy melegszik a bolygó, egyre több és egyre intenzívebb hőhullám jöhet. Ugyanis az egyre több üvegházhatású gáz – amit az olaj és szén elégetésével pöfékel az emberiség a légkörbe – megakadályozza, hogy a bolygó megszabaduljon a többlet hőtől. A forróbb légkör pedig kiszárítja a talajt is, emiatt még intenzívebbek a kánikulák – magyarázta Richard Allan, a Readingi Egyetem klímaprofesszora a BBC-nek.