Hatalmas győzelem. Így értékelte Donald Trump amerikai elnök a legfelsőbb bíróság június 27-i ítéletét, ami jelentősen megnehezítette a szövetségi bíróságoknak, hogy az egész országban megtiltsák az elnök vitatott döntéseinek végrehajtását. Ezzel Trump ellenfelei elveszítették az egyik legkomolyabb fegyverüket, amit nagy előszeretettel használtak az elnök rendeletei ellen: az egyetemes határozatot, amikor egy szövetségi bíró azonnali országos tiltást adhatott ki egy kormányzati döntéssel szemben.
A konkrét eset tárgya Donald Trump a születési jogon járó amerikai állampolgárságot korlátozó rendelete volt, de a bíróságok, így a Legfelsőbb Bíróság egyelőre nem a rendelet alkotmányosságával foglalkozott. A rendelet megszületésekor egy körzeti szövetségi bíróság egyetemes határozatban tiltotta meg annak alkalmazását, Trump kormánya első körben a tilalmat fellebbezte meg.
Sikerrel, mert a Legfelsőbb Bíróság most általános érvénnyel tiltotta meg a körzeti bíróságoknak, hogy elnöki rendeletekre egyetemes tiltást rendeljenek el. Arról, hogy maga a rendelet egyáltalán alkotmányos-e, majd csak később döntenek. Addig is hatályba léphet, bár a Legfelsőbb Bíróság harminc napos haladékot adott, hogy akiknek sérelmet okoz a rendelet, addig benyújthassák kereseteiket. Ezeket egyedileg elbírálva, csak a felperesekre vonatkozóan a körzeti bíróságok amúgy a jövőben is kiadhatnak tiltó határozatokat.
Trump egyik fő kampányígérete volt, hogy megszünteti az amerikai alkotmány 14. kiegészítésében garantált jogot, mely szerint bárki, aki az Egyesült Államok területén születik, amerikai állampolgár lehet. Ezzel a kiegészítéssel oldották meg a polgárháború után, hogy az Afrikából elhurcolt rabszolgák az Egyesült Államokban született gyerekei teljes jogú állampolgárok lehessenek. Azóta általánosan úgy értelmezték a törvényt, hogy aki az Egyesült Államok területén születik, az automatikusan állampolgár is – függetlenül szülei státusától.
Trump viszont úgy rendelkezett, hogy az illegálisan, ideiglenes munkavállalói engedéllyel, tanuló- vagy turistavízummal az Egyesült Államokban tartózkodók ott született gyerekei ne kapjanak állampolgárságot.
A legfelsőbb bíróság azzal nem foglalkozott, hogy ez megfelel-e az amerikai alkotmánynak, mert a sürgősségi döntést kérő amerikai kormány ezt nem is kérte – az az eredeti kereset tárgya, amiben közbenső határozatként született meg az egyetemes tiltás. Trumpék most csak annyit akartak, hogy a bíróság egyetemes határozat alkalmazásáról döntsön, mert így életbe léphetne hogy Trump rendelete mindenki ellen, aki nem indított pert miatta.
A döntést 6:3-as többséggel hozta meg a Donald Trump első elnöki ideje alatt konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság. A többségi döntés ellen szokatlanul éles hangú ellenvéleményben keltek ki a bíróság liberális bírái, akik úgy látják, hogy a konzervatív tagok összejátszottak a Trump-kormányzattal egy „nyilvánvalóan alkotmányellenes” döntés megtartására úgy, hogy a szövetségi bíróságok jogkörét korlátozzák. Lehetőséget adva ezzel arra, hogy Trump rendelete életbe léphessen mindenki ellen, aki nem indított pert ellene.
Elvesztett fegyver
Eddig a bíróságok jelentették a legnagyobb akadályt Donald Trump számára, akivel a kongresszus mindkét házában többségben lévő republikánusok a politikai karrierjüket, és testi épségüket féltve nem mernek szembeszállni. A Trump-kormány ellen több száz pert indítottak január 20-a óta, és majdnem kétszáz perben legalább ideiglenesen leállították lépéseiket.
