A 16 évesek is szavazhatnak majd a briteknél, és ez más országok fantáziáját is beindíthatja

Nagy döntésre szánta el magát július közepén a munkáspárti brit kormány: az egész Egyesült Királyságban 16 évre szállítják le a szavazói korhatárt. A kabinet többek között azzal érvelt, hogy a 16-17 éves korosztályból sokan már most is dolgoznak, és a fegyveres erőknél is teljesíthetnek szolgálatot. Így a már adót fizető fiataloknak lesz joguk beleszólni, hogyan költi el ezt az adót a kormányzat, mondta Keir Starmer kormányfő.

A munkáspárti kormányzat egyik választási ígéretét teljesítő lépés másik célja az egységesítés, Skóciában és Walesben ugyanis a helyi parlamenti és helyhatósági választásokon már eddig is 16 éves kortól lehetett szavazni. Így a mostani változtatás igazán Angliát és Észak-Írországot fogja érinteni. A Guardian szerint 1969-ben volt utoljára ekkora mértékű változtatás, amikor 21-ről 18 évre vitték le a korhatárt az Egyesült Királyságban – korábban ezt is vita övezte,

sokan a 18 éveseket se tartották elég érettnek a szavazáshoz.

A kritikus hangok most is a fiatalok éretlenségével és tájékozatlanságával érvelnek, a támogatók szerint ha már állást vállalhatnak, adózhatnak és a seregben is szolgálhatnak a fiatalok, miért ne voksoljanak.

Az Independent szerint az alapvető, más országokban is jellemző probléma az volt – erre próbált a Munkáspárt választ találni –, hogy évtizedek óta konzisztensen magasabb az idősebb választók részvételi aránya. Például a 65 év feletti szavazók 20 százalékban nagyobb arányban mentek el voksolni 1997 óta, mint a 18-24 évesek.

A brit kormány oldalán megjelent közlemény többször kiemelte a modernizáció szót, mint indokot a változtatásokra. „Nem tekinthetjük a demokráciánkat adottnak, és a választások megvédése a visszaéléstől, illetve a részvétel fokozása erősíteni fogják társadalmunk alapjait a jövőben” – érvelt Angela Rayner miniszterelnök-helyettes.

A kérdés a pártokat is megosztja, miközben a brit alsóházban kényelmes többséggel rendelkező Munkáspárt annak ellenére szavazza majd meg a parlamentben a változtatást, hogy a korhatár leszállítása a közvélemény-kutatások szerint nem élvez többségi támogatást. Olyan kérdésről van szó, amiről szinte mindenkinek van valamilyen véleménye, a YouGov viszont azt is hozzátette, hogy valójában a 16-17 évesek részvételének elég korlátozott hatása lesz választástechnikai szempontból, hiszen a 16 év feletti népességnek csak a 2,8 százalékát teszik ki.

Aggodalmak balról-jobbról

Néhány munkáspárti képviselő is aggodalmát fejezte ki a változtatás miatt. Egyesek szerint a kis baloldali pártoknak kedvezhet a lépés – mint a Liberális Demokraták vagy a Zöldek –, mások pont az ellenpólus, a felmérésekben vezető Reform UK erősödésétől tartanak. Rayner szerint inkább a dezinformáció miatt kellene aggódni, és nem lehet a demokráciát úgy felfogni, hogy valakinek nem tetszik, amit hozhat, ezért nem részesedhet belőle mindenki. „Ez a vita a szememben egy zsákutca” – mondta.

Nigel Farage, a populista jobboldali Reform UK vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy megpróbálja meghekkelni a rendszert, és az iskolákban „baloldali előítéleteket” tanítanak a gyerekeknek. Farage szerint 18 év alatt az ember nem is indulhat jelöltként, így választania sem szabadna. Ennek ellenére szerinte sokkolni fogja a Labourt, hogy a Reform is rárepül majd a fiatal szavazókra. Ez nem lehetetlen, Farage-nak önmagában hatszor annyi TikTok-követője van, mint a Munkáspártnak. Scarlett Maguire politikai stratéga, a Merlin Strategy alapítója azt mondta a CNBC- nek, hogy a Reformnak volt a legjobb digitális és közösségi médiás kampánystratégiája a tavalyi választáson.

