Húsz éve rejtély volt, hova tűnt el egy túrázó. Aztán jött egy álom és egy csak nőkből álló keresőcsapat

Michelle Vanek a róla készült utolsó fényképen kék sapkában, széles mosollyal néz a kamerába. Mögötte egy hegycsúcs ékeskedik. A nő két túrabottal a kezében lépdel a fotó szélén, mintha csak ki akarna sétálni a képből. Aznap, amikor lencsevégre kapták, a négygyermekes családanya végleg eltűnt az coloradói vadonban. Az ügye húsz éven keresztül megoldatlan rejtély volt, amit számos összeesküvés-elmélet övezett. Egyesek arról spekuláltak, hogy egy másik túrázó keze lehet az eltűnésében, mások szerint emberrablás történhetett, vagy a nő szándékosan szívódott fel.

A kutatást már rég lezárták, amikor egy helyi lelkész – aki az önkéntes mentők vezetője is – egy álomra hivatkozva újra elővette a nő eltűnését. A felkérésére egy nőkből álló mentőcsapat vette kezébe az ügyet. Sikerrel is jártak, és megtalálták Vanek maradványait, a gyászoló család pedig ennyi idő után végül feldolgozhatta a nő elvesztését.

Alig fél órára váltak külön

A Szent Kereszt Hegye a Sziklás-hegység Sawatch-hegyláncának északi részén fekszik. Nevét egy, az északkeleti oldalán elterülő hatalmas, kereszt alakú hómezőről kapta. Az évek során elterjedt, hogy a hegynek gyógyító ereje van, és sok vallásos zarándok mászta meg a csúcsot. A túra viszont még a tapasztalt mászóknak sem egyszerű. Nagyok a szintkülönbségek, meredek és sziklás terepen kell átvergődni, és van olyan útszakasz, ahol már profi hegymászó felszerelésre is szükség van. Bár évente több ezer ember mássza meg a Szent Kereszt Hegyét, egy kezdő túrázónak ambiciózus választás.

A 35 éves Michelle Vanek épp ilyesmi kihívásra vágyott. Bár nem volt annyira tapasztalt túrázó, síelni járt, korábban versenyszerűen úszott és triatlonozott, maratont is futott. Négygyermekes anyaként is aktív életet élt, a helyi templomban önkénteskedett, és emellett egy egyedülálló anyákat támogató szervezetben is dolgozott. A legkisebb gyereke 1 éves volt, a legnagyobb 16.

Vanek 2005. szeptember 24-én vágott neki a Szent Kereszt Hegyének egy családi baráttal, Thomas Sawyerrel. Sawyer valamivel tapasztaltabb túrázó volt, de elég összeszedetlenül indultak el. Reggel fél hét körülre értek autóval a hegy lábához, ami amúgy is egy kicsit késői indulásnak számít. A férfi elfelejtette magával vinni az ebédjét és a vízszűrőjét is. Sawyernek nem volt GPS-e vagy iránytűje, ehelyett a hegy térképét vitte magával, amit egy könyvből másolt ki. Már néhány kilométert megtett a páros, mire rájöttek, hogy nem is jó útvonalon haladnak. A 18 kilométeres északi ösvény helyett a 24 kilométer hosszú „Halo” útvonalon jártak, amin volt egy meredek, nehezebb szakasz is.

A hegyet jól ismerők szerint azért is tévedhetett el a két túrázó, mert ekkoriban munkálatok zajlottak az ösvények kiindulási pontjánál, és minden fel volt túrva, ráadásul még sötét volt, amikor nekivágtak a mászásnak. Az is számíthatott, hogy a túraútvonalakat nem jelölik a hegyen annyira egyértelműen, vadregényesebb a környezet. A beszámolók szerint Vanek és Sawyer úgy voltak vele, hogy ezen a ponton már nem fordulnak vissza, hanem továbbmennek.

„De még ha elég jó kondiban is vagy, hogy megtedd azt az útvonalat, mentálisan nem biztos, hogy elegendő lesz az állóképességed. Hat órán keresztül köveken sétálsz, hatalmas hasadékok, csapások és sziklák közt. Ha nem vagy hozzászokva, akkor eléggé ijesztő lehet a látvány” – mondta egy túravezető.