A leghatásosabb jogi fegyver, amit a bíróságok alkalmaztak a kormány ellen, az egész országra érvényes tiltó határozat (nationwide/universal injuction). Ekkor elég, ha egyvalaki pert indít egy kormányzati intézkedés ellen, és annak végrehajtását egy szövetségi bíró gyakorlatilag az egész országban megtilthatja. A Kongresszusi Kutatószolgálat (CRS) vizsgálata szerint legalább 25 ilyen döntés született májusig Trump lépései ellen.
Az egyetemes hatású bírói határozatokat a huszadik század eleje óta alkalmazzák a bíróságok, de használatuk csak az elmúlt évtizedekben kezdett el igazán terjedni, ahogy az amerikai elnökök egyre nagyobb és nagyobb hatalmat összpontosítottak a kezükben, és a kongresszusi törvényalkotást megkerülve egyre inkább rendeletekkel kezdtek el kormányozni.
1963 óta 127 ilyen határozat született, és majdnem kétharmaduk (92) 2001 után, írja tanulmányában a Harvard Law Review jogi szaklap. Számuk ez idő alatt is folyamatosan növekedett: George W. Bush elnöksége alatt hat, Barack Obama nyolc éve alatt 12, Joe Biden négy éve alatt pedig már 14 alkalommal használták a bíróságok. A legtöbbet az első Trump-kormányzat ellen hoztak: 64-et.
Ahogy egyre több ilyen egyetemes határozat született, úgy erősödött róluk a vita a politikusok és a jogtudósok körében. Bár a politikában jellemzően a „liberális aktivistaként” jellemzett bírák ellen rendszeresen kikelő konzervatívok támadják, a baloldalon is erőteljesen kritizálták, amikor Obama vagy Biden egyes rendeleteit, vagy kormányzatuk döntéseit helyezte hatályon kívül egy-egy konzervatív bíró.
Mint például akkor, amikor egy texasi bíró az abortuszra használt legnépszerűbb gyógyszert tiltotta be. A döntés után „az igazságszolgáltatás jobboldali Republikánus Párt által kinevezett tagjainak hallatlan túlkapásairól” beszélt például a Demokrata Párt balszárnyának legismertebb tagja, Alexandria Ocasio-Cortez, de Joe Biden is kikelt amiatt, hogy egy kerületi szövetségi bíró ilyen könnyedén akadályozni tudja a kormányt programja végrehajtásában. A tiltást a Legfelsőbb Bíróság később elkaszálta.
A gyakorlatot ellenző jogtudósok szerint az egyetemes határozat átpolitizálja az igazságszolgáltatást, ahogy egy-egy elnök politikai ellenfelei egy velük szimpatizáló bírónál indítanak pert a nekik nem tetsző döntések ellen. A jobboldalon konzervatív államokban, mint például Texasban, a baloldalon pedig liberális államokban, mint Maryland vagy Kalifornia találnak bírákat, akik azonnal a sutba dobnak kormányzati döntéseket. Anélkül, hogy a bíróságok lefolytathatnák a hosszadalmas, de az adott ügy minden kérdést első- majd másodfokon átvitató jogi eljárásokat, amelyek a legfelsőbb bíróságon érhetnek véget. „Az igazságszolgáltatás akkor végzi a legjobb munkát, ha lassan dolgozik” – mondta a New York Timesnak Samuel L. Bray, a Notre Dame egyetem jogászprofesszora, a gyakorlat egyik legismertebb ellenzője.
Az egyetemes határozatok használata mellett érvelő tudósok azt fontos ellensúlynak tartják a végrehajtói hatalommal szemben. Érveik szerint vannak olyan gyors közbelépést igénylő ügyek, amikor szükséges a használata, hogy ne érjen azonnali sérelem egy törvénytelen kormányzati döntés miatt olyanokat sem, akik nem tudtak pert indítani. Mint például azok az Egyesült Államokban születő gyerekek, akiket a Trump-kormányzat meg akar fosztani az alkotmányban rögzített joguktól, hogy megkapják az amerikai állampolgárságot.
Milyen hatással lesz az állampolgárságra?
