Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb hajót süllyesztett el a venezuelai partok közelében, amely az elnök állítása szerint egy „illegális narkoterrorista hálózathoz” tartozott, és drogot csempészett. A légicsapásban a fedélzeten tartózkodó hat ember életét vesztette.
Az elnök az akcióról készült videót saját közösségi platformjára is kiposztolta. A szemcsés felvételen látszik, hogy a kisebb hajó egyetlen találattól lángba borul.
A mostani már az ötödik légicsapás volt azóta, hogy Trump deklarálta, az Egyesült Államok „fegyveres konfliktusban áll” a Tren de Aragua nevű kartellel. A venezuelai bűnszervezet a második Trump-ciklus migránsellenes intézkedéseinek fókuszában áll; a kormány narratívája szerint a Venezuelát (az amerikai szankciókkal karöltve) gazdasági-politikai válságba döntő Maduro-rezsim elől menekülő több milliónyi menekült közé vegyülve jutott be az Egyesült Államokba, és építi ki drogcsempész hálózatát. A Tren de Araguát más bűnszervezetekkel együtt a kormány 2025 januárjában nemzetközi terrorszervezetté minősítette.
Ahogy arról részletesen írtunk, az állítólagos csempészhajók elleni katonai csapások több szempontból is aggályosak.
- Az eddig alkalmazott határrendészeti eljárás nélküli megsemmisítés miatt valójában nagyon keveset tudni arról, valóban drogcsempészhajó került-e a célkeresztbe, és vannak olyan szakértők, akik komoly hézagokat találtak a hivatalos beszámolókban. Jellemző, hogy Gustavo Petro kolumbiai elnök szerint az egyik célpont nem is venezuelai, hanem kolumbiai hajó volt.
- Az USA mindenféle törvényi felhatalmazás, jogszerű eljárás nélkül vetett be katonai erőt egy olyan célpont ellen, amely nem jelentett közvetlen erőszakos fenyegetést az Egyesült Államokra.
- A drogcsempészet önmagában még nem tesz egy civilt olyan harcoló féllé, akire pusztán státusza miatt halálos csapást lehet mérni. Márpedig az akciók során nem kínálták fel a megadás lehetőségét a hajók legénységének.
Venezuelai vádak szerint a légicsapásokkal az Egyesült Államok valójában csak egy, a rezsim megdöntését célzó katonai intervenciót készít elő. Erre utalhat az a tény is, hogy az amerikai haditengerészet augusztusban nyolc hadihajót – a fedélzeten több mint kétezer tengerészgyalogossal –, egy tengeralattjárót és több, nagy hatótávolságú P–8-as felderítő gépet vezényelt a régióba. Maduro válaszul – inkább szimbolikus szándékkal – milliós mozgósítást jelentett be, a venezuelai légierő F–16-osai pedig provokatív rácsapást hajtottak végre egy amerikai rakétás romboló felett.
Az elmúlt bő évtized amerikai adminisztrációi hagyományosan ideológiai-politikai ellenfélként tekintenek a 2013 óta kormányzó Nicolás Maduro rezsimjére. Ez a nyomásgyakorlás – részben a hagyományos amerikai hatalmi törekvések, részben a beavatkozáspárti „héják” hatására – Donald Trump első ciklusának idején érte el eddigi csúcspontját. Ekkor az USA a 2018-as (csalásgyanú miatt a világ jelentős része által el nem ismert eredményt hozó) választáson alulmaradt ellenzék vezetőjét, Juan Guaidót ismerte el legitim elnöknek, és folyamatosan lebegtette a katonai intervenció lehetőségét.
