Zelenszkij Tomahawkokat remélt, helyette a közelgő Trump–Putyin-találkozó árnyéka vetült amerikai útjára

Ha nem is üres kézzel, de konkrét eredmények nélkül indult haza Washingtonból Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donald Trumppal folytatott megbeszélése után, amely előtt egy nappal az a váratlan hír is érte, hogy az amerikai elnök kezdeményezésére Budapesten lesz újabb elnöki találkozó Vlagyimir Putyinnal.

Zelenszkij a korábbi nyilatkozatok alapján elsősorban arra várta a választ a Fehér Házban tett pénteki látogatásán, hogy mikor kaphat Ukrajna amerikai Tomahawk robotrepülőgépeket. Ezekkel kétezer kilométeres hatótávolságuk révén, 450 kilós robbanótöltetükkel a korábbiaknál is komolyabb támadásokat hajthatnának végre az ukránok az orosz hátországban a katonai infrastruktúra és az olajfinomítók ellen. Ezzel Kijev reményei szerint érdemi tárgyalásra lehetne kényszeríteni az Ukrajna ötödét megszállva tartó Oroszország elnökét.

Trump a Tomahawkokkal kapcsolatban ugyan nem mondott nemet, de látványosan igent sem.

„Elsősorban azt reméljük, hogy nem lesz szüksége Ukrajnának Tomahawkokra, és elérjük, hogy a háborúnak vége legyen”

– mondta, aki a megbeszélés jó hangulatú, nyilvános részén külön megdicsérte Zelenszkij zakóját. „Nagyon tetszik, stílusos” – ez Trumptól utalás volt a legendásan botrányosra sikerült februári találkozóra, amelyen az ukrán elnöknek a háború kezdete óta hordott, katonásan egyszerű ruházatát is szóvá tette, mielőtt az ukrán ásványkincsek kitermeléséről tervezett megállapodás aláírása nélkül kitessékelte volna az ukrán elnököt.

Erre Zelenszkij is nyilván emlékezett, hiszen ahogy az utána következő második, úgy most a harmadik washingtoni útján is a katonás szabású, de zakóként értelmezhető ruhában jelent meg. Emellett rengetegszer köszönetet mondott Trumpnak és az Egyesült Államoknak az eddigi támogatásért és a reményért, amelyet az amerikai elnök békét célzó igyekezete alapoz meg. Az első alkalommal ugyanis a köszönetnyilvánítást is hiányolta Trump, illetve leginkább alelnöke, J. D. Vance.

Ez azonban nem hozta meg a remélt Tomahawkokat. Az amerikai elnök ahogy az elmúlt hetekben, úgy a washingtoni találkozón is csak lebegtette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok adna ezekből az egyenként kétmillió dolláros, nagy erejű, precíz csapásokra képes rakétákból, amelyek ukrajnai leszállítását Putyin szeretné elkerülni.

Az orosz elnök korábban közölte, hogy ezt háborús eszkalációnak tekintené, ami nehezítené a békemegállapodást – igaz, a Kreml érdemi ajánlattal eddig sem állt elő. A Kreml azt üzente, hogy Oroszország akár nukleáris fenyegetésnek is tekintheti az Ukrajnából indított Tomahawkokat, mert elvileg képesek nukleáris töltet célba juttatására is.

Trump megint ad egy esélyt Putyinnak

Akárhányszor kerültek szóba az amerikai rakéták a sajtó kérdéseiben, Trump kitérően válaszolt: „Azért vagyunk itt, hogy erről is beszéljünk”, „a Tomahawk nagy dolog, de nekünk is szükségünk van rá”, jelentette ki egy ponton. Többször is kijelentette az orosz–ukrán háborúról, hogy „ezt a háborút be akarom fejezni.”