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy milyen hatása lesz Trump rendeletére a legfelsőbb bíróság döntésének, ami harminc napra felfüggesztette annak hatályba lépését, időt adva újabb perek indítására az ellen. Az ítélet alapján, a harminc nap leteltével csak azok mentesülhetnek a rendelet alól, akik pert indítottak ellene, és a bíróságok megtiltották annak alkalmazását ellenük. De pert nem csak magánszemélyek, hanem többeket képviselő szervezetek és 22 szövetségi állam is indított, rájuk vonatkozóan a bíróságok kiadhatnak tiltó rendelkezést.
Ha minden úgy maradna, ahogy most áll, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a rendelet ellen pert indított 22 államban szüleik állampolgárságától függetlenül továbbra is megkapja minden ott született gyermek az amerikai állampolgárságot, a többi 28 államban azonban már nem, ami káoszhoz vezethet. „Harminc nap múlva, ha egy olyan államban szülsz, ami nem indított pert a Trump-kormányzat ellen, a kormány illegálisként fogja kezelni a gyerekedet és nem állampolgárként” – mondta a Washington Postnak Amanda Frost, a Virginia Egyetem jogászprofesszora.
És, elvileg, deportálható lesz, de ezt a New York Timesnak nyilatkozó jogi szakértők nem tartják valószínűleg, és inkább a szülök bevándorlási státusza fogja ezt meghatározni. „Nem látom, hogy a kormány a szülőktől függetlenül deportálna újszülötteket”, hanem inkább velük együtt – mondta a Timesnak Cristina Rodriguez, a Yale jogi karának professzora. Az ideiglenes vízummal rendelkező szülők gyermekei pedig valószínűleg megöröklik szüleik státuszát, „csak nem kapnak születési anyakönyvi kivonatot”.
Amikor Pam Bondi amerikai igazságügyi minisztert arról kérdezték a legfelsőbb bírósági döntés kapcsán tartott sajtótájékoztatón, hogy az illegális bevándorlók újszülöttjeinek deportálását komolyan fogják-e venni, csak annyit válaszolt, hogy „az erőszakos bűnözők a prioritás”. A miniszter közben nem igazán tudott válaszolni a kérdésekre, amik az elnöki rendelet bevezetésének gyakorlati problémáival foglalkoztak, mint például azzal, hogy kinek a feladata lesz megállapítani egy újszülött jogosultságát az amerikai állampolgárságra.
Megszűnt, de vannak kiskapuk
Bár a bíróság elkaszálta az egyetemes határozat intézményét, ugyanakkor több egyéb lehetőséget is hagyott arra, hogy a kormányzati lépéseket szélesebb körben is meg lehessen támadni. Benyújthatnak kereseteket pertársaságban (class action), amikor emberek egy meghatározott csoportjára vonatkozhat a bíróság döntése, amit a bíróságok országos szintre is emelhetnek. Az állampolgársági rendelettel ezt már pénteken meg is tették.
Emellett az egyes államok is indíthattak pereket, lehetőséget adva arra, hogy a bírósági tiltó határozatok a területükön mindenkire érvényesek legyenek, és ezt akár országos szintre is lehet emelni, de ennek alkalmazhatósága egyelőre nem teljesen egyértelmű. Valamint a szövetségi közigazgatási törvényen keresztül is el lehet érni, hogy a bíróságok az egész országban betiltsák a végrehajtói hatalom lépéseit.
Ezek azonban mind időigényesebb és bonyolultabb jogi eljárások, mint az eddig használt egyetemes tiltó határozatok kieszközölése. „A jövőben több munkára, több forrásra és valószínűleg több időre lesz szükség” – mondta a Wall Street Journalnek Craig Green, a Temple Egyetem jogászprofesszora.
Az egyetemes határozat intézménye ellen harcot folytató Samuel Bray jogászprofesszor – akinek nevét tucatnyi alkalommal említik a legfelsőbb bírósági döntésben – a blogjában kijelentette, hogy „mivel a születési állampolgárságról szóló elnöki rendelet alkotmányellenes”, a bíróságok a csoportos keresetek benyújtása után országos tiltó határozatokat fognak hozni az ellen, és hozzátette:
Nem számítok rá, hogy az elnök rendelete a születési állampolgárságról bármikor is hatályba fog lépni.
