Tizenkét páviánt ölt meg egy németországi állatkert helyhiányra hivatkozva
A széles körű tiltakozások ellenére 12 páviánt lövetett le helyhiányra hivatkozva a németországi Nürnberg állatkertje. Az intézmény 2024 februárjában jelentette be, hogy azt tervezi, néhány egyed megölésével oldja meg a helyhiány problémáját. A Euronews azt írja, az állatkert megvizsgálta, hogy melyik másik intézmény tudná átvenni a páviánok egy részét, de a közlésük szerint „egyik megoldás sem működött”. A páviánházban összesen 43 példány élt: a 2009-ben megnyitott kifutót 25 állatra és kölykeikre tervezték, emiatt az elmúlt időszakban megnőtt a páviánok közötti konfliktusok száma. Az állatkert keddre „működési okokból” bezárt.
A brutális lépést több állatvédő csoport is bírálta, van, amelyik feljelentést tervez tenni az állatkert vezetősége ellen. Kedden délután a rendőrség szerint hét aktivista átmászott az állatkert falán, egy nő pedig a földhöz ragasztotta a kezét. A csoportot a bejárattól nem messze a rendőrök feltartóztatták.
Az állatkert igazgatóhelyettese, Jörg Beckmann nem sokkal később bejelentette, hogy a kiválasztott 12 páviánt megölték. Olyan állatokat választottak, amelyek nem voltak vemhesek, és amelyeket nem vizsgáltak tudományos célokból. Miután mintákat vettek belőlük, a tetemekkel megetették az állatkert ragadozóit. Dag Encke, az állatkert igazgatója az eseményt követő sajtótájékoztatón arról beszélt, „éveken át tartó fontolgatást” követően végezték ki az állatokat. Azzal érvelt, hogy az egészséges populáció fenntartása érdekében kellett meghozni a döntést: a csoport kinőtte a befogadóhelyét, és más eszközökkel nem lehetett volna csökkenteni a páviánok számát (amit egyébként az állatvédelmi törvények is szabályoznak).
Az elmúlt években többször előfordult, hogy nagy európai állatkertek vezetősége egészséges állatok leölése mellett döntött az egészséges populáció fenntartása, a genetikai diverzitás miatt. A kritikusok szerint viszont az egészséges állatok eutanáziája etikailag kifogásolható, szükségtelen halál, az állatkerti gyakorlatok nem veszik figyelembe az egyes állatok jóllétét és egészségét, ehelyett csak a teljes populáció szempontjait nézik. A legemlékezetesebb eset a kétéves zsiráf, Marius 2014-es lelövése volt a Koppenhágai Állatkertben. Mariust a beltenyészet elkerülése miatt végezték ki: a zsiráfok tenyésztési programját az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) koordinálta, Marius génállománya pedig túlságosan hasonló volt a programban részt vevő zsiráfok génállományához (az esetből dokumentumfilm is készült, Hiányzol, Marius! címmel). Nem sokkal később ugyanitt négy oroszlánt is elaltattak, majd 2018-ban arra is fény derült, hogy hat év alatt kilenc egészséges oroszlánkölyköt öltek meg a svéd Boras állatkertjében.
