„Tényleg azt gondolom, hogy mesterséges intelligenciás videókat etetnek vele” – írta közösség oldalán Jamelle Bouie, a New York Times véleményrovatának szerzője, miután látta, Donald Trump hogyan festette le az oregoni Portland városát egy Fehér Házban tartott eseményen.
Az amerikai elnök és kormányának tagjai már hetek óta arról beszélnek, hogy az egyik legliberálisabb nyugati parti város, melynek lakói gyakran és szívesen demonstrálnak, háborús övezetté vált, ostrom alatt tartja az Antifa. Lángokban álló, lerombolt városként jellemezte, ahol fizetett terroristák füstbombákkal törik be az üzletek kirakatait. Földi pokol, amit terror alatt tart a radikális baloldal és mindenhol lázadók vannak. „Már üzleteik sincsenek, már üveget sem raknak a kirakatba, csak funérlemezeket” – közölte október 8-án az elnök.
Ezek a kijelentések nagy meglepetésként érték Portland lakóit, akik ezekre a vádakra egymás után rakták ki a közösségi oldalakra a „háborús övezetet” mutató fényképeket, amin parkban piknikező embereket, békés játszóteret, rózsakertben gyönyörködő embereket,vagy folyóparton kerékpározó családokat lehet látni.
„Az elnök benyomása az, hogy itt a második világháború dúl, a valóság ezzel szemben az, hogy ez egy gyönyörű város, kifinomult rendőrséggel, amely képes kezelni a helyzetet” – mondta a várost képviselő ügyvéd a bírósági meghallgatáson, ahol az állam és a város azt akarta megakadályozni, hogy a Trump-kormány bevesse a Nemzeti Gárdát. Erre a Fehér Ház szerint az illegális bevándorlókra vadászó idegenrendészet (ICE) ügynökeinek és a szövetségi kormány épületeinek védelmében, az elharapódzott tüntetések miatt van szükség.
Enervált tüntetések
A városban június óta tüntetnek az ICE helyi központja előtt, de a demonstrációk még a csúcsukon sem mozgattak meg ezernél több embert, és nem volt jellemző az erőszak. Augusztusban és szeptemberben még a kormányzati szervek is „enerváltként” jellemezték a tüntetéseket. A New York Timeshoz eljutott belső kormányzati jelentésekben jelentéktelennek minősítették az ICE portlandi központjánál zajló tüntetéseket abban a két napban, ami megelőzte Donald Trump szeptember 27-i bejelentését a Nemzeti Gárda bevetéséről. Trump ehhez képest „háború sújtotta Portlandről” beszélt bejelentésében, egyben minden erő bevetését engedélyezte a belföldi terroristák ellen. A kormányzati jelentések szerint az előző napokban nem történtek erőszakos cselekmények, a tüntetők néha elállták az autók útját, hangos zenét hallottak, beintettek az ügynököknek, egy idős nő pedig krétával firkált a falra.
Bár Trump azt állította, hogy a város lángol, a helyi tűzoltóság szóvivője a Poytnernek elmondta, hogy június eleje és szeptember vége között mindössze négy alkalommal vonultak ki a tüntetés helyszínére: kétszer zászlóégetés miatt, egy alkalommal az ICE által kilőtt füstgránát egy autó alá került, és valaki azt hitte, hogy az autó gyulladt ki. A negyedik riasztás teljesen téves volt, a telefonáló egy tiktokos videóról azt hitte, hogy élő felvételeket lát. A városban az elmúlt hónapokban a legsúlyosabb tűzeset az volt, amikor a rapper Ice Cube turnébusza kigyulladt.
A Nemzeti Gárda bevetésének jogosságáról Karen Immergut bíró döntött. Őt még Trump nevezett ki az első elnöki ciklusában, de miután két határozatban is megtiltotta a katonaság bevetését, mert semmi okot nem talált rá, a Fehér Ház terroristavédő szélsőbaloldali demokrataként jellemezte. Immergut ítélete szerint Trump rosszhiszeműen jár el, eltúlozta vádjait a várost elemésztő erőszakról, amire hivatkozva katonákat akar odaküldeni. Aznap, amikor Trump kiadta utasítását, az ICE épülete előtt nagyjából 8-10 ember volt, akik nagyrészt kempingszékekben üldögéltek és sétálgattak, jegyezte meg.
