Nyílt háború felé halad Thaiföld és Kambodzsa fegyveres konfliktusa
Második napja tartanak a heves harcok Thaiföld és Kambodzsa között a közös határ mentén, és a konfliktus egyre több térségre terjed ki. A határvillongások súlyos tüzérségi és rakétatámadásokba torkolltak, amelyek már több mint százezer embert kényszerítettek otthona elhagyására. A harcok nyomán mindkét ország országos véradó kampányt indított, miközben a civil áldozatok száma folyamatosan emelkedik, olvasható az Al-Dzsazíra élő közvetítésében.
Pénteken a Chanthaburi–Trat Határvédelmi Parancsnokság hadiállapotot hirdetett nyolc körzetben – hét településen Chanthaburi, egyben pedig Trat tartományban –, miután a hadsereg közlése szerint Kambodzsa fegyveres erőkkel hatolt be thai területre. A parancsnokság közleménye szerint a lépés célja az ország szuverenitásának, területi épségének és a lakosság védelme.
A harcok epicentrumában olyan települések állnak, mint Chong Bok, ahol a thai és kambodzsai egységek tüzérségi párbajt vívnak, vagy Chamtae, ahol a thai hadsereg gyalogosokkal és harckocsikkal próbálta visszafoglalni az elveszített állásokat. Chong An Ma faluban kambodzsai rakéták pusztították el a helyi lovas szobrot és több környező épületet. A legfrissebb jelentések szerint a támadásokban Thaiföldön legalább tizennégy ember vesztette életét – közülük tizenhárman civilek voltak –, míg Kambodzsa egy halálos áldozatot erősített meg.
A konfliktus nem csak katonai, hanem diplomáciai válságot is előidézett. A kambodzsai kormány „brutális területszerzési szándékkal” vádolta meg Thaiföldet, míg Bangkok szerint éppen Phnom Penh kezdte az agressziót. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa még ma rendkívüli ülést tart az ügyben, miután Kambodzsa hivatalos levélben kérte a testület összehívását. Ezzel párhuzamosan Malajzia – az ASEAN soros elnökeként – tűzszüneti javaslattal állt elő, amit Hun Manet kambodzsai kormányfő el is fogadott, de Bangkok azóta visszakozott, és közölte: csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Kambodzsa beszünteti a „válogatás nélküli támadásokat”.
A civil lakosság menekülése már most humanitárius krízist idézett elő. Thaiföld Surin tartományában sportcsarnokokban, egyetemi kampuszokon és templomokban húzzák meg magukat az emberek. Egy Tha Muen Thom-i idős lakos, Thongpoon Salangam azt mondta: „Amikor a Vörös Khmer harcolt, akkor otthon maradhattunk. Most azt mondták, azonnal szálljunk be a kocsiba és menjünk.” Kambodzsai oldalon is százak menekültek el a határ mellől: a legtöbben egy oddar meancheyi pagoda udvarán vertek tábort, műanyag fóliák alatt, étel- és vízkészletük gyorsan fogy.
A gazdasági hatások is drámaiak, különösen Kambodzsában. A határzár miatt akadozik a kereskedelem, a Siem Reap-i szállásfoglalások 80 százalékkal visszaestek, a Poipet városában működő kaszinók kiürültek. Az üzemanyagárak emelkednek, a gyárak csökkentett műszakban működnek, a legnagyobb vesztesek a nők és a határ menti migráns munkások. A kambodzsai kereskedők alternatív szállítási útvonalakat keresnek Laoszon, Vietnámon és a tengeren keresztül, de ezek többletköltségekkel járnak.
A harcok során bevetett fegyverek is nemzetközi felháborodást váltottak ki. Kambodzsa azzal vádolja Thaiföldet, hogy klaszterbombákat használ civil területeken, amit Bangkok elismert, ugyanakkor hangsúlyozta: a célpontok katonai jellegűek voltak, és Thaiföld nem tagja a klaszterfegyvereket tiltó nemzetközi egyezménynek. A thaiföldi hadsereg szerint a bevetett fegyverek „arányosak” voltak, és nem hagynak hosszú távú károkat.
A konfliktus hónapok óta érlelődik. Februárban egy csoport kambodzsai civil a Prasat Ta Moan Thon templomnál énekelt nemzeti himnuszt, amit a thai hadsereg provokációnak minősített. Azóta diplomáciai összetűzések, határlezárások, kereskedelmi blokádok és informatikai kapcsolatok megszakítása követte egymást. Június végén a thai kormány elrendelte az internetkapcsolatok lekapcsolását Kambodzsával, július elején pedig kiszivárgott egy telefonbeszélgetés, amelyben a thai miniszterelnök a saját hadseregét kritizálta – emiatt felfüggesztették.
A katonai erőviszonyok jelentősen eltérnek: Thaiföld nagyobb, jobban felszerelt hadsereggel, modern légierővel és haditengerészettel rendelkezik, míg Kambodzsa elsősorban szárazföldi csapatokra támaszkodik. Ugyanakkor Phnom Penh jelentős számú rakétarendszerrel és harckocsival próbálja ellensúlyozni a technológiai különbségeket.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek. Ha a harcok folytatódnak, Délkelet-Ázsia újabb nyílt fegyveres konfliktus előtt állhat. Ha viszont a nemzetközi közvetítés sikerrel jár, még megakadályozható, hogy a helyi határvita regionális háborúvá eszkalálódjon.