Kora délutánra Vanek nagyon elfáradt, és amikor már csak 122 méterre voltak a csúcstól úgy döntött, hogy visszafordul. Nem volt már nála sok élelem és víz, ráadásul kezdte magát rosszul érezni a nyomáskülönbség miatt. Rábeszélte Sawyert, hogy ő menjen tovább, és megbeszélték, hogy az északi ösvény mely pontján találkoznak majd, hogy aztán újból együtt ereszkedjenek le a hegyről. Sawyer húsz percen belül fel is ért a csúcsra, ott röviden telefonált a feleségével, majd gyors tempóban megindult a megbeszélt találkozópontra. Csakhogy Vanek nem volt ott, és a szólongatásra sem került elő.

Mindenfelé keresték

Más környékbeli túrázók is hallották a kiáltásokat, és ők is beszálltak a keresésbe, de Vaneket sehol sem találták. Sawyer ezért leereszkedett a hegyről, és tárcsázta a segélyhívót. Út közben kétségbeesetten kérdezgetett bárkit, aki arra járt, hogy látták-e a barátját. A helyi seriffhivatal kiküldött egy mentőcsapatot, akik kutyákkal kezdték el keresni a nőt. A kutyák szagot is fogtak, és hajnali kettőig kutattak a nő után, amíg teljesen ki nem merültek. Vanek azonban nem lett meg.

Mindeközben a nő férje, Ben Vanek focimeccsre vitte a gyerekeket, aztán otthon várták, hogy a családanya hazaérjen. Ehelyett egy telefonhívás jött Sawyertől, amiben elmondta, hogy a nő eltűnt. Ben Vanek és 16 éves fia napokig a hegy alján lévő táborba költöztek, és a többi önkéntessel együtt átfésülték a havas környéket.

A Michelle Vanek utáni kutatás a helyi sajtó szerint Colorado történetének legnagyobb eltűnt túrázó utáni kutatóakciója volt.

A hatóságok repülőgéppel, helikopterrel, kutyákkal és lóháton is keresték a nőt. A hegyet egy ponton 850 önkéntes fésülte át – eredménytelenül.

Scott Beebe helyi lelkész is a kutatócsapat tagja volt. Szerinte a hegycsúcson nem ritka, hogy egyesek eltévednek. A könnyebb, északi oldalon húzódó ösvény ugyanis felülről meredekebbnek tűnik, mint a valóságban nehezebb útvonalak, amik viszont zsákutcába vezetnek. A kutatócsapatok bejárták ezeket a tévutakat is, de hiába, Vaneket arra sem találták. Az eltűnés után néhány nappal havazni kezdett, a nyolcadik napon pedig felfüggesztették a keresést.

A helyi közösségnek nem ismeretlenek az ilyen esetek. Colorado ezen szegletében a mentőcsapatok évente körülbelül 170 mentőküldetést hajtanak végre, de az esetek többségében a túrázókat napokon vagy heteken belül megtalálják élve vagy holtan. Michelle Vanek neve viszont fogalommá vált a helyiek körében, miután 20 évig nem bukkantak a nyomára. „Hogyan tűnhetett el valaki ennyire teljesen, egy szempillantás alatt? Mindenki tud Michelle-ről, és ha ideköltözöl, hamar te is tudomást szerzel róla, mert sokakat kísért a története” – mondta Beebe.

Kezdtek beletörődni, hogy örökre megoldatlan marad az ügy

Miközben folyt a keresés, Sawyer részletesen elmondta a seriffnek, amit tudott. Amikor megkérdezték tőle, hogy van-e köze Michelle eltűnéséhez, azt mondta, hogy nincs, innentől kezdve pedig az ügyvédje nélkül nem válaszolt több kérdésre. A Vanek család elképzelhetetlennek tartotta, hogy a barátjuk bántotta volna a nőt. Ben Vanek ugyanakkor a mai napig neheztel az egykori barátra, aki szerinte nem viselkedett felelősségteljesen.