A Trump-kormány fellebbezett az ítélet ellen. A háromtagú fellebbviteli bíróság október 9-én, csütörtökön tartott meghallgatást az ügyben. A háromtagú tanács két, Trump által kinevezett tagja október 20-án, hétfőn hatályon kívül helyezte Immergut egyik ítéletét, és engedélyezték a Nemzeti Gárda bevetését Portlandben, de a másik ítélettel nem foglalkoztak, így egyelőre nem mehetnek a katonák a nagyvárosba.
A tanács harmadik, Bill Clinton demokrata elnök által kinevezett tagja éles ellenvéleményt fogalmazott meg, közölve, hogy a döntés „nemcsak abszurd, hanem alapvető alkotmányos elveket sért”. Oregon állam válaszul kezdeményezte, hogy a teljes, 29 bíróból álló fellebbviteli bíróság rendelje el a háromtagú tanács döntésének felülvizsgálatát, és utána egy 11 bíróból álló tanács hozzon döntést az ügyben.
A város vezetői szerint a Trump-kormány csak mesterségesen próbálja szítani az egyébként békés helyzetet. Annyiban sikerrel is járt, hogy Trump bejelentése után többen, de még így is csak pár százan lettek a tüntetők. A városvezetők szerint az is csak rontott a helyzeten, hogy az ICE is agresszívabban lép fel, füst- és könnygázgránáttal, villanógránáttal, borslövedékkel támadott békés tüntetőkre. Az akciót a helyi sajtó beszámolója szerint profinak látszó filmes stábok vették fel az ügynökök mögül.
Október 2-án egy 19 éves lányt fújtak arcon közvetlen közelről könnygázzal, aki egyáltalán nem volt erőszakos. Pár napra rá az ICE épületének tetejéről paprikalövedékkel lőttek fejbe egy imádkozó lelkipásztor, egy botra támaszkodó vietnami háborús veteránt és párját pedig a földre söpörték. Sosem gondolta volna, hogy a szövetségi ügynökök így viselkednek, azt hitte, csak akkor erőszakosak, ha provokálják őket, mondta a veterán párja a helyi sajtónak. „Ezzel az agresszív fellépéssel egy egyébként békés helyzetet próbálnak feszültté tenni” – jelentette ki Keith Wilson, Portland polgármester.
Trump Chicagóba is katonákat vezényelne
Chicago már régóta Trump célkeresztjében volt, és október első napjaiban beváltotta régi fenyegetését, az illinois-i és a texasi Nemzeti Gárda ötszáz katonáját vezényelte a városba. Chicago és Illinois állam demokrata vezetése a szövetségi bíróságon támadta meg a döntést. A Trump-kormány az ICE elleni erőszakos tüntetésekkel indokolta, hogy miért van szükség a Nemzeti Gárda egységeire, de az állam szerint nincsen semmilyen vészhelyzet, ami okot adna a katonák bevetésére.
Az ügyben döntő szövetségi bíró október 9-én, csütörtökön Chicagónak kedvező döntést hozott, és két hétre megtiltotta a Nemzet Gárda egységeinek bevetetését a nagyvárosban. Semmilyen bizonyíték sincs rá, hogy lázadás fenyegetne Illinois államban, ami indokolná a katonák odavezénylését, mondta April Perry bíró, aki szerint nem lehet megbízni abban, ahogy a kormány jellemzi a helyzetet. Az ICE épülete előtt zajló tüntetéseket, amire hivatkozva akar Trump katonákat akar vezényelni a városba, a bíró szerint a szervezet ügynökeinek viselkedése váltotta ki. A Gárda katonáinak megjelenése „csak olajat öntene a tűzre, amit az alperesek önmaguk gyújtottak”. A döntés idején a Reuters beszámolója szerint féltucatnyi gárdista volt az ICE épületénél, és nagyjából tíz tüntető.
