A kormány brüsszelezése ellenére az Európai Bizottság sem állítja, hogy aszálykor tilos átvállalni az öntözővíz árát

Az uniós víz-keretirányelv általános követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben, de a hatóságaiknak kell meghatározniuk az árakat, ahol széles jogkörük van és az éghajlati adottságokat is figyelembe vehetik, válaszolta az Európai Bizottság a Telex kérdésére. Amiatt kérdeztük az uniós testületet, mert a kormány és hozzá kötődő médiatermékek hetek óta brüsszeleznek és tiszáznak, támadásról beszélve az öntözővíz rendszerhasználati díjának ideiglenes elengedésével szemben.

Ahogy azt a korábbi cikkünkben leírtuk,

• a kormány ugyan nem jelezte, mire alapozza az állítását, de sikerült az – Orbán Viktor aláírásával nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített Mediaworkshöz tartozó – Világgazdasághoz visszavezetni;
• ami egy jogi következmények nélküli bizottsági stratégiához előre véleményt adó, jogi következmények nélküli európai parlamenti állásfoglalásra utalt;
• ez egy már 2000 óta létező jogszabályból, a víz-keretirányelvből idézte a költségmegtérülés elvét és kifejezetten arra hivatkozott (a VG és a cikke átvevői ezt a jogszabályi hivatkozást lehagyták, és az elvbe magyarázták bele, hogy az véget vetne a rendszerhasználati díj átvállalásának aszály idején);
• az aszályos években viszont a kormány már 2022-től az adófizetők pénzéből állta a vízhasználati díjat;
• vagyis ha az uniós jogot betartató Európai Bizottság valóban az elvvel ellentétesnek látta volna a kormány lépését, már 2022 óta eljárást indíthatott volna, de nem tette;
• korábban is volt olyan költségenyhítés, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az Európai Bizottság elfogadott;
• azzal viszont, hogy a kormány az először 2022-ben bevezetett intézkedését ellentétesnek tartja az elvvel, amit a 2000-es jogszabály mond ki, gyakorlatilag azt vélelmezi magáról, hogy tudatosan uniós jogot sért.

A Mandiner és Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti képviselő ebből a gondolatmenetből megállt a második pontnál, mintha csak ennyiről szólt volna a cikk, és nem arról, hogy

a megtérülési elv kimondása nem tiltja automatikusan a rendszerhasználati díj átvállalását aszály idején, leszámítva a kormány és a hozzá közeli médiatermékek értelmezését.

A cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és az Európai Bizottságnak is. Előbbinek nemhogy a cikk megjelenéséig, mostanra sem sikerült válaszolnia.

Utóbbi viszont jelezte: „a víz-keretirányelv általános követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben, hogy a költségek megtérítését alkalmazza a vízszolgáltatásért, valamint a vízárazásért, hogy biztosítsa a hatékony vízhasználatot a »szennyező fizet« elvvel összhangban. A tagállami hatóságoknak, amelyek a vízárazást is beleértve meghatározzák a költségtérítést, széles mérlegelési jogkörük van, valamint

figyelembe vehetik a térítés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait, ahogy az érintett területek földrajzi és éghajlati feltételeit is,

amíg a környezetvédelmi célokat teljesítik.”

Magyarul az Európai Bizottság válasza sem mondja azt, hogy a víz-keretirányelv EP-határozatban idézett elve automatikusan tiltaná a rendszerhasználati díj átvállalását aszálykor. Sőt, külön rámutat, hogy az éghajlati feltételeket – mint az aszály – széles mérlegelési jogkörrel figyelembe lehet venni.