Harminc év alatt hatan tűntek el nyomtalanul egy tengerparti faluból Új-Zélandon, és a helyiek még mindig csak találgatnak
21 évvel ezelőtt, egy viharos téli éjszakán a 25 éves Iraena Asher nyomtalanul eltűnt Új-Zéland csendes, mindössze 900 lakosú, tengerparti, Piha nevű falujából.
Asher aznap este egy házibuliban volt Pihában, ahonnan felhívta a rendőrséget, hogy nem érzi biztonságban magát. A rendőrök közölték Asherrel, hogy küldtek érte egy taxit, de ő könyörgött, hogy inkább rendőröket küldjenek. A taxi végül rossz címre ment ki.
Este 9 óra után helyi lakosok az utcán sétálva találtak rá Asherre, akit először beültettek a kocsijukba, majd hazavittek. Asher lezuhanyzott náluk, és az aggodalmaik ellenére arra kérte őket, hogy ne hívják a rendőrséget.
Az őt befogadó lakók megágyaztak neki a nappaliban, de a lány nem sokkal később felpattant, és kiment a házukból. Amikor a kocsibejárónál volt, még megpróbálták rávenni, hogy maradjon velük, de hajthatatlan volt, és elszaladt.
Nem sokkal később egy környékbeli lakos még látta Iraena Ashert, ahogy egy lámpánál a feje felé emeli a kezét, olyan mozdulatot tesz, mintha megcsókolná a földet, majd az óceánpart felé indul. Azóta se látta senki.
Asher története Új-Zéland egyik klasszikus megoldatlan ügye, ami megrázta az országot, és amiről az elmúlt 21 évben rengeteget cikkeztek. Egyáltalán nem egyedi az eset, az elmúlt három évtizedben ugyanis másik öt ember is nyomtalanul eltűnt a mindössze 900 fős Pihában vagy annak környékén – írja a Guardian.
- 1992-ben Quentin Godwin, egy bipoláris zavarban szenvedő 18 éves fiú lelépett családja Pihától 30 percre lévő házából, és soha senki nem látta többet;
- 2012-ben Cherie Vousden, egy 42 éves nő tűnt el egy Piha közelében lévő kirándulóúton;
- 2015-ben Kim Bambus, egy aucklandi ápolónő tűnt el ugyanazon az ösvényen;
- 2019-ben Guoquan Wu autóját találták meg Pihában, de a 22 éves fiú nyomára soha senki nem bukkant rá;
- majd 2022-ben egy 18 éves francia diák, Eloi Rolland tűnt el, miután a közelben, a Piha felé vezető úton látták.
A hat eltűntet nemcsak az köti össze, hogy mindannyiuknak Új-Zéland nyugati partján lévő Piha környékén veszett nyoma, de az is, hogy se a ruháikat, se a holttestüket, de még egy testrészt vagy maradványt se találtak belőlük.
A nyomozók arra jutottak, hogy Bambus és Wu valószínűleg öngyilkosok lettek, Asher megfulladhatott, Vousden pedig lezuhanhatott a sziklákról. Godwin halálának okát megtippelni sem akarták, míg Rolland ügye még mindig nyitott – igaz, a másik öt ügyben is csak következtetésekről van szó, hiszen a holttestek nincsenek meg.
Az esetekről 2024 elején Black Coast Vanishings néven bemutattak egy négyrészes, true crime dokumentumfilm-sorozatot. Ebben a rendezők családtagok és helyiek beszámolói alapján próbálták meg feltárni, lehetett-e a gyilkosságoknak köze egymáshoz.
A sorozatnak azonban nem mindenki örült a környéken. Volt, akit megnyugtatott, hogy elmondhatta a saját verzióját, másokat azonban inkább felkavart, hogy Pihát és a környéket a kívülállók érdeklődése egy krimi helyszínévé teszi.
Most, másfél évvel a sorozat megjelenése után a Guardian kereste fel a helyszínt, hogy megkérdezze a helyieket, ők hogyan emlékeznek az eltűnésekre és a sorozat megjelenésére. A lap szerint vannak, akik csak csendben, név nélkül terjesztik az elméleteiket arról, mi történhetett, mások azonban a nyilvánosság előtt is hangoztatják őket.
Egyikük, a 85 éves Bob Harvey, aki hosszú ideig a környékbeli Waitākere polgármestere volt, meg van győződve róla, hogy az áldozatokat elrabolták. „Nyom nélkül tűntek el. Cipő és táska nélkül. Szerintem valaki vagy valakik itt többet tudnak, mint mi” – mondta a Guardiannak.
Harvey az elméletét részben arra építi, hogy az eltűntek szerinte hasonlítanak egymásra, mert mind szépek, kedvesek, barátságosak voltak. Harvey ezért hajlamos elhinni, hogy egy sorozatgyilkos rabolta el és ölte meg azokat, akik a környéken eltűntek.
A rendezőket a Harveyéhoz hasonló elméletek kezdték el érdekelni, és azt mondják, azért csinálták a sorozatot, hogy kiderítsék, van-e azoknak valóságalapja. Most a Guardiannak azt mondják, érzékelik, hogy a helyiek közül sokan nem örültek a sorozatnak, de ők nem akarták bizonygatni, hogy sorozatgyilkosság volt, csak minden elméletet be akartak mutatni.
Szerintük a nyomozás során kiderült, hogy a környéken van egyfajta mintázat, amely során nőket követnek és zaklatnak. A sorozatban szerepel több olyan nő beszámolója, akik azt állítják, hogy Pihában üldözték, bekábítószerezték és megerőszakolták őket. A sorozat készítői remélték, hogy ezek a tanúvallomások ráveszik a rendőröket, hogy újra megvizsgálják az eltűnéseket.
A rendőrség azonban a sorozat megjelenése után és azóta sem indította újra a nyomozásokat, és a Guardian mostani megkeresésére sem reagált. Egy korábbi nyilatkozatukban ugyanakkor azt írták: nem hiszik, hogy az események összefüggnének, és a műsor megjelentetése óta nem kaptak olyan információt, ami további nyomozást indokolna.
A Guardian teljes cikkét arról, hogy hogyan változtatta meg a sorozat a Pihában élők életét, itt lehet elolvasni:
A sorozat címe: Black Coast Vanishings