A Konzervatív Párt politikusai szerint nem feltétlen kéne olyan fiataloknak választójogot adni, akik törvényesen még csak nem is dohányozhatnak, ihatnak alkoholt vagy játszhatnak szerencsejátékot. A Guardian egyébként összeszedte, mit csinálhat és mit nem jogilag egy 16-17 éves fiatal az Egyesült Királyságban: minimálbér feletti fizetéssel csatlakozhatnak a hadsereghez, bár harctérre még nem vezényelhetők; ihatnak sört, bort, cidert vendéglátóhelyeken, ha felnőtt veszi nekik; megváltoztathatják a nevüket (kivéve Skóciát); munkát vállalhatnak és bankszámlát nyithatnak.

A Sky News idézte Paul Holmest, a toryk közösségi árnyékminiszterét, aki szerint a Munkáspárt elkapkodta a döntést, amit konzultáció nélkül hozott meg. Hozzátette, a Munkáspárt „népszerűtlensége hajszolta bele őket egyeztetés nélkül jelentős alkotmányos változtatások meghozatalába”. Szerinte a 18 év alattiak változatlanul nem lehetnek jelöltek, nem lottózhatnak, házasodhatnak, háborúzhatnak.

A Liberális Demokraták szerint magától értetődő a változtatás, egyik képviselőjük, Sarah Olney azt mondta, 30 éve tettek ezért, hogy összejöjjön. John Curtice politikai elemző azt mondta a Politicónak, hogy a választókor kiszélesítése miatt leginkább a Zöldek ünnepelhetnek. A szakértő szerint a Munkáspárt csak akkor élvezheti a változtatások gyümölcsét, ha le tudja szerelni a balról érkező kihívást.

Az Országos Diákszövetség is üdvözölte a korhatár-módosítást, amit a „fiatalok nagy győzelmének” neveztek. A kormánytól azt kérik, egyszerűsítse a regisztrációt (ez benne is van a törvénycsomagban), illetve oktassa hangsúlyosabban a politikai ismereteket az iskolákban.

A számok tükrében

A változtatásokat még el kell fogadnia a brit parlamentnek, de ez vélhetően sikerülni fog, Keir Starmer Munkáspártjának ugyanis 398 képviselője van a 650 fős alsóházban. A következő parlamenti választásokat legkésőbb 2029-ig kell megtartani, akkor derülhet ki élesben a változtatások hatása.

A felmérésekben most nem áll jól a Labour: a kutatásokat összegző Politico-grafikonon 29 százalékkal vezet a Reform párt, a Munkáspárt 22 százalékkal második, 17 százalékkal következik a Konzervatív Párt, míg a Liberális Demokraták 14, a Zöldek 11 százalékon állnak. A Reuters egy kisebb, 500 fős mintán végzett felmérést idézett a Merlin Strategytől. Ez alapján a 16-17 évesek közt a Munkáspárt 33, a Reform 20, a Zöldek 18, a Liberális Demokraták 12, a Konzervatív Párt pedig 10 százalékot kapna a szavazataikból. A felmérés érdekessége, hogy a fiataloknak csak 51 százaléka szerint volt jó ötlet a korhatár leszállítása.

Rayner a BBC- nek ugyanakkor azt mondta, hogy a Munkáspárt nem magának akar előnyt kovácsolni a módosítással.

„Ez nem arról szól, hogy egy adott pártnak kedvezve megpróbáljuk elcsalni a szavazatokat. Ez a demokráciáról szól és arról, hogy a fiataloknak adunk egy esélyt, hogy legyen beleszólásuk.”

A More in Common elemzőintézet megállapítása szerint a 16-17 évesek a választókorú népesség olyan csekély hányadát teszik ki, hogy komoly hatással nem lehetnek a politikára. Bár aztán azt is hozzáteszik, hogy egyes esetekben a csekély változások is nagy hatással járhatnak. A Reuters 1,6 millió 16-17 évesről írt a jelenleg demográfiai adatok alapján, miközben a legfrissebb adatok szerint 48 208 507 választópolgár él az Egyesült Királyságban.

