Egy lengyel bíróság visszautasította annak az ukrán férfinek a kiadatását Németországnak, akit az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázzsal gyanúsítanak – írja a Notes from Poland oldal. A Balti-tenger alatti, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő gázvezetéken még 2022. szeptember 26-án történt robbanás. A hosszas nyomozás végül egy ukrán csapathoz vezetett, ami egy titkos akció keretében felrobbantotta a vezetéket egy dán szigethez közel.
Az egyik gyanúsítottat, a 46 éves Volodimir Zsuravlovot még szeptemberben vették őrizetbe Varsó egyik külvárosában, miután a német hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az illetékes varsói bíróságnak 100 napja volt dönteni a kiadatásról, szóval viszonylag gyorsan határozott.
A lengyel bíróság azzal indokolta a kiadatás elutasítását, hogy „igazságos, védekező háborút” vívnak az ukránok, aminek során az ellenség infrastruktúráját támadták. Ez márpedig „semmilyen körülmények között nem képezheti bűncselekmény tárgyát”. Dariusz Łubowski a pénteki meghallgatáson el is rendelte Zsuravlov szabadlábra helyezését, bár az ítélet ellen még helye van fellebbezésnek. Łubowski szerint egyébként a németek alig indokolták meg a kiadatást, érvelésük „elférhet egyetlen A4-es papírlapon” – mondta a bíró. Ukrajna harcát bellum iustumnak, igazságos háborúnak nevezte, márpedig ilyen esetekben a békeidőben bűnnek számító cselekmények igazolást nyernek.
Tymoteusz Paprocki, Zsuravlov ügyvédje azt mondta a meghallgatás után, hogy a döntés az egyik legfontosabb a lengyel igazságügy történetében. Egyben jelzés Németországnak, hogy „a jognak mindig a sértett fél oldalán kellene lennie”, és nem nagyobb érdekeket szolgálnia.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök örült a döntésnek, az X-en közölte is, „az ügy lezárva” ezzel. A kormányfő a múlt héten azt mondta, nem áll országa, sőt „az egyszerű tisztesség és igazságosság” érdekében, hogy kiadják a férfit. Sokan Lengyelországban nem bűnözőként, hanem hősként tekintenek a robbantókra. Mindezek előtt, a hét elején egy olasz bíróság szintén nem adta ki az ügy másik gyanúsítottját, Szerhij K.-t Berlinnek.
A Reuters szerint a német igazságügyi minisztérium és a főügyészség sem kommentálta a bírósági határozatot. Johann Wadephul külügyminiszter a törökországi Ankarában nyilatkozott pár szót, mondván tiszteletben tartják a döntést, valamint a hatalmi ágak szétválasztását.
Ukrajna részéről Vaszil Bodnar varsói nagykövet még október 7-én azt mondta a Kyiv Independent szerint, hogy országa nem avatkozik be a kiadatási eljárásba. 2024 novemberében jelentette be a német szövetségi főügyész, hogy már van két gyanúsítottjuk az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek felrobbantásának ügyében. Ugyan a robbantás dán–svéd felségvizek határán történt, a németek is nyomozást indítottak, mert az Északi Áramlat Oroszországból Németországba szállított földgázt.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter felháborodott közleményben reagált a határozatra. „Botrány, hogy Lengyelországban elutasították az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásával gyanúsított ukrán férfi kiadatását, és ezzel előre felmentést adtak terrortámadások elkövetéséhez Európában” – írta a miniszter az X-en. „Lengyelország nemcsak szabadon bocsátott, hanem ünnepel is egy terroristát, ide jutott az európai jogállamiság…” – tette hozzá.
