Megszüntetik Mianmarban a rendkívüli állapotot, így készülnek a választásokra
A mianmari katonai junta csütörtökön bejelentette a rendkívüli állapot megszüntetését, ezzel felgyorsítva a decemberre tervezett választások előkészületeit – írja az AFP alapján a France24.
Az országban négy éve az egész országra kiterjedő polgárháború tört ki, miután a hadsereg puccsal magához ragadta a hatalmat, azt állítva, hogy a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért nevű párt csalással nyerte meg fölényesen a 2020 novemberében tartott választásokat. A puccs után kitört tüntetéseket a hadsereg véres módszerekkel verte le.
Utána viszont megalakult a juntával szembenállókból a Nemzeti Egységkormány, aminek fegyveresei, a Népi Védelmi Erő több etnikai fegyveres csoporttal együttműködést kötve kezdett el sikeresen harcolni a hadsereg ellen. A junta a civil lakosságot célzó terrorkampánnyal válaszolt. A polgári célpontok bombázása mellett „igazán extrém erőszakot hajtottak végre: lefejezéseket, csonkításokat (…), hogy megfélemlítsék a lakosságot” – mondta a New York Timesnak Morgan Michael, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) kutatója.
A Népi Védelmi Erő, valamint a három nagy etnikai fegyveres csoportot egyesítő a Három Testvériség Szövetség 2023-ban és 2024-ben egymás után aratta a győzelmeket a hadsereg felett.

A rendkívüli állapot ideje alatt Min Aung Hlaing tábornok – a junta vezetője – teljhatalmat kapott a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás felett. Az utóbbi időben azonban a választásokat a konfliktusból való kivezető útként kezdte hirdetni.
Az ellenzéki csoportok – köztük a puccsal elűzött volt parlamenti képviselők – bojkottot hirdettek, míg egy ENSZ-szakértő a múlt hónapban „színjátéknak” nevezte a közelgő választást, amelynek célja csupán az, hogy legitimálja a katonai uralmat.
„A rendkívüli állapotot ma megszüntettük, hogy az ország többpárti demokrácia útján választásokat tarthasson” – mondta Zaw Min Tun, a junta szóvivője egy újságírókkal megosztott hangüzenetben. „Hat hónapon belül megtartjuk a választásokat” – tette hozzá.
Elemzők szerint Min Aung Hlaing a választások után vagy elnöki, vagy fegyveres erőket irányító pozícióban fog maradni, és ebből a hivatalból erősíti meg hatalmát, így de facto uralma tovább folytatódik.
A junta egy sor közleményben és rendeletben bejelentette, hogy létrehozta az új „Uniós Kormányt”, valamint a „Nemzetbiztonsági és Békeügyi Bizottságot”, amely a védelmi és választási folyamatokat fogja felügyelni. Mindkét testület élén Min Aung Hlaing áll majd, aki továbbra is ideiglenes elnök marad – az erről szóló rendeleteket saját maga írta alá.
A választás konkrét időpontját még nem közölték, de a politikai pártok regisztrációja már folyamatban van, és az elektronikus szavazógépekkel kapcsolatban is tartottak képzéseket.
A katonai kormány szerdán új törvényt fogadott el, amely szerint akár 10 év börtön is kiszabható azokra, akik beszéddel vagy tüntetéssel megpróbálják akadályozni a választási folyamatot.
A választások előkészítéseként tartott népszámlálás az ország 51 milliós lakosságából mintegy 19 millió embert nem ért el – derül ki az előzetes eredményekből. A kimaradás okai között „komoly biztonsági korlátokat” jelöltek meg, ami jelzi, mennyire korlátozott lehet a választás kiterjedése a polgárháborús viszonyok között.
Elemzők szerint a lázadók várhatóan offenzívákat indítanak majd a választások környékén, ezzel is jelezve ellenállásukat. A junta ugyanakkor pénzbeli jutalmat kezdett kínálni azoknak a harcosoknak, akik hajlandóak letenni a fegyvert, és „visszatérni a törvényes keretek közé” még a választások előtt.