Orbán szövetségese nyerte a cseh választásokat, annyira, hogy elsőre el sem hitte, de így is koalícióra szorul

Visszatér Orbán szövetségese a hatalomba vagy marad kormányon az EU-párti koalíció? – ez volt a tétje a pénteken és szombaton tartott csehországi parlamenti választásoknak. A választást a Fidesszel egy pártcsaládban lévő Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte, ezzel a milliárdos vállalkozó Andrej Babiš 2017-21 után ismét kormányfő lesz, de a kormányalakítás még előtte áll, ehhez pedig koalíciós partnerekre is szüksége lesz.

„Elsőre el sem hittem. Azt reméltem, kapunk 30 százalékot, a mi felmérésünk 26 százalékot jelzett” – kommentálta a 35 százalék feletti eredményt Babiš.

Az előző kormányfő, az Együtt (SPOLU) pártszövetséget vezető Petr Fiala gratulált a győztesnek, közölve, hogy a jelenlegi koalíció az eredmények alapján nem tartható fenn.

A bizonytalanságok ellenére a választások előtt két dolog borítékolható volt:

• egyik párt sem lesz képes önállóan kormányt alakítani, és
• a legnagyobb frakciót mindenképpen az ANO adja, ahogyan az elmúlt négy évben is.

Így végül a parlamentbe bejutott kisebb pártok lesznek a királycsinálók, ezért csak az egyezkedések után lehet igazán győztest hirdetni.

• A legutolsó felméréseket is felülmúlva 35,2 százalékot szerzett az ANO, ez 81 mandátumot jelent a 200 fős alsóházban,
• az eddig kormányzó Együtt (Spolu) 52 helyet szerzett, Petr Fiala eddigi kormányfő koalíciós partnere
• a Polgárok és Függetlenek (STAN) 22 mandátumot,
• az egykori koalíciós partnerség után az előző ciklusban ellenzékbe vonult Kalózoknak pedig 17 helye lesz az alsóházban.

Egyelőre a fenti három párttal való koalíció lehetőségét az ANO alelnöke kizárta, így az együttműködés két markánsan EU-ellenes, részben szélsőjobboldali párttal jöhet szóba:

• A 15 fős frakciót alakító Szabadság és Közvetlen Demokráciával (SPD), amely a NATO-ból és az EU-ból való kilépést szorgalmazza, gazdasági deregulációt követel és erősen multikulti- és bevándorlóellenes – miközben alapító elnöke, Tomio Okamura nagyszülei között japán és koreai is van;
• és a 13 képviselővel bejutott parlamenti újonc, a neonáci gesztusokkal is provokáló, az euró bevezetését is ellenző, EU-ellenes, magát a liberálisokkal és a zöldekkel szemben meghatározó AUTO is. A párt a környezetvédelem leépítését propagálja, klímatagadó, a szénerőműveket és a nukleáris erőművek erősítését szorgalmazza. (Igaz, az atomenergiának nincsen szén-dioxid-kibocsátása, az energiaforrás más veszélyeket hordoz a sugárzó fáradt fűtőanyag elhelyezésének problémáival, Csernobil és Fukusima emlékével.) A bicikliutak felszámolása mellett síkra szálló AUTO szoros szövetségese Orbánnak, hiszen a Fidesz által összehozott Patrióták Európáért (PfE) tagja – igaz, az EP-ben csak egyetlen képviselője van –, ebben a pártcsaládban foglal helyet Babiš ANO-ja is.

Babišnak az elmúlt négy évben hiába volt a legnagyobb frakciója 74 képviselővel, szövetségesek híján nem tudott többséget összehozni a 200 fős alsóházban. Most erre több esélye van, így nagy valószínűséggel 2017-21 után ismét miniszterelnök lehet.

Az elnök mégsem tud közbeszólni

Az erőviszonyok bonyolult képlete miatt az államfő is komoly szerepet játszhatott volna a kormányalakítás folyamatában, hiszen az egykori NATO-tábornok, Petr Pavel megtehette volna, hogy nem a legnagyobb pártot bízza meg kormányalakítással, hanem azt az erőt, amelynek a legnagyobb esélye lehet a parlamenti többség biztosítására. Pavel – aki 2023-ban épp Babišt győzte le az elnökválasztáson – azonban erre már nem sok esélyt lát, hiszen a Petr Fiala vezette Együttnek a STAN-nal és a Kalózpárttal együtt nem lenne meg a többsége. Pedig ezt a lehetőséget az elnök megelőlegezte azzal, hogy kijelentette, mérlegelni fogja azt is, hogyan viszonyul a jövendő kormány az EU- és NATO-tagsághoz.

Most azonban bizonyos, hogy ez a viszonyulás szkeptikus lesz.