Szóba került Orbán Viktor és a Budapestre tervezett Trump–Putyin-találkozó is. Trump újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy azért esett a választás Magyarországra, mert ő és Putyin is szeretik Orbánt. Az amerikai elnök arra is kitért, hogy még nem dőlt el, de nagy valószínűséggel Zelenszkij nem lesz ott Budapesten. Trump szerint azért, mert az ukrán és az orosz elnök „nagyon nem bírják egymást”, úgyhogy egyelőre kettesben tárgyal mindkettőjükkel és ő közvetít közöttük.

Trump és Zelenszkij találkozójának nyilvános része alapján Putyinnak nem kell a legrosszabbtól tartva készülnie a budapesti megbeszélésére: a jelek szerint az amerikai elnök a Tomahawkok átadásának lehetőségét egyelőre inkább diplomáciai fogásként veti be arra, hogy az orosz elnököt valódi kompromisszumokra bírja. Hogy erre most mekkora esély látszik, arról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Trump többször beszélt arról az utóbbi időben, hogy csalódott Putyinban, aki talán nem is akar békét, és ezért az amerikai elnök egyre nagyobb bizalommal beszélt az ukrán vezetésről, sőt, korábban már azt is kijelentette, hogy Ukrajna képes lehet akár összes elvesztett területét visszaszerezni. Most azonban egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre már sokkal óvatosabban válaszolt: „Sosem lehet tudni, a háború érdekes dolog. Háború és béke, de sosem lehet tudni.” Korábban nagyon pozitívan nyilatkozott a Putyinnal folytatott csütörtöki telefonbeszélgetéséről.

Pénteken újra és újra visszatért oda, hogy ő le akarja zárni ezt a háborút, és szerinte Zelenszkij is le akarja és Putyin is. Ez a mondat ismét előzékeny gesztus volt az orosz elnök felé, hiszen a háborút Ukrajna ellen negyedik éve folytató Oroszország korábban nem ment bele az amerikaiak által javasolt és Ukrajna által elfogadott tűzszünetbe, és a pénteki megbeszélések alatt is drónokkal, rakétákkal támadta Ukrajnát. Trump és Putyin alaszkai megbeszélése után sem került közelebb a béke, ehelyett Moszkva csak fokozta az ukrán városok elleni légicsapásokat.

Trumpot érdekelhetik az ukrán drónok

Nagy előrelépés a Tomahawkokkal kapcsolatban láthatóan nem volt a megbeszélések zárt részén sem, amely után csak Zelenszkij tartott sajtótájékoztatót. „Beszéltünk a Tomahawkokról, nagyon várjuk őket, de az amerikai fél jelezte, és ezt meg kell értenünk, hogy neki is szüksége van rájuk. Ez most az amerikai álláspont, de senki nem vetette el az átadás lehetőségét, csak még dolgozni kell a javaslaton” – mondta az ukrán elnök.

„Nem akarok erről többet mondani, ebben maradtunk, mert az Egyesült Államok nem akar eszkalációt” – jegyezte meg sokatmondóan Zelenszkij.

A találkozó után Trump a közösségi oldalán azt írta, hogy „érdekes és szívélyes” volt a munkaebéd, ugyanakkor ahogyan Putyinnak, az ukrán elnöknek is megmondta, hogy itt az ideje véget vetni az öldöklésnek és megállapodást kötni. „Álljanak meg ott, ahol vannak. Hadd hirdessenek mindketten győzelmet, hadd döntsön a történelem! Ne legyen több lövöldözés, ne legyen több halál, ne menjen tovább a hatalmas és fenntarthatatlan összegek elköltése”.

Az amerikai fegyverek már nem vissza nem térítendő támogatásként jutnak el Ukrajnába, hanem piaci alapon, amihez a pénzügyi forrást Kanada és a NATO európai tagjain belül a „tettre készek koalíciója” biztosítja. Emellett azonban Zelenszkij már az ukrán hadiipar fő termékét, drónokat kínál fel eladásra. Erről már korábban is esett szó és most Trump is megerősítette, hogy az amerikaiakat érdeklik az ukrán drónok. Zelenszkij arról beszélt, hogy a Tomahawkokat az ukrán drónexporttal is össze lehetne kötni, bár a támadórakéták mellett Ukrajnának a légvédelem megerősítésére is szüksége lenne.

