1959-ben a mélybe zuhant egy kutató az Antarktiszon, most egy karóra, egy rádió és egy pipa mellett bukkantak a maradványaira

Az Antarktisz egy olvadó gleccserében egy 1959-ben balesetben meghalt brit férfi maradványaira bukkantak. A férfi csontjait januárban találta meg egy lengyel expedíció egy karóra, egy rádió és egy pipa mellett. Most hivatalosan is azonosították az illetőt, ő Dennis Bell, aki 25 évesen zuhant egy hasadékba – írja a British Antarctic Survey alapján a BBC.

Dennis Bell 1934-ben született, a brit Királyi Légierőnél dolgozott. Meteorológusnak képezte magát, mielőtt az Antarktiszra ment dolgozni 1958-ban. Kétéves kiküldetés keretében állomásozott az Admiralty Bayben, egy 12 fős kis brit bázison, nagyjából 120 kilométerre az Antarktiszi-félsziget északi partjaitól.

Dennis feladata az volt, hogy meteorológiai léggömböket bocsásson fel, és háromóránként rádión továbbítsa a jelentéseket. Nem volt könnyű munka, ehhez mindig be kellett indítania egy generátort a fagypont alatti hőmérsékleten. Ő volt a csapat legjobb szakácsa, és ő osztotta be az élelmiszert is, mivel a tél folyamán nem kaptak utánpótlást. Imádta a kutyákat (természetesen a huskykat), két alomnyit nevelt fel és tanított be.

Egy földmérő útja során történt a végzetes baleset, néhány héttel a 25. születésnapja után. 1959. július 26-án, a leghidegebb antarktiszi télben Dennis és egy kollégája elhagyta a bázist, hogy megmásszanak és felmérjenek egy gleccsert.

A hó mély volt, és a szánhúzó kutyák is egyre fáradtabbak voltak. Dennis a síléce nélkül egyedül előrement, hogy bátorítsa őket. Ekkor hirtelen lezuhant egy hasadékba. Kollégája utánakiáltott, és Dennis válaszolt is neki. Egy ledobott kötélben meg tudott kapaszkodni, és a kutyák segítségével fel is tudták húzni a hasadék széléig.

De balszerencséjére a kötelet az övére kötötte rá – valószínűleg olyan szögben feküdt lent, hogy másképpen nem tudta –, és amikor elérte a peremet, az öve elszakadt: Dennis ismét a mélybe zuhant. Ezután már nem válaszolt a kiáltásokra.

A baleset előtt, pár héttel korábban meghalt egy másik kollégájuk, és mivel a Bellt kísérő kutatónak elfagyott a keze, az eredeti terv ellenére mégsem mentek vissza másnap a helyszínre – nem akartak több kockázatot vállalni.

66 évvel később, 2025. január 29-én egy lengyel kutatócsoport, amely a Henryk Arctowski Lengyel Antarktiszi Állomáson dolgozott, néhány csontot talált a King George-szigeten, az Ecology-gleccser lábánál lerakódott laza jégben, néhányat pedig a gleccser felszínén. A havazás miatt egy kis GPS-jelzőt helyeztek el a csontoknál, majd négy fordulóval mentették ki a maradványokat a lengyel csapat szerint veszélyes és instabil, akár 45 fokos lejtőkkel rendelkező helyről.

A hely, ahol Dennist megtalálták, nem azonos azzal a hellyel, ahol eltűnt, mivel a gleccserek a gravitáció hatására mozognak, és „ezzel együtt Dennis is megtette az útját” – magyarázták a kutatók.

A csontok mellett síbotok töredékeit, egy olajlámpa maradványait, kozmetikai termékek üvegcséit és katonai sátrak maradványait is összegyűjtötték.

„Dennis egyike volt annak a sok bátor kutatónak, akik a rendkívül zord körülmények ellenére hozzájárultak az Antarktisz tudományos kutatásához és felfedezéséhez” – mondta róla Dame Jane Francis professzor, a Brit Antarktiszkutató Intézet igazgatója.

„Megszállottja volt Scott naplóinak” – utalt Dennis testvére, David Bell Robert Scott kapitányra, az egyik első emberre, aki elérte a Déli-sarkot, és aki 1912-ben halt meg egy expedíció során. „Szomorú vagyok, hogy a szüleim nem érhették meg ezt a napot” – mondta David Bell, aki azt tervezi, hogy nővérével végre nyugalomra helyezik Dennist.

„Ez csodálatos, találkozni fogok a bátyámmal. Megtalálták – most már végre hazajött” – mondta. 1944 óta 29 ember halt meg a Brit Antarktisz területén tudományos küldetéseken.