Nem lehet rendszer az, hogy az erősebb megtámadja a gyengébbet, megsemmisíti az otthonát, hogy aztán azt mondja, na, üljünk le tárgyalni

Testvérvárosává fogadta Erzsébetváros a kelet-ukrajnai Kremencsukot csütörtökön. A Dnyeper partján fekvő város folyamatosan ki van téve az orosz rakéták és drónok fenyegetésének, az egyik legtöbb civil áldozattal járó támadást is ez a település szenvedte el 2022 nyarán az Oroszország által Ukrajna ellen indított, negyedik éve tartó háború során. A múlt héten is rakéták csapódtak be Kremencsukban.

Így több mint udvariassági gesztust jelent Kremencsuknak a testvérvárosi kapcsolat Budapest VII. kerületével. „Mindig is együttérzéssel gondoltunk Ukrajnára és az ott élőkre” – mondta köszöntő beszédében Niedermüller Péter a Kult7-ben tartott csütörtöki ünnepségen. A kerület DK-s polgármestere ígéretet tett, hogy jövőre kremencsuki gyerekeket is vendégül látnak a Balaton partján nyaralni. Márpedig nekik, akiknek most már évek óta az óvóhelyen kell lenniük a légitámadások miatt megszakított online oktatás alatt, nagy segítséget jelent, ha van egy hely, ahol visszazökkenhetnek a békébe, ha csak néhány napra is.

Az olajfinomító volt az egyik fő célpont

A város a Dnyeper Poltava megyei szakaszán fekszik, azon a vonalon, amelyet az orosz támadók mindenképp el akartak érni, és azt remélték, ezt néhány napon belül megteszik. Ez azóta sem sikerült – csak Herszon alatt érték el és egy rövid időre lépték át a folyót –, de már 2022 nyarán nyilvánvaló volt, hogy az orosz támadók nem birkóznak meg olyan könnyen az ukrán erőkkel. Az ukránok akkoriban és még néhány hónapon át sikeres ellentámadásokat is végrehajtottak a front több pontján Harkivtól Herszonig.

Így vált gyorsan meghódítandó városból légitámadások célpontjává Kremencsuk, amelyet 2022 júniusának végén ért a legtöbb civil életét követelő támadás. 22 ember vesztette életét, amikor két rakéta csapódott be fényes nappal egy zsúfolt bevásárlóközpontba. Hasonló támadás rendszeresen érte Ukrajnát a háború során, Harkivban tavaly nyáron csapódott be két bomba egy építőipari áruházba, helyszíni riportunkat itt olvashatja róla. Szerda éjszaka Kijevet érte újabb súlyos orosz rakéta- és dróntámadás, 19 ember, köztük 4 gyerek vesztette életét. Pénteken Magyarország nélkül fogadta el az EU többi 26 tagja azt az állásfoglalást, amelyben elítélték a támadást.

A kremencsuki támadást éppúgy nem lehetett katonai indokkal magyarázni, mint több másik hasonlót, amit az orosz fél vagy letagadott vagy azt állította, hogy ott valójában katonai egység vagy rakétakilövő állások rejtőzködtek.

Kremencsuk azonban a civilek megfélemlítésén túl már korábban célpont volt azért is, mert ott működött Ukrajna legnagyobb olajfinomítója. Ezt az orosz erők 2022 áprilisában semmisítették meg, remény sincs a helyreállítására. Ukrajnában most nincs olajfinomítás, az üzemanyagot külföldről szerzik be, biztonsági okokból a benzinkutak sem tartalékolnak sokat, hanem komoly logisztikai feladatot ellátva a tartálykocsik gyakrabban szállítják a kisebb, 1-2 napra elég adagokat. Ennek ellenére az országban zavartalan az üzemanyag-ellátás.