Pedig a cseh gazdaság jelenlegi mutatói alapján nem feltétlenül lenne kormányváltó hangulat: 2025-re a kilátások ugyan mérsékelten optimisták, de a 2 százalékos GDP-növekedés enyhe javulást mutat, ráadásul a cseh gazdaság egy főre eső GDP-értéke az EU-s átlag 90 százalékán áll. Az infláció is alacsony, 1,8 százalék.

Azonban az ukrán háború 2022-es kitörése utáni energiaválság és a 15 százalékra ugró infláció miatti elégedetlenség még mindig erőteljesen meghatározza a választói hangulatot – írtuk a választás első napján.

A választók nem értékelték a kormány takarékoskodását sem, amellyel a Babiš idején még 5 százalékos költségvetési hiányt 1,9-re vitték le. A bérek stagnáltak, nem véletlen, hogy a miniszterelnöki széket négy kihagyott év után ismét megcélzó Babiš a kampányban a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelését ígérte, valamint a jelzáloghitelek támogatását és a társasági adó csökkentését – utóbbi az Agrofert tulajdonosaként 4,3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Babišnak sem mellékes.

A Fidesz kap egy kormányzó szövetségest

Orbán Viktornak pedig az nem mellékes, hogy ismét egy szoros szövetségese kerülhet hatalomra. Presztízsgyőzelmet is jelentene, hogy a régióban újabb EU-szkeptikus kormányerő jelenik meg.

„Győzött az igazság! Andrej Babiš meggyőző fölénnyel győzött a cseh parlamenti választásokon. Nagy lépés Csehországnak, jó hír Európának. Gratulálok, Andrej!” – üdvözölte a győzelmet a Facebookon a magyar kormányfő.

Ezzel újratölthetik a V4-et is, amely épp azzal üresedett ki, hogy Orbán EU-val konfrontálódó, az Oroszország által indított háborúban Ukrajna támogatását elutasító politikája mély ellentétet szült nem csak az EU-párti cseh kormánnyal, de még az egyébként a Fideszhez hasonlóan brüsszelező, tavaly már ellenzékbe szorult lengyel kormánypárti szövetségesekkel is. A lengyel kormányváltás után ez az ellentét csak tovább mélyült. Most viszont – miután Szlovákiában az Orbánnal sok tekintetben szövetséges Robert Fico a Smerrel visszatért a hatalomba –, Csehország is irányt válthat, amivel Orbán azt sugallhatja, hogy az EU elmélyítése helyett a „nemzetek Európáját” előnyben részesítő, az EU-t inkább gazdasági közösségnek tekintő politikai vonal újabb lendületet vesz. A lengyel kormány Donald Tuskkal az élen ugyan nem passzol ebbe a képbe, de az idei lengyel elnökválasztás eredménye igen: ott az ellenzékbe szorult PiS színeiben Karol Nawrocki szintén ezt az EU-szkeptikus irányt képviseli.

Sok pénzt hoz az EU az EU-szkeptikus cégbirodalmának

Azonban az sem kizárt, hogy az EU-val szembeni álláspontján Babiš még enyhíthet, elvégre cégei uniós agrártámogatásokból és kohéziós alapokból részesülnek. Babiš 2017-ben az általa vezetett Agrofertet egy speciális vagyoni alapba helyezte, állítása szerint így nem volt érdekütközés korábbi kormányfősége és tulajdonosi szerepe között – ám az előző kormány idén nyáron bejelentette, hogy több mint 200 millió eurót követel vissza, amiből 170 millió EU-s agráralapból (CAP) származott.

Most mindenesetre közölte, hogy alig várja a találkozót az államfővel és kijelentette, hogy a tulajdonosi és politikusi szerepének összeférhetetlenségére megnyugtató megoldást mutat majd be, összhangban az ország és az EU szabályaival.

A két EU-szkeptikus párttal kiegészülve azonban Babiš csak nagyon visszafogottan változtathatna EU-val kapcsolatos álláspontján a koalíció szétesésének veszélye nélkül, feltéve, ha tényleg az SDP és az AUTO lesz a partnere. Azonban a cseh sajtóban megjelent egy vélemény Tomáš Sedláček közgazdásztól – korábbi pénzügyminiszteri gazdasági tanácsadótól –, aki szerint a korábbi nyilatkozatok ellenére nem zárható ki egy nagyobb csavar sem. Mégpedig az, hogy az ANO végül ez előző kormány vezető erejével, az Együttel kezdene kormányalakítási tárgyalásokba. Sedláček szerint ehhez az is kellene, hogy Babiš lépjen hátrébb, és ne vállalja el a kormányfői posztot. Ez most igen valószínűtlennek látszik, bár volt már hasonló például Lengyelországban a PiS kormányzása idején, amikor Jarosław Kaczyński a háttérből, a párt elnökeként őrizte meg vezető szerepét a kormány felett. Egyelőre azonban Csehországban maguk az érintett pártok vezetői is ezzel ellentétes, az ilyen szövetséget kizáró nyilatkozatot tettek.