Magyarország vétójától tartva mozgatná át az EU a befagyasztott 200 milliárd eurós orosz vagyont

Kockázatosabb, de jövedelmezőbb befektetésekre használná fel az EU az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt befagyasztott 200 milliárd dolláros orosz vagyont – írta a Politico. A lap szerint a megmozgatott vagyon hozamát lehetne felhasználni Ukrajna újjáépítésére, ezen a lehetőségen dolgozik az Európai Unió bizottsága is.

Ehhez a tagországok minél szélesebb körű támogatása szükséges, a Politico úgy tudja, ezt méri épp fel a bizottság.

Arról fél évente kell döntenie az EU-nak, hogy fenntartja-e a szankciókat, és az orosz vagyon befagyasztását. Ehhez mind a 27 tagállam egyetértése szükséges. (Eddig végül a magyar fél minden szankciós csomagot megszavazott, miközben tiltakozását fejezte ki.)

A Politico szerint ha a befagyasztott vagyont áthelyezik egy annak kezeléséért felelős új szervezethez, akkor már a további döntéseket nem csak konszenzussal lehet meghozni, azaz az orosz érdekek képviseletének gyanújába évekkel korábban keveredett magyar kormány vétója nem akadályozhatná meg a vagyon felhasználását.

Ez az EU reményei szerint egyúttal nyomásgyakorlást is jelentene Oroszországra nézve, annak érdekében, hogy érdemi lépéseket tegyen az Ukrajna ellen indított háború lezárására.

A magyar vétóval kapcsolatos aggodalmak nem alaptalanok, Orbán Viktor többször meglebegtette vagy egy bizonyos időre bevetette ezt, nem csak az EU költségvetéséből tervezett, Ukrajnára szánt támogatásokról szóló döntéseknél, de akkor is, amikor egy-egy személyt – például a szovjet hírszerzői múlttal rendelkező Kirill pátriárkát – akart mentesíteni a szankciók alól. Legutóbb pénteken jelent meg egy EU-s állásfoglalás, amely elítélte a legutóbbi, Kijev elleni orosz rakétatámadást, amely civileket ölt meg és EU-s képviseleti épületet is megrongált. Magyarország volt az egyetlen tagállam a 27-ból, amely távol maradt az állásfoglalás támogatásától.