A Trump-kormány fellebbezett az ítélet ellen, de az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróság egy előzetes döntéssel helybenhagyta az első fokon hozott döntést, ami megtiltotta a Nemzeti Gárda egységeinek városba vezénylését. A bíróság érdemben nem foglalkozott az üggyel, és egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor fognak ítéletet hozni az ügyben. A Trump-kormány október 17-én, pénteken a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy engedélyezzék a katonák bevetését. A testület hétfőre kérte be Illinois és Chicago válaszát, és a következő napokban bármikor döntést hozhatnak.
Trump közben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a zendülési törvényt is hatályba léptetheti. „Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok, kormányzók vagy polgármesterek akadályoznak bennünket” – jelentette ki.
Illinois kormányzója szerint Trumpék akarnak zavargásokat provokálni azzal, hogy egyre több bevándorlási ügynököt vetnek be, akik „példátlan, brutálisan erőszakos taktikát” alkalmaznak akcióikban. A Nemzeti Gárda odavezénylése csak növeli a zavargások esélyét. Az ICE erőszakos fellépése szerte az Egyesült Államokban nagy felháborodást váltott ki a helyi közösségekben, de Chicagóban különösen keményen léptek fel a város utcáin teljes katonai felszerelésben járőröző, arcukat maszkkal eltakaró ügynökök, akik egy férfit megöltek, egy nőt pedig ötször lőttek meg. A szövetségi hatóságok mindkét esetben azt állították, hogy önvédelemből lőttek, mert rájuk támadtak, de mindkét esetben kiderült, hogy nem mondtak igazat.
Az egyik áldozat egy szakácsként dolgozó illegális bevándorló volt, akit azután állított meg az idegenrendészet két ügynöke, hogy gyerekeit elvitte az iskolába és az óvodába. Az ICE közlése szerint a férfi az autójával megpróbálta őket elgázolni, és egy ügynök súlyos sérüléseket szenvedett, de az esetről készült videókon látni, hogy a férfi távolodni próbált, csak elsodorta az egyik ügynököt, aki maga jelezte, hogy nem történt semmi baja. A férfit nyakon lőtték, elvérzett.
A másik esetben, amikor egy határőr öt lövést adott le egy autóban ülő nőre, a hatóságok azt állították, hogy a fegyvert viselő nő szándékosan nekihajtott a kocsijuknak. Az esetről készült testkamerás felvételeken azonban a nő ügyvédjének elmondása szerint az látszik, hogy a szövetségi ügynökök hajtottak neki a nő kocsijának. Az áldozatnak ugyan valóban volt fegyvere, de a táskájában, az utasülésen. Nem igaz az sem, hogy saját lábán ment kórházba, mentőt kellett hívni hozzá. A felvételen pedig hallani, hogy az igazoltatás előtt, amikor a nő elhajt a határőrök autója mellett, az egyik határőr, miközben ujját fegyvere ravaszán tartja, azt mondja: „csinálj valamit, ribanc”.
A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, amikor szeptember utolsó napján több száz szövetségi ügynök az éjszaka kellős közepén tartott rajtütést egy társasházban, ahol több venezuelai család is lakott. Az épületet nagyjából háromszáz, maszkot viselő, gépkarabélyokkal felfegyverzett, katonai gyakorlót viselő szövetségi ügynök rohanta le, többen Black Hawk helikopterről a tetőre ereszkedve. A folyósokra villanógránátokat dobtak, majd elkezdték betörni a lakások ajtajait, és műanyag bilincsbe verve vitték az utcára az ágyukból kirángatott embereket, nőket és félmeztelen kisgyerekeket, köztük amerikai állampolgárokat.
A rajtaütésben a hatóságok közlése szerint 37 embert vettek őrizetbe, köztük a Trump-kormány által terrorszervezetté nyilvánított venezuelai Tren De Aragua drogkartell tagjait, és az akcióról még egy hollywoodi stílus videót is közzétettek, amin csak az látszik, hogy fiatal, barna bőrű férfiakat visznek el. A helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint azonban semmi bizonyítékot nem mutattak be arra, hogy valóban bűnözőket fogtak el, míg a házban élő emberek az Economist beszámolója szerint nevetségesként jellemezték, hogy az ott élő emberek bandatagok lettek volna.
