Mindkét oldalról kritizálták az eddig csak a magyar kormány ellen indult uniós eljárást az EP-ben

A nagyjából öt éve létrehozott feltételességi eljárásról vitázott hétfőn az Európai Parlament (EP) költségvetési és költségvetési ellenőrző bizottsága. Ahogy arra a mechanizmusról készülő jelentéstervezet indoklása is utal, ezt eddig csak egyszer léptették működésbe, 2022 decemberében a magyar hatóságok ellen (a másik 26-ból 25 kormány igenjével). Miután az Európai Bizottság „kétszer is újraértékelte a helyzetet, az intézkedések még mindig érvényben vannak”,

Magyarország pedig már egymilliárd eurót „veszített, amelyet visszafordíthatatlanul visszavontak”.

A tervezet – amelyen még módosító indítványok alakíthatnak, mielőtt szavaznának róla – a magyar eljárásról szóló részben felszólítaná rá az Európai Bizottságot, hogy „értékelje és kezelje a jogállamiság terén tapasztalható visszaesést, vagy úgy, hogy további intézkedésekre tesz javaslatokat, vagy pedig úgy, hogy aktualizálja” a meglévőket.

Nem kérik a rendelet felülvizsgálatát, mert túl korai lenne, de következetesebben kellene alkalmazni a többi hasonló eszközzel, jelentette ki a dokumentum egyik felelőse, Jean-Marc Germain. Szerinte a feltételességi eljárás alkalmazásának sok aspektusán lehetne javítani, hogy hatékonyabb legyen. Oda kellene figyelni arra is, hogy a befagyasztott pénzeket ne lehessen átcsoportosítani – utalt arra, amit korábban Bóka János EU-ügyi miniszter is elismert, hogy ez lehetővé teszi az elérhető források növelését, bár nem jelent nagyságrendi változást.

A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy a kedvezményezetteket védeni kellene, a rendelet szerint az érintett tagállamoknak teljesíteni kellene feléjük a kötelezettségeiket, de „látjuk, hogy ezt nem teljesítik”. Erősítsék meg az EP szerepét – kérte az intézmény nevében, aminek nincs közvetlen szerepe sem a feltételességi eljárás, sem más, az uniós pénzeket érintő hasonló mechanizmus végrehajtásában. (Ezekről legutóbb itt írtunk.)

„Nem fogadjuk el a morális felsőbbrendűségtől vezetett ideológiai kioktatásokat” – közölte a „jogállamiságinak füllentett eljárásról” a Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője. Deutsch Tamás hangsúlyozta: az EU nem parancsuralmi rendszer vagy a nemzetek olvasztótégelye, nem formálhatnak rá jogot, hogy hatalmi szóval kikényszerítsék, hogyan éljenek a magyarok. „El kell fogadniuk: nem vagyunk és nem is leszünk sem német, sem brüsszeli gyarmat.” Megvan a saját életünk és szabadságunk, a több mint ezeréves keresztény állam hagyományai és értékei minimum egyenrangúak más nemzetekével. Lojálisan együttműködünk a többiekkel, de elvárjuk a jogszabályok tiszteletben tartását az uniós intézményektől is, mert az csak kölcsönösség esetén működhet.

Nem leszünk bevándorlóország, a multikulturalizmus rajongói, „megvédjük a gyermekeinket a szivárványos aktivistáktól is”, „rendíthetetlenül kitartunk” a békepártiság mellett, nem támogatjuk Ukrajna gyorsított tagságát sem. „Nem leszünk a brüsszeli birodalomépítés támogatói, bármennyi jogállamisági zsarolás is ér minket”, „a nemzetek Európájának vagyunk a hívei”. Kitalálták, hogy lecserélik a kormányt egy „brüsszeli bábkormányra”.

„Még a tizenkét sárga ötágú csillagot” is lehazudják az „uniós emblémáról”. „Voltunk mi már az önök rágalmaiban antiszemiták, szélsőjobboldaliak, korruptak, kirekesztők, Európa-ellenesek, most pedig a jogállamisági vádaskodás korszakát éljük”,

de nem találni a valóságnak megfelelő igazságot a mostani anyagban sem. „Szánalmas és egyszerre kártékony vergődés”, amit csinálnak, „ez a lényege a jogállamisági eljárások elmúlt ötesztendős tapasztalatainak”.