Az ukrán drónok már komoly csapásokat hajtottak végre Oroszország távoli vidékein is, olajfinomítók és katonai objektumok ellen, de Zelenszkij szerint ezek a támadások a Tomahawkokkal kombinálva lennének igazán hatékonyak.

Zelenszkij a budapesti orosz–amerikai elnöki találkozót nem kifogásolta, de valószínűleg nem fogadta kitörő örömmel, hogy az augusztusi alaszkai csúcs után – amelyhez Putyinnak semmiféle engedményt nem kellett tennie, sem előtte, sem utána, így valójában ő járt vele jól – egy újabb találkozót bonyolítanak le az ő részvétele nélkül. Most inkább udvariasan a párbeszéd fontosságáról beszélt, amelyet Trump képes érdemben lebonyolítani Putyinnal.

Ehhez érvként, gratulálva is Trumpnak a gázai tűzszünetet említette meg, mondván, hogy ha ott sikerült összehozni a fegyvernyugvást, akkor talán itt is menni fog. Erre maga Trump is többször hivatkozott, mondván, ha ott 59 országot bevonva sikerült elérni a tűzszünetet a Hamász és az izraeli hadsereg között, akkor ez az orosz–ukrán háborúban sem lehetetlen.

Igaz, egyelőre ennek nincsen jele, tűzszünet sincs kilátásban. „Az oroszok a tűzszünet előtt akarnak minél több területet elfoglalni” – mondta Zelenszkij, aki szerint viszont először tűzszünetre van szükség, „aztán beszélgetnünk kell, hogy lássuk, hol állunk. A legnehezebb kérdés, a területi kérdéseké” – mondta, ami előrevetíti, hogy Ukrajna, ha nem is jogilag, de valamiféleképpen kész tudomásul venni a frontvonalak adta helyzetet. Ennek óvatos felvetése is elképzelhetetlen lett volna korábban.

Zelenszkij még várja az amerikai biztonsági garanciát

Zelenszkij többször is azt mondta, hogy „számítunk Trumpra, aki képes lehet megállítani Putyint”, de miközben így udvarolt az amerikai elnöknek, igyekezett konkrétabb szerepvállalást is kicsikarni. Hangsúlyozta, hogy az európai támogatások mellett nélkülözhetetlen az Egyesült Államok részvétele a biztonsági garanciákban, amelyek távol tartanák Putyint az újabb támadásoktól.

Ezekre a felvetésekre Trump érdemben a sajtó előtt nem reagált. Igaz, utalt saját szerepére abban, hogy Ukrajna képes volt ellenállni az orosz támadásnak a háború elején: ugyanis az elnök 2016-2020 közötti első ciklusában jutottak az első Javelin páncéltörők Ukrajnába, ezek nélkül a fegyverek nélkül a kis ellenállással számoló orosz támadók vesztesége is sokkal kisebb lett volna. Trump szerint Putyinnak „meg kellett volna nyernie a háborút egy hét alatt. Ha nem adtunk volna Javelint, akkor [az oroszok] gyorsan Kijevben lettek volna”, szerencse is kellett hozzá, hogy ez nem történt meg – vélte.

Hogy a Tomahawkok Ukrajnába jutásától tartva ment-e bele Putyin a budapesti találkozóba, azt Trump visszafogottan kommentálta. Már csak azért is, mert eközben arról is beszélt, hogy ezekre a rakétákra saját országának védelmében is szüksége van. A jelek szerint az amerikai elnök egyelőre nem akarta saját mozgásterét szűkíteni a Putyinnal való találkozóra készülve azzal, hogy látványosan kiáll Zelenszkij támogatása mellett. Ezzel azonban úgy tűnik, az ukrán elnök pénteki látogatása kevesebbet hozott, mint amit a kijevi vezetés az előzetes két telefonbeszélgetés és a korábbi nyilvános nyilatkozatok alapján remélt.