Az ICE agresszív taktikája miatt egyre jobban ellenálló chicagóiakat emellett olyan esetek háborították fel, mint amikor az ICE ügynökei egy SUV-ból könnygázgránátot dobtak fényes nappal egy forgalmas utcára park és iskola közelében, miután egy robogós beállt az autójuk elé, vagy amikor egy lakóövezetben kezdtek vad, karambolban végződő autós üldözésbe, majd könnygázgránátokat lőttek az egybeverődött dühös tömegbe. „Teljes sebességgel száguldoztak az utcákon, ahol gyerekek sétálnak” – mondta az egyik lakó.
Közben az újságírókat sem kímélték. Letartóztattak egy, az ICE chicagói létesítményénél zajló tüntetésen dolgozó újságírót, akire láthatóan célzottan mentek rá. A Chicago Sun-Times egy riporterét könnygázzal és gumilövedékkel lőtték meg. A CBS Chicago egyik riporterének az autójába paprikapor lövedéket lőtt be az ICE egyik ügynöke. A WGN chicagói televízió egyik producerét, egy nőt pedig az utcán teperte le és verte bilincsbe az ICE két maszkos ügynöke. Állításuk szerint a nő rájuk támadt, de végül vádemelés nélkül engedték szabadon.
Gyere, kapja el!
Illinois állam kormányzója, a demokrata elnökjelöltségre is esélyesnek tartott J. B. Pritzker október 12-én már arról beszélt a Fox32 chicagói televíziónak, hogy vádemeléseket fontolgatnak az ICE ügynökei ellen, miután az idegenrendészeti akciókról készült videós bizonyítékok alapján illegálisan cselekszenek, káoszt okozzanak. „Egy nap fordulni fog a kocka”, és lehet, hogy most nem kell tartaniuk a vádemelésektől, de a Trump-kormány után már igen, figyelmeztetett.
Pritzker eddig sem fogta vissza magát, ha Trumpot kellett bírálni, de az elmúlt hetekben igazán keményen kezdte támadni az elnököt. A Trump-kormánnyal szemben minden demokratánál sokkal erőteljesebb fellépést követelő politikus „Trump inváziójaként” jellemezte, hogy az elnök a Nemzeti Gárda katonáit akarja vezényelni Chicagóba, közölve, hogy „ők csinálnak háborús övezetet” a városból, hogy utána még több katonát küldjenek oda. A Chicago Tribune című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy Trump demenciától szenved, és olyan ember, aki nem olvas, és nincsenek valós idejű információi. Azért van annyira ráfixálódva ezekre a városokra, mert „valami beleragadt a fejébe”, és azokat húzza elő, miközben fogalma sincsen a valóságról.
Szerinte Donald Trump végső célja a hadsereg demokrata városokba történő vezénylésével a 2026-os kongresszusi választások manipulálása. Egy kerekasztal-beszélgetésen és az MSNBC-nek adott interjújában is arról beszélt, hogy a kormány el akarja érni, hogy az emberek hozzászokjanak a katonai jelenléthez a demokrata városokban, ezzel félemlítve meg a demokrata választókat, majd csalásra hivatkozva lefoglalja a szavazóurnákat, hogy „saját maga számolja meg a szavazatokat”.
„Tudjuk, hogy csak egy indokra várnak, ami alapján csalást kiálthatnak a 2026-os választáson, ez a valódi céljuk” – jelentette ki a kormányzó. Ez egy Minneapolisban tartott kerekasztal-beszélgetésen cinikus válaszra sarkallta az azon résztvevő Tim Waltz minnesotai kormányzót, Kamala Harris alelnökjelöltjét, aki közölte, hogy Pritzkerrel fogadásuk van arra, hogy melyiküket fogják hamarabb letartóztatni. „Látogassanak meg majd a Gulágon” – reagált rá Pritzker.
Másnap Donald Trump kijelentette, hogy Pritzkert Chicago polgármesterével együtt börtönbe kéne vetni. Erre a kormányzó az MSNBC-nek adott interjújában azt üzente az elnöknek, hogy „gyere, és kapj el”, kezeit előre téve, mintha éppen megbilincselnék.
