A román, cseh és magyar hatóságok az Eurojusttal együttműködve elfogtak egy személyt, akit hazaárulással gyanúsítanak, mert folyamatosan államtitkokat adott át – közölte hétfőn az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust. Közleményében a szervezet azt írta, hogy a gyanúsított 2024-ben és 2025-ben két találkozót tartott Budapesten a Belarusz Állambiztonsági Bizottság hírszerző tisztjeivel, és ezek a találkozók Románia nemzetbiztonságát veszélyeztették.
„Az ügyben feltárt bizonyítékok kimutatták, hogy az illető jogosulatlanul adott át államtitkokat egy külföldi hatalom képviselőinek, nevezetesen a belarusz titkosszolgálat tisztjeinek 2024-től kezdődően. A gyanúsított korábban vezetői tisztséget töltött be a Moldovai Köztársaság Információs és Biztonsági Szolgálatánál” – írták. A budapesti találkozók célja a közlemény szerint az volt, hogy a gyanúsított információkat adjon át pénzért cserébe, valamint további utasításokat kapjon.
A közlemény szerint a férfit hétfő délután Romániában fogták el és vették őrizetbe.
Az Eurojust közleménye nem említi, de a Telex információi szerint a gyanúsított a román állampolgársággal is rendelkező Alexandru Balan, aki Moldávia hírszerző szolgálatának a második embere volt korábban. Úgy tudjuk, Balan tavaly és idén tavasszal bonyolította le a belarusz hírszerzőkkel a konspirált találkozóit.
Információnk szerint a nemzetközi elhárító műveletben került a titkosszolgálatok látókörébe egy másik, Lengyelországban élő, de belarusz férfi is. A lengyel–belarusz határ mentén élő férfi taxisofőrként dolgozik, a belarusz ellenzék tagja. A taxisofőr szerepe azért érdekes, mert azon belarusz kémek révén került a titkosszolgálatok látókörébe, akikkel Balan is találkozgatott Budapesten. Igaz, a taxis még év elején bonyolította ezeket a konspirált találkozóit.
A moldovai és román állampolgársággal is rendelkező Balan jelenleg főleg biztonságpolitikai szakértőként ismert Moldovában, korábban viszont az ország egyik legmagasabb rangú titkosszolgálati tisztje volt: 2000-ben került a moldovai hírszerzéshez, a Moldovai Információs és Biztonsági Szolgálathoz (SIS), 2016 és 2019 között pedig már ő volt a szervezet főigazgató-helyettese, és ő igazgatta a SIS kémelhárítását.
Balant 2019-ben leváltották a főigazgató-helyettesi pozíciójából és Kijevbe küldték összekötő tisztnek. Ez azt jelenti, hogy ő volt hivatalosan az összekötő kapocs a moldovai és az ukrajnai szolgálatok között. Csakhogy amikor 2021-ben lejárt a megbízása és visszahívták Moldovába, ő megtagadta a visszatérést.
Ezután Balan még nyolc hónapig Ukrajnában maradt annak ellenére, hogy Kijevben már szolgálatba lépett és megkezdte munkáját az utódja, az új összekötő tiszt. Amikor végül visszatért Moldovába, ittasan balesetet okozott. Emiatt azonnal kirúgták az állásából, és a nyugdíjjogosultságától is megfosztották. Balan ezután civil pályára lépett, és biztonságpolitikai szakértőként kezdett el szerepelni a médiában, valamint a közösségi médiában.
Szakértőként Balan rendszeresen bírálja a SIS-t, gyengének és inkompetensnek bemutatva a moldovai hírszerzést, amely az orosz–ukrán háború kitörése óta komoly orosz fenyegetéssel szembesül.
Moldova és Belarusz kapcsolata korábban nem volt rossz, de az orosz–ukrán háború kitörése után ez a viszony drasztikusan megromlott, mivel Belarusz aktívan támogatja Oroszország agresszióját. E feszültség csúcspontjaként a moldovai külügyminisztérium bekérette a belarusz nagykövetet, miután Alekszandr Lukasenko olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint Washington katonai konfrontációba sodorja Európát Oroszországgal Ukrajna területén, és ez Moldovát is érintheti. A moldovai külügy ekkor a belarusz nagykövetet kérte számon „dezinformáció és hamis hírek terjesztése” miatt.
A 2022-es ukrajnai invázió eleve fordulópontot jelentett Moldova külpolitikájában. Magyarországgal ellentétben Moldávia határozottan elítélte az orosz agressziót. Válaszul Oroszország moldovai diplomatákat utasított ki, és gazdasági nyomást gyakorolt az országra, betiltva a legtöbb mezőgazdasági termék importját.
A két ország közötti kapcsolat olyannyira megromlott, hogy Maia Sandu moldovai elnök 2023-ban egy új nemzetbiztonsági stratégiát is bemutatott, amely Oroszországot jelöli meg a fő fenyegetésként.
A 2024-es moldovai elnök-, illetve a parlamenti választások és az uniós integrációról szóló népszavazás idején az orosz beavatkozás intenzitása példátlan szintre emelkedett. A moldovai hatóságok hibrid támadásokat dokumentáltak, amelyek a dezinformációtól és gazdasági zsarolástól a politikai pártok illegális finanszírozásán át a kibertámadásokig terjedtek.
A SIS szerint Oroszország százmillió euróval finanszírozta az oroszbarát politikai csoportokat, és dezinformációt terjesztett a közösségi médiában a választási folyamat legitimitásának megkérdőjelezése érdekében. Az EU, az Egyesült Államok és más partnerek támogatásukat fejezték ki a moldovai hatóságoknak a dezinformációs kampányok elleni küzdelemben. A moldovai hatóságok válaszul oroszbarát politikai pártokat tiltottak be, médiumokat függesztettek fel, és fokozták a vámellenőrzéseket.
