A bővítési EU-biztos szerint az ukrajnai kisebbségek védelmére az ország európai jövője az egyik legerősebb garancia

Az ukrajnai kisebbségi jogoknál maradtak még problémák, de ezek megoldásához maga a csatlakozási folyamat teremti meg az ideális körülményeket – jelentette ki háromnapos kárpátaljai útján az Európai Bizottság bővítési biztosa.

Marta Kos hétfőn találkozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsával Ungváron, ahol arról beszélt: „amikor pár órával ezelőtt átléptem a kárpátaljai határt, ukrán, szlovák és magyar nyelvet is hallottam magam körül, és tudtam, hogy nemcsak Ukrajnában vagyok, hanem Európa szívében is”. A biztos szerint az EU nagyon komolyan veszi a kisebbségek jogait, azok „részét képezik az EU DNS-ének”, az alapszerződések európai alapértékekről szóló cikkében is rögzítették őket.

Hangsúlyozta, hogy a „2017 utáni oktatási és nyelvi reformok, amelyeket Ukrajna szomszédai és nemzetközi szakértők is bíráltak,

kiigazításokat tettek szükségessé a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére”.

Az ajánlások nyomán viszont Ukrajna 2023 decemberében új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan. „Ez pozitív fejlemény volt, és olyan alkalmat jelentett, amikor katalizátorként működött az uniós csatlakozás.”

„Maradtak még problémák. Ezek megoldásához maga a csatlakozási folyamat teremti meg az ideális körülményeket.

Tavaly a 27 uniós tagállam megállapodott az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretéről” – emlékeztetett a magyar kormány által is jóváhagyott lépésre, amibe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori kijelentése szerint minden magyar feltétel belekerült, így vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat.

Kos szerint „követelményként fogalmazták meg, hogy Ukrajna fogadjon el és hajtson végre egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet. A májusban elfogadott cselekvési terv szilárd alapot biztosít az előrelépéshez. A siker azonban a terv hatékony végrehajtásától függ. Ez a nemzeti kisebbségek és az ukrán kormány közötti valódi konzultációkat is jelent.”

Ukrajna kötelezettséget vállalt, hogy még ebben az évben jogszabályokkal megoldja az oktatásban „a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban fennmaradó problémákat. Jogszabály-módosításra lesz szükség a kisebbségi nyelvek szélesebb körű nyilvános használatának garantálása és világossá tétele érdekében is, és bővíteni kell a nemzeti kisebbségek képviselőinek lehetőségeit a politikai képviseletre, helyi és nemzeti szinten is. Ezek a kötelezettségvállalások az alapkérdésekről szóló tárgyalási témakör részét képezik. Ezt a témakört pedig csak akkor lehet lezárni, ha a vállalt kötelezettségeket teljesítették, és a megoldások kiállták a gyakorlat próbáját.”

A biztos úgy látta, hogy a „csatlakozás várhatóan a határ menti régióknak – például Kárpátaljának – jár a legtöbb előnnyel”.

A sokféleség is „része Ukrajna gazdagságának.

Az ország európai jövője nem fenyegeti ezt”, hanem épp „az egyik legerősebb garancia arra, hogy a magyar és az Ukrajnában élő többi közösség ugyanolyan védelmet, jogokat és lehetőségeket kapjon, mint például a ma Szlovéniában vagy Romániában élő magyarok. Ez az, amit az uniós tagság nyújthat.”

A biztos az Európai Bizottság közleménye alapján . magyar és szlovák iskola mellett – szerdáig ellátogat többek között az uniós támogatással épült, szovjet helyett már európai nyomtávval épült vasútvonalhoz is, amely Magyar Levente államtitkár korábbi szavai alapján közvetlen kapcsolatot létesít Budapest és Ungvár között.

Kirakatpolitizálásnak látta az utat az EP kárpátaljai képviselője

„Mindez nagyon pozitívan hangzik, de…” – írta a látogatásról kedden Ferenc Viktória. A Fidesz–KDNP listájáról az Európai Parlamentbe választott kárpátaljai képviselő szerint

„ez a látogatás nem volt más, mint egy újabb kirakatpolitizálás az Európai Bizottság részéről”.

Ferenc szerint a „a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében a helyszínen tartózkodó képviselők nem kaptak lehetőséget arra, hogy elmondják a nemzeti kisebbségek valós problémáit, azt, hogy

számos ígéret ellenére a kisebbségi jogaik helyreállítása továbbra sem történt meg Ukrajnában.

A nemzeti kisebbségeket érintő problémák, amelyek 11 pontban Ukrajna csatlakozási keretdokumentumának részévé váltak, továbbra is fennállnak, jelenleg is korlátozva a magyar nyelvű oktatást és a magyar nyelv használatát Kárpátalján. A magyar kormány, valamint a kisebbségi szervezetek szerint a jelenlegi jogi helyzet messze elmarad az európai normáktól és az anyanyelv teljes körű használatának biztosításától. Ennek ellenére az uniós biztos beszédében azt állítja, hogy ők komolyan veszik a nemzeti kisebbségek problémáit, amelyek kapcsán Ukrajna elvégezte a házi feladatát.”

Világosnak látta, hogy „az Európai Bizottság hozzáállása Ukrajna nemzeti kisebbségeket érintő politikájához elfogult és részrehajló, nemcsak, hogy nem szolgálja a kisebbségek valódi érdekeit, hanem szándékosan figyelmen kívül hagyja az Európai Unió által megfogalmazott koppenhágai kritériumokat is. Ez mélységesen felháborító és komoly kritikát érdemel!” (A koppenhágai kritériumokat kell teljesítenie egy európai országnak, hogy megkaphassa az uniós tagjelöltséget – ezt az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor 2022-ben egyhangúlag adták meg Ukrajnának.)

Ukrajna csatlakozási folyamatában a 35 tárgyalási fejezetből az első csoport megnyitása következne. Ezt a magyar kormány több mint fél éve blokkolja, és ugyan a Politico szerint vizsgálják a magyar kormány megkerülését, a fontos mérföldköveknél az uniós kvázialkotmány egyhangú döntést ír elő.