Ha béke lesz, akkor már jövőre is jöhetnének hozzánk gyerekek vendégségbe

„A háború alatt biztosan nincs esély a helyreállítására, stratégiai objektum volt, amely sok év alatt épült fel” – mondta az olajfinomítóról a Telexnek Kremencsuk polgármestere. Vitalij Maleckij nem akarta kommentálni a magyar kormány legutóbbi Ukrajnát elítélő nyilatkozatait, amelyek az oroszországi olajfinomítók, illetve a Magyarországra irányuló orosz kőolajexportot is biztosító Barátság vezeték elleni ukrán dróntámadásokról szóltak, mondván az a nagypolitika része. Arról, hogy még az egyébként is feszült magyar–ukrán viszony ismeretében is milyen példátlan diplomáciai csörtéhez és kitiltáshoz vezetett az ügy, itt olvashat bővebben.

A békeidőben 225 ezres Kremencsuknak most az oda érkezett belső menekültek elhelyezésével és általában a város működésének fenntartásával és saját energiaellátásával kell megbirkóznia. A Kremencsukot érő támadások ugyanis gyakran az elektromos hálózatot célozzák. „A város egy része most is áram nélkül volt, amikor úton voltunk ide Budapestre.” Szerdáról csütörtökre virradóra folyamatosan légiriadó volt érvényben orosz dróntámadás miatt, az éjszakát sokan óvóhelyeken töltötték.

A várost a háború kezdete óta a polgármester adatai szerint körülbelül 20 ezren hagyták el, viszont érkezett több mint 40 ezer menekült. „Sokan csak rövid időre terveznek és mennének tovább, mert rendszeresek a légicsapások, de munka sincsen elég, ez nagyon nagy probléma” – mondta Maleckij.

Az orosz támadások szinte megsemmisítették a város iparát, de Maleckij szerint a belső menekültek közül azért sokan így is találtak munkát, amellett, hogy áttelepültként bizonyos állami segélyt is kapnak – nagyjából 6 ezer hrivnyát (kb. 50 ezer forintot) fejenként, amiből egy albérlet fenntartását részben fedezni lehet. „Sokan tanárokként, orvosokként dolgoznak, olyan szakemberek is jöttek, akikhez hasonlók nem voltak nálunk a háború előtt” – hozott be egy váratlanul előnyös szempontot a polgármester.

A békében kötelezően reménykedik, de azt nem tudta megítélni, hogy ehhez Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozójával közelebb kerültek volna. Egyelőre nem látja, hogyan valósulhatna meg a valódi, tartós tűzszünet és aztán a béke.

„Nálunk az emberek meg vannak győződve arról, hogy az orosz erőknek ki kell vonulniuk Ukrajna egészéből. Nem tarthatja meg az erővel elvett területeket, a 21. században erre nem lehet két ország kapcsolatát felépíteni.

Nem lehet rendszer az, hogy az erősebb megtámadja a gyengébbet, megsemmisíti az otthonát, megöli a gyerekeit, hogy aztán azt mondja, na, üljünk le tárgyalni.”

A polgármester szerint az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krímre és Donyeckre is érvényes az, hogy a nemzetközi jog szerint Ukrajnáé, az elcsatolást nem igazolhatja az idő, amit kissé távolról 1956-tal hasonlított össze: amikor az orosz deszantosok, tankok elnyomták a magyar forradalmat, senki sem gondolta, hogy ki lehet vívni a szabadságot, aztán 35 évvel később mégis megtörtént – mondta, utalva az 1991-es szovjet kivonulásra. „Mi is hiszünk abban, hogy visszatérhetnek majd az emberek a saját városaikba, újjáépítjük azt is, amit az orosz támadók leromboltak.”

„Ha béke lesz, akkor már jövőre is jöhetnének hozzánk gyerekek vendégségbe Magyarországról. Persze csak akkor, ha biztosak lehetünk abban, hogy Oroszország nem indít újabb támadást. Az én családom is otthon van most, van egy kilenc hónapos kislányom is, mindannyian az egész éjszakát az óvóhelyen töltötték.”