Luke Tryl, a More in Common igazgatója azt emelte ki, hogy a korhatár leszállítása nem népszerű, 48:27 százalékos arányban elutasítja a brit közvélemény. A felmérésük szerint főleg az idősek elutasítóak, a 75 év felettiek 10 százaléka támogatja a változtatást, a Z generáció viszont már a 49 százaléka. A Sky a YouGov több mint 5500 felnőtt megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatását idézte: eszerint 57 százalék utasítja el a korhatár leszállítását, míg 32 százalék támogatja.

Anthony Wells, a YouGov politikai és társadalomkutatója azt mondta, szerinte a 16-17 évesek részvételének nem lesz jelentős hatása, mivel ők a 16 év feletti népesség 2,8 százalékát teszik ki. Ha hasonlóan kicsi arányban vesznek részt a választásokon, mint a valamelyest idősebb, de még fiatal választói rétegek, akkor a fenti megállapítás pláne igaz lesz. Szerinte egyébként ez a választói réteg inkább a Munkáspártra és a Zöldekre szavaz, kevésbé a torykra. Ez persze Wells szerint változhat a következő választásokra, hisz a Labour általában véve veszít a népszerűségéből.

TikTok > Híradó

A fiatalok véleményét felmérve az ITV riportot is készített egy birminghami középiskola öt diákjával, és csak egyikük támogatta a korhatár-módosítást. Az ellenzők szerint kortársaik még túl befolyásolhatók, nem elég érettek. A Reutersnek a 17 éves Matilda Behrendt azt mondta, szerinte a jobboldali források sokkal hangsúlyosabban jelennek meg a közösségi médiában, mint a baloldaliak.

A BBC is körbekérdezett érintett fiatalokat a módosításról. A 16 éves Noah azt mondta: „Szeptemberben kezdem a gyakornokoskodást. Fizetni fogom az egészségbiztosításom, fizetni fogom az adóimat. Szeretnék bevonódni abba, ahogy az ország fejlődik majd a jövőben” – mondta. Szerinte nem feltétlen az életkoron múlik, ki szavazhat, sok felnőtt szintén nem elég érett vagy képzett ehhez. A 18 éves Rosie azt mondta, szerinte sokan aggódnak azért, mert a nem elég képzett emberek szavazhatnának, „de úgy hiszem, ezzel nem lesz nagy probléma”. A 18 éves Anna a Brit Ifjúsági Parlament tagja, ami 25 éve kampányol a korhatárcsökkentésért, ők majd kiugrottak a bőrükből, amikor megtudták a Munkáspárt ötletét. A 15 éves Will is a diákparlament tagja, szerinte a dezinformáció terjedését kell megelőzni a fiatalok körében.

Ha már dezinformáció, érdemes felidézni, hogy a fiatalabb generációk már nem az esti híradóból tájékozódnak. Az amerikai CNBC felidézte az Ofcom 2024-es jelentését, amely alapján egyre több tini hanyagolja a hagyományos médiát, és tájékozódik kizárólag a közösségi médiából. A 16-24 évesek összességében 88 százalékban a neten néznek utána a dolgoknak, a közösségi oldalak aránya 82 százalék. A korosztály mindössze fele szerzi a tévéből az információit. Az új brit választáson már szavazókorba lépő 12-15 évesek 12 százalékának egyenesen a TikTok a fő információforrása.

