Az ukrán város, ahol meglepő megoldással védekeznek az orosz drónok ellen
„Az orosz drónok rajban támadnak, és az utak felett lebegve várják az áldozataikat” – jellemezte az orosz front mentén kialakult helyzetet egy ukrán katona. Orihivben a helyiek azonban találtak egy hatékony megoldást: hálókkal vonták be az utakat és az épületeket, amelyekbe a drón egyszerűen belegabalyodik. A Deutsche Welle riportja.
A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.
A drónhadviselés első sikerei Ukrajnához köthetők, melynek török Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónjai elévülhetetlen szerepet játszottak a Kijevet fenyegető orosz páncélososzlopok megállításában.
Amint az oroszok a háború első fázisának kudarca után Kelet-Ukrajnára összpontosították figyelmüket és haderejüket, a drónok lettek az előrenyomulást egyengető tüzérségi tűzhenger szemei és fülei. Ukrajna pedig például a drónokkal zavarta meg az orosz légvédelmet a Moszkva cirkáló elsüllyesztése előtt.
Az orosz katonai stratégiának évek óta szerves részét képezik a felderítő drónok. Nyugati becslések szerint a háború előtt Oroszország mintegy 1500-2000 darabosra becsült drónflottája többségét közepes méretű felderítő és célmegjelölő típusok tették ki, mint az Eleron-3SV és az Orlan-10, melyekkel az operátorok nemcsak a 2014–15-ös kelet-ukrajnai harcokban, hanem az új orosz fegyverek relatíve stresszmentes kísérleti terepének számító szíriai polgárháborúban is harci tapasztalatokat szerezhettek.
A célmegjelölő drónok nagyságrendekkel csökkentették a tüzérségi csapások (vagy ami Oroszország esetében szintén fontos, a légitámadások) célpontjainak azonosításához és helymeghatározásához szükséges időt, szakértői becslések szerint az Orlan-10-esek célmegjelölésével 20-30 perc helyett alig 3-5 percre van szükség a tüzérségi csapás előkészítéséhez.
A drónok elleni egyik fő ellenszer az elektronikus zavarás és manipuláció; az erre szolgáló eszközök zajkeltéssel fojtják el az operátor jeleit, vagy fals utasításokat táplálnak a vezérlőrendszerbe.
