Az Európai Bizottság kedden kiadta az éves jogállamisági jelentését a tagállamokról. A Magyarországról szóló összefoglaló alapján az igazságszolgáltatás hatékonysága és digitalizációja összességében továbbra is magas. Az ügyelosztás jól működik a Kúrián, de az alsóbb fokú bíróságokon nem javult a folyamat átláthatósága. „Egyes bírákra továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik” a bírói függetlenségről szóló belső vitáknál.
„Kulcsfontosságú hiányosságok” a kampányfinanszírozás átláthatóságánál
Folyamatban van egy korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv végrehajtása, de még fontos intézkedések maradtak függőben. Az összefoglaló szerint csökkent a korrupciós bűncselekmények miatt elítéltek száma, és nem sikerült előrelépni a magas szintű korrupció elleni „robusztus” eredményeknél, amit a tavalyi jelentés is hiányolt. (Az ügyészség akkor külön közleményben reagált a dokumentum „ügyészséget érintő valótlan állításaira”, többek között visszajelzést várt, hogy az Európai Bizottság értelmezésében mik a magas szintű korrupciós ügyek.)
A jelentés egyelőre nem látott haladást abban, hogy új szabályokat hozzanak a lobbitevékenységre, bár ezt 2025 novemberéig tervezik. Az Integritás Hatóság továbbra is akadályokról számolt be a feladatai hatékony ellátásában.
Az Európai Bizottság továbbra is kulcsfontosságú hiányosságokat látott a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságánál. Javult a közbeszerzési verseny, de továbbra is eltér az ellenőrzés szintje a nemzeti és uniós forrásból finanszírozottaknál.
A kormány továbbra is széles körben él vészhelyzeti hatásköreivel, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését. Fontos jogszabályoknál hiányolják az egyeztetési kötelezettséget. A stratégiai ágazatokban fokozott az állami nyomás a külföldi, köztük uniós vállalatokra, jogbizonytalanságot teremt, hogy a kormány beavatkozhat a cégfelvásárlásoknál.
Nem kezelték a büntetőeljáráson kívüli titkosszolgálati megfigyeléseknél az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiányát, romlik a környezet a civil szervezeteknek.
A médiánál olyan dolgokat hiányol, amelyek hamarosan kötelezőek lesznek
A jelentés szerint Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket, amiket a korábbi jogállamisági jelentések emeltek ki. Nem fogadtak el és nem is terveznek intézkedéseket, hogy szabályozzák az állami hirdetéseket, és biztosítsák a médiahatóság gyakorlati, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.
„Az újságírók továbbra is számos és komoly kihívással néznek szembe a munkájuk közben.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal újságírókat és médiaorgánumokat vizsgált állítólagos „külföldi érdekek szolgálata” miatt, továbbra is szelektíven megtagadják a hozzáférést a közérdekű eseményekhez és sajtótájékoztatókhoz.
Miközben folytatódik a közérdekű adatkérési bírósági ügyek gyorsított kezelése, az információkhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott, különösen a közfinanszírozásnál.
A médiáról szóló rész azért különösen fontos, mert épp egy hónap múlva lép életbe az uniós médiaszabadság-rendelet nagy része, amire tavaly csak a magyar kormány szavazott nemmel. A jogszabály több olyan uniós szintű kötelezettséget is előír, amit a keddi jelentés hiányol, például az állami hirdetések méltányos elosztását, valamint a médiahatóság és a közmédia függetlenségét.
Bóka meglátta a háttérben meghúzódó Magyar-szálat
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős tagja a Népszava kérdéseire hangsúlyozta, hogy Magyarországnak jelenleg nagyjából 18 milliárd eurónyi forrás nem elérhető, „bárcsak ne így lenne” és elérhető lenne minden támogatás. (A részben befagyasztott, elérhetetlenné vált és naponta elcsorgó forrásokról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk.) Az ellehetetlenítési törvényről megismételte: ha abban a formában fogadták volna el, ahogyan látták, cselekedniük kellett volna az uniós jog és elvek védelmében. „Fogalmam sincs”, hogy az erről szóló bizottsági levél miatt halasztották-e a megszavazását, válaszolta McGrath.
Brüsszelben elkészült Magyar Péter programjának legújabb fejezete: a dokumentum a „jogállamisági ajánlások” címet viseli, de valójában nem más, mint egy politikailag motivált megrendelés Magyar Péternek – írta a 2020 óta minden évben kiadott dokumentumról a Facebookra Bóka János.
A magyar EU-ügyi miniszter szerint az ajánlások célja, hogy a „külföldről finanszírozott, úgynevezett »civil szervezetek« akadálytalanul végezhessenek politikai tevékenységet Magyarországon, amihez korlátlanul és ellenőrizetlenül kaphassanak külföldi forrásokat”. Az ajánlások arról is szólnak, hogy a „külföldi pénzekkel működő média ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljön”, valamint a jobboldali politikusok és közszereplők „meghurcolása – lengyel mintára – intézményesített gyakorlattá váljon”.
Cikkünket kiegészítettük Bóka János Facebook-bejegyzésével.
