Az Európai Bizottság belső csoporttal vizsgálja, kémkedett-e ellene a magyar hírszerzés

721

Az Európai Bizottság tud a cikkekről, amelyek szerint egy magyar hírszerző hatóság kémműveleteket hajtott végre az Európai Unió és a dolgozói ellen, jelentette ki a testület szóvivője csütörtökön. Ujvári Balázs jelezte: nagyon komolyan veszik az ilyen vádakat, és belső csoportot hoznak létre a kivizsgálásukra.

Csütörtökön jelent meg a Direkt36 cikke, amely szerint a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot igyekezett kiépíteni Brüsszelben. A cikk szerint több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzői, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni.

Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba. A cikk szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá: bár közvetlenül nem vett részt a titkos hírszerzési akciókban, pozíciójából adódóan minden bizonnyal tudott arról, hogy mi történik az ÁK-n, és többször is járt az Információs Hivatal vezetésénél.

Ujvári csütörtökön jelezte, hogy elkötelezettek a munkatársaik és az információik védelme mellett, de mivel a működésük biztonságáról van szó, sok részletet nem oszthat meg. „Nem hiszem, hogy lennének ilyen típusú információink” – válaszolta az Euronews kérdésére, hogy tisztában voltak-e a cikkben részletezett gyanúval, amikor Várhelyi a kinevezésekor átesett az ilyenkor szokásos biztonsági vizsgálaton.

A tagállami hatóságokat az egyik uniós alapszerződés, azaz gyakorlatilag a kvázialkotmány kötelezi lojális együttműködésre, ez számos per alapja is volt már az EU bíróságán. A Telex kérdésére az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho nem adott rá egyértelmű választ, hogy általánosságban ezt jelezné-e, ha egy kormányzat a cikkekben leírt viselkedést mutatná.

Az Európai Parlamentben aznap egy eseti vizsgálóbizottságot is kezdeményezett Elio Di Rupo. Belgium volt miniszterelnöke – az országé, amelynek a titkosszolgálata az uniós intézményeket is védi – követelte, hogy tisztázzák a helyzetet az új testülettel. Szerinte

ha igaz a vád, „ez lenne az egyik legkomolyabb botrány, amely a tudomásunkra jutott”,

és arra utalt, hogy ha beigazolódna a gyanú, az eset ellentétes lenne az uniós alapszerződésekkel.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!