Steven Buckley, a londoni City Egyetem digitális médiaszociológia oktatója azt mondta, egyre többen jutnak hozzá a hírekhez ezekről a platformokról. Tehát egyre fontosabb lesz, hogy a politikusok jelen legyenek ezeken, bár a „gyerekekhez” való leereszkedő stílus nem fog működni. Buckley szerint a fiatalokat hitelességgel lehet meggyőzni, az nem lesz elég, ha egy politikus posztolja az ellenfeléről, hogy az „Skibiddi Ohio Rizz”, ezzel csak cringe-nek lesz kikiáltva, és elfordulnak tőle. Buckley állítja, nem igaz, hogy a tiniket nem érdekli a politika vagy a közösségeik. „Mélyen törődnek az egyenlőtlenséggel, a környezettel és a társadalmi igazságossággal” – mondta a szakértő, aki szerint a politikusoknak ezekre kell választ találniuk.

A CNBC szerint nem lenne példa nélküli, hogy valaki a közösségi média segítségével nyer választást. 2008-ban Barack Obama számított újítónak a Facebook használatával, Donald Trump pedig a Twitterrel 2016-ban. Persze ez még mindig nem jelenti azt, hogy szavazatra váltható egy tiktokos videó, a cikk is megjegyezte, hogy a szavazási hajlandóság nem túl magas ebben a korosztályban.

Harry Quilter-Pinner, az Institute for Public Policy Research ügyvezető igazgatója azt mondta a brit Channel4-nak, hogy válságban van a brit demokrácia, tavaly csak a lakosság valamivel több mint fele szavazott. A kormány pedig „tisztán meghallotta ezeket a vészcsengőket”. Darren Hughes, az Electoral Reform Society vezetője is azt magyarázta, hogy ha kevesen szavaznak, „gyengül a demokráciánk”, de a mostani változtatásokkal több ember élhet majd a választójogával. James Griffiths a British Election Studytől ugyanakkor azt mondta,

ez lassú folyamat, nem hirtelen jelenik meg több választó. Ugyanakkor a walesi példa azt mutatta, hogy idővel ugyanolyan hajlandósággal szavaztak a tinik, mint más fiatal korcsoportok.

Ed Hodgson, a More in Common intézet igazgatóhelyettese kicsit mélyebbre túrt, és hét olyan választókerületet is talált, ahol pont a 16-17 évesek alkothatják a kritikus tömeget, akiken ott éppenséggel elúszhat a választás a Munkáspártnak. A brit választások 100 százalékosan az egyéni választókerületekben dőlnek el, nincs pártlista.

További változtatások: azonosítás, kampánypénzek, regisztráció, zaklatás

A választási reformcsomag egyéb intézkedéseket is tartalmaz. A szavazók már akár az Egyesült Királyságban kiállított bankkártyával és veteránigazolványokkal is igazolhatják magukat, de a digitális jogosítvánnyal is (a bankkártyák használata a toryk szerint a szavazás biztonságát veszélyezteti). Komolyabb intézkedéseket hoztak a választások külföldi befolyásolása ellen is, és betömik azokat a törvényi réseket, amik miatt fedőcégeken keresztül is lehetett pénzt juttatni jelölteknek. Egyelőre ugyanis olyan cégek is adományozhatnak kampányokra pénzt, amelyek bevétele külföldről származik. Mostantól bizonyítani kell a vállalkozások kötődését az Egyesült Királysághoz vagy Írországhoz.

Mindez azért is fontos, mert Elon Musk milliárdos, a Tesla, az X és a SpaceX tulajdonosa korábban arról beszélt, szívesen támogatná 100 millió dollárral (kb. 33,7 milliárd forinttal) a Reform UK-t – majd elállt az ötlettől. Az új szabályozás értelmében ezt nem tehetné meg. Eleve minden 500 font (kb. 227 ezer forint) feletti céges adomány hátterét kötelező lesz megvizsgálni. Az azonban a törvénycsomag bírálói szerint kimaradt, hogy felső plafont szabjanak a kampányköltéseknek.