A hatóságok sok körülményt és nyomot számba vettek a végzetes napról. Több tanút is kihallgattak, köztük behívtak egy rejtélyes hátizsákos turistát, aki viszont nem volt hajlandó beszélni a rendőrséggel. A keresőcsapatok állítólag egy vadászpuskát is találtak egy sporttáskában körülbelül 160 méterre az egyik ösvény elején. Kutyák vérfoltokat fedeztek fel a hóban, állt az egyik jelentésben. De a közelben nem voltak lábnyomok, és nem tudni, hogy emberi vér nyomai voltak-e a foltok. Ezek a szálak végül sehova sem vezettek, de mindegyik hozzájárult ahhoz a feltételezéshez, hogy Vanek erőszakos halált halt.

Közben Ben Vaneknek meg kellett békélnie a felesége eltűnésével, és azzal is, hogy időről időre elindulnak az interneten a találgatások, hogy mi történhetett. Vanek évente egyszer felmegy a gyerekekkel a Szent Kereszt Hegyére, hogy megemlékezzenek a nőről és imádkozzanak. A férfi azt mondta a Washington Postnak, hogy csak akkor értette meg, miért akarta Michelle megmászni a hegyet, amikor ő is felment. Ritkán látott még olyan látványt, mint a csúcsról. „Évekbe telt, mire rájöttem, hogy nem úgy kéne a hegyre néznem, ahogy. Úgy kéne rá tekintenem, mintha utolsó pillanatait egy olyan helyen töltötte volna, amit annyira szeretett” – vélte.

Teltek-múltak az évek, és Michelle Vanek eltűnése már tényleg örökre megoldatlannak tűnt. 2022-ben történt csupán egy előrelépés, amikor augusztusban egy helyi síoktató és fia a Szent Kereszt északkeleti oldalánál talált egy sziklára támasztott túrabakancsot. Ben Vanek később megerősítette, hogy a bakancs a feleségéé volt. A cipő miatt viszont felmerült, hogy teljesen rossz helyen kereshették a nőt, mivel azt nagyon máshol találták meg, mint ahol Sawyerrel különváltak. A helyi mentők keresőkutyákat vetettek be, hogy szimatoljanak a környéken, de semmi mást nem találtak.

Különleges álom adott új lendületet

Egy másik fejlemény Scott Beebe-hez kötődött, a lelkészhez, aki maga is a kutatócsapatok tagja volt korábban, majd átvette a völgy önkéntes mentőcsapatának vezetését. 2023 őszén Beebe ugyanis álmot látott.

„Még soha nem volt ehhez hasonló élményem. Alvás közben egy nő hangját hallottam, és valamiért tudtam, hogy Michelle az. Csak három dolgot mondott: »Nem akarom, hogy egy pasi találjon meg. Egy pasi volt, aki bajba sodort. Nem akarom, hogy egy pasi találjon meg.«”

– ecsetelte az álmát Beebe. A lelkész emiatt elővette a kutatási naplókat, és gondolkodni kezdett. Eszébe jutott, hogy az ügyet nagyrészt férfiak vezették, a kutatás pedig ilyen esetekben részben mintafelismerés, részben logika, részben pedig emberi viselkedéselemzés egyvelege. A hegyi mentések dinamikája általában ilyen, gondolta, de mi történne, ha a nők vennék át a vezetést Michelle keresésében? Az ötletet Ben Vanek is támogatta.

Beebe ezért megkereste a Vail Mountain Rescue női munkatársait, köztük Emily Brownt, aki emailben kereste meg a 75 fős mentőcsapat 17 nő tagját. Hatan jelentkeztek a javasolt, kifejezetten nőkből álló mentőcsapatba, köztük Erika German, aki korábban a saját bőrén tapasztalta, hogy a női mentőket nem szokták komolyan venni.

German már tapasztalt vízi mentő volt, amikor 2011-ben a Vail-völgybe költözött, és megpróbált csatlakozni a Vail Mountain Rescue-hoz. Bár minden vizsgán átment, csak azután hívták meg kutatómunkát végezni, hogy a szervezet tagjai látták evezni egy vadvízi versenyen. Akkoriban összesen 4 nő volt tagja az önkéntes mentőknek, de ez a szám az elmúlt évtizedben sokat javult. A női tagok nyitottak voltak rá, hogy újra átfésüljék a hegyet, amihez új terveket készítettek – figyelembe véve a megkerült fél pár bakancsot is. German nagyjából 20 órát töltött azzal, hogy az összes korábbi nyomot felvezesse egy digitális térképre.