Egyszerűsíteni és automatizálni akarják a választók regisztrációját is a választások előtt – jelenleg online vagy egy papír formanyomtatványon lehet ezt meglépni. A kormány közleménye szerint ebben olyan országoktól tanulnak, mint Ausztrália vagy Kanada. A kormány okfejtése szerint a 2024-es választások után megállapította a Választási Bizottság, hogy a választók 4 százaléka az érvényes dokumentum hiánya miatt nem tudott voksolni. A jelöltek zaklatásának is gátat szabnának, ez főleg a nőket és az etnikai kisebbségekhez tartozókat érinti, de a 2024-es választáson a jelöltek 55 százalékát érte valamilyen fenyegetés. Aki nem tartja be a szabályokat, akár félmillió font (kb. 227 millió forint) pénzbírságot is kaphat, valamint minden hamis vagy félrevezető nyilatkozat bűncselekménynek számít majd.

Példák Európában

A Guardian gyűjtése szerint Európában csupán Ausztriában, Máltán, a brit korona alá tartozó, félautonóm Man-szigeten, Jersey-n és Guernsey-n szavazhatnak ennyire fiatalok. Latin-Amerikában viszont jelentősebb országok is bevezették ezt a változtatást, a brazil, argentin és kubai tinik is voksolhatnak. A Reuters megjegyezte, hogy a tavalyi európai parlamenti választásokon az EU jóváhagyta, hogy a tagjai eltérhessenek a 18 pluszos korhatártól. Így 2024-ben már a német, belga, osztrák és máltai fiatalok is szavazhattak.

Christine Huebner, a Sheffieldi Egyetem társadalomtudományi oktatója vendégcikkben írt a Guardiannak kutatási tapasztalatairól. A fő megállapítása a németországi és ausztriai szavazó fiatalokról, hogy ez nem egy egységes szavazói csoport, ugyanúgy szétoszlik a szavazatuk a pártok közt, mint más korcsoportoknak. Huebner szerint a 16-17 évesek bevonása nem módosít a végeredményen, és nem teszi kevésbé reprezentatívvá a választásokat.

A tapasztalat az, hogy ahol levitték a korhatárt 16 évre, a fiatalabbak nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a 18 évesek.

Ez a kutató szerint annak tudható be, hogy a 16-17 évesek zömmel még otthon élnek, az iskola teszi ki a napjaikat, míg a 18-20 éves első szavazók épp életük nagy átalakulását élik meg, átmennek az egyetemekre vagy belépnek a munka világába.

Brazíliában is egyenlően oszlottak meg a 16-17 évesek voksai a 2022-es elnökválasztáson, de a legutóbbi osztrák választásokon sem tértek el a tinik az általános eredményektől. Felmérések alapján ráadásul a szavazni engedett 16-17 évesek Ausztriától Latin-Amerikáig elégedettebbek a demokráciával és a demokratikus intézményrendszerrel.

Az osztrákok 2007-ben vitték le a korhatárt 16 évre – ami az EP-választásokon az Ausztriában élő uniós állampolgárokra, így a magyarokra is vonatkozik. Ekkor a jelöltség alsó korhatárán is csökkentettek, ez 19-ről 18-ra módosult. Az Európai Bizottság nemzeti szakpolitikákat bemutató oldala is írt az osztrák kísérletről, és egy 2017-es tanulmányt idézve arra jutottak, hogy a fiatalok tudatosabbak és tájékozottabbak lettek, illetve magas arányban vettek részt a választásokon. Ugyanakkor megerősítették a Huebner által leírtakat, miszerint a 18-19 évesek kisebb arányban mentek el szavazni, mint a 16-17 évesek.

Az Európa Tanács oldalán olvasható összefoglaló kiemelte még a tartományi szintű német város, Bréma esetét. A 16 éves korhatárral az volt a tapasztalatuk, hogy a tinik nagy számban mentek el szavazni, és nem billentek el a szélsőséges pártok felé. Az írás megjegyezte, hogy Norvégiában és Máltán is zajlottak már kísérletek a fiatalok bevonására a politikába, de egyelőre nem lett nemzeti szintű jogszabály belőle. A britek lépése viszont más országok fantáziáját is beindította. A USA Today véleménycikke azt követelte, hogy az Egyesült Államokban is vigyék lejjebb a választási korhatárt, míg az Ynet arról írt, hogy izraeli diákvezetők is ezt szorgalmazzák a terv szerint 2026 őszén tartandó parlamenti választások előtt.