Így derült ki, hogy az egykori keresési tervből kimaradt egy útvonal.

A keresés idején nem használták a Mattson-metódust sem, ami a kutatócsapatok konszenzusos együttműködésére építi a keresést. German szerint a női csapat megközelítése más volt. Inkább megpróbálták átgondolni, hogy mi járhatott Vanek fejében, és ez alapján milyen döntéseket hozhatott a hegygerincen.

„Az emberek hajlamosak nagyon hasonlóan viselkedni, amikor eltévednek. Lefelé mennek a lejtőn a vízhez és menedéket keresnek” – mondta Brown. A csapat tagjai viszont azt is kiemelték, hogy nekik már adott volt a modern technológia is, így ezzel az előnnyel is számolhattak.

A női csapat sikerrel járt

Miután augusztusban a csúcson elolvadt a hó, a csoport elindult, hogy utánajárjon a feltevéseiknek. Lépésről lépésre lekövették Vanek és Sawyer útvonalát, majd három csoportra váltak, és a férfi egykori instrukcióit alapul véve indultak el lefelé. Végül mindannyian a hegy északkeleti oldalán kötöttek ki. Az ottani ösvény mellett közvetlenül egy meredek szakadék tátongott, benne egy keskeny patakkal. „Mind azt gondoltuk, hogy ott lent van” – mondta Emily Brown, a csoport egyik vezetője. Arra viszont már nem volt idő, hogy le is ereszkedjenek a szakadékba, mert a nap már lemenőben volt. Megegyeztek, hogy később mind visszatérnek, és átfésülik a szurdokot.

Erika German viszont nem akart a látszólagos célegyenesből visszafordulni. Nem sokkal később egy hegyi mentő kollégájával, Zachary Smithszel visszamentek a szakadékhoz. Ahogy leereszkedtek, a szoros aljában valami pirosas színű dologra lettek figyelmesek. German libabőrös háttal ment oda a tárgyhoz, amit felismert: Michelle Vanek piros ingjére bukkantak rá. Emellett túrabotjait és kesztyűit is megtalálták. A közelben fekvő hátizsákjában még ott volt egy félig megevett fehérjeszelet, és egy széttört vizespalack, valamint a kocsikulcsa is. Meglett az eltűnt nő fekete leggingse és kék kabátja, valamint az általa viselt gyöngysor is, amit még Ben Vanek vett neki egy nyaraláson.

Hetekkel azután, hogy German és Smith lecipelték Michelle holmiját a hegyről, egy másik csapat visszatért a helyszínre, hogy felkutassák a maradványait. Germanék találtak egy koponyadarabot is, de a csontok el voltak szórva a környéken. A nő gerincoszlopát egyben találták meg, egy barlang szájában. A bordáit, lapockacsontját és koponyájának darabkáit már föld fedte be.

A csontokat DNS-mintával is azonosították, így biztos volt, hogy az eltűnt nőt találták meg.

Egy igazságügyi orvosszakértő a csontok alapján megállapította, hogy a gerinc megrepedt, vagyis Michelle Vanek valószínűleg lezuhant valahonnan. „Az összes bizonyíték alapján azt tudjuk, hogy leesett egy szikláról, és ennyi” – mondta utólag Beebe.

Az első körben megtalált csontdarabokat átadták a családnak, akik elhamvasztották azokat. A mentőcsapat megkérdezte Vanek családját, akarják-e, hogy Michelle többi maradványát is felkutassák, de a férje és a gyerekek nemet mondtak. Úgy látták jónak, hogy ami megmaradt belőle, annak a hegyen lesz a legjobb helye. Michelle személyes tárgyait viszont néhány héttel ezelőtt visszakapták. Amikor elmentek átvenni őket a seriffhez, egy térképet is kaptak, ami korábban a hatóságok irodájában volt kitéve, és a megoldatlan ügy emlékeztetőjeként szolgált. „Most, hogy megtaláltuk és lehoztuk őt, ezt is levesszük” – mondta a seriff.