Orbán furcsán érkezett az EU-csúcsra, addigra már ki is adták a védelempolitikai következtetéseket

Furcsán érkezett meg Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozójára. A hivatalos, délelőtt 10 órai kezdéshez képest végül nagyjából nyolc órás késéssel futott be „sovány malac vágtában”, a Békemenet végén tartott ünnepi beszéde után. (Annak ellenére, hogy hasonló programütközéskor 2014. október 23-án nem tartott beszédet, ott volt a csúcson.) Különössé mégis az tette, hogy az uniós eseményeket közvetítő EbS-en rövid időre azt írták, a megérkezésekor ad röpnyilatkozatot a helyszínen lévő újságíróknak, és a Politico szerint is úgy volt, hogy tart ilyet, ennek ellenére egyenesen a találkozóra ment.

Addigra már az ülés első, Ukrajnáról szóló részére meghívott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök túl is volt a záró sajtótájékoztatóján, és kiadták az első, védelempolitikai részletet az ülés közös állásfoglalásából. Ennek a végső változatát egyhangúlag kell elfogadni. (Robert Fico – aki a magyar kollégáját képviselte a távollétében – korábban arról beszélt, hogy Orbán megkérte: Ukrajnáról zsinórban negyedszer csak nélküle, 26-an adjanak ki szöveget. Az Európai Tanács honlapján ez a védelempolitikaitól különálló rész Orbán érkezéséig még egyáltalán nem szerepelt.)

Ahogy arról a beharangozónkban írtunk, Orbán az ígérete szerint elküldte a magyar álláspontot a csúcsra, a távollétében Fico helyettesítette, a csúcstalálkozó napjára pedig általában már szinte a teljes szövegről megállapodnak az ülést előkészítő EU-ügyi miniszterek és a kormányok állandó képviselői. Ha a teljes testület nevében adják ki a következtetéseket – ahogy most és például Orbán 2023. decemberi kávészünetes manőverénél is –, azt magyar jóváhagyással kell megtenniük.

Ültessék át mielőbb a gyakorlatba a védelmi tervet

Az összes állam- és kormányfő nevében kiadott védelempolitikai következtetések szerint

„Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak az európai és globális biztonságra gyakorolt hatásai egy változó környezetben egzisztenciális kihívást jelentenek az Európai Unió számára.

Oroszország és Belarusz fokozott hibrid támadásaira és az uniós légtér közelmúltbeli megsértéseire” tekintettel „az Európai Tanács hangsúlyozza a tagállamok közötti, a védelmi és biztonsági képességeik átfogó megerősítése irányuló szoros együttműködésnek a fontosságát”.

2030-ig „határozottan meg kell erősíteni Európa védelmi készültségét”, a testület „megerősítette aziránti eltökélt szándékát, hogy gyors ütemben és nagy léptékben” teljesítse ezt a célt. Az Európai Bizottság erre múlt héten mutatott be egy tervet közös kezdeményezésekkel. Az Európai Tanács szorgalmazza, hogy „ültessék át a gyakorlatba”, így remélhetőleg nem ez ellen gyűjt aláírásokat a magyar kormány, miközben Orbán beleegyezik, hacsak nem vétózza meg ezt a részt.

Az Európai Tanács „elítéli, hogy több tagállam légterét megsértették, és hangsúlyozza az összes uniós szárazföldi, légi és tengeri határ védelme biztosításának a fontosságát”. (Orbán a legutóbbi EU-csúcson arra szólított fel, hogy ha olyan drónokat észlelnek, amelyek nem az adott tagállamhoz tartoznak, „lőjék le”.) A testület szerint elsődlegesnek kell kezelni az EU keleti szárnyát fenyegető közvetlen veszélyeket és a tagállamoknak nyújtandó konkrét támogatást, de a többi határ is fontos.

Az Európai Tanács

„kiemeli az Ukrajnával való szoros együttműködés, valamint az ország európai védelmi iparral való integrációjának és az ahhoz való hozzájárulásának a fontosságát, különösen a védelmi innováció és az élvonalbeli védelmi technológia tekintetében”.

A testület többször hangsúlyozta a 1,5 milliárd eurós védelmi program szerepét, amelyről nemrég állapodtak meg, illetve a százszor nagyobb összegű védelmi hitelét. Utóbbit először többek között a Fidesz parlamenti határozatban ekézte, egyedül a magyar kormány nem mondott rá igent, majd akkora darabot igényelt belőle, hogy hiába kap az eredetileg bejelentett 20 milliárd eurónál kevesebbet, így is a harmadik legnagyobb összeget hívhatja le a franciákkal holtversenyben.

Kifarolnak a belsőégésű motoros autók 2035-ös kivezetéséből?

Már Orbán érkezése után adták ki a versenyképességről és a „kettős”, azaz digitális és „versenyképes zöld” átállásról szóló részt. Itt úgy szólították fel a jogalkotókat a munka gyorsítására az egyszerűsítési javaslatokon, hogy az Európai Parlamentben (EP) szerdán nem sikerült továbblépni egy erről szóló csomaggal, így a testület álláspontjának elfogadása novemberre húzódik. Ezt a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakció „valódi győzelemként” ünnepelte az X-en, mert szerinte az EP tervezett álláspontja csak „kozmetikai” lett volna.

Felszólították a javaslattevő Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő „további ambiciózus egyszerűsítési csomagokat” egy sor területre, köztük az autóiparra. Az ehhez hasonló „hagyományos iparágakra” külön figyelmet kértek, és hangsúlyozták, hogy „fokozni kell a munkát az ipar dekarbonizációján technológiai szempontból semleges módon”. Üdvözölték azt is, hogy az Európai Bizottság „folytatni kívánja a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendeletben előirányzott felülvizsgálatot”. Felszólították a javaslat „gyors előterjesztésére, figyelembe véve a technológiai semlegességet és az európai tartalmat”.

A technológiai semlegesség és a felülvizsgálat emlegetése azért jelentős, mert a német és az olasz kormány, valamint a legnagyobb, jobbközép európai néppárti EP-frakció elnöke, Manfred Weber vitatja a belsőégésű motoros autók uniós kivezetését 2035-től, amiről már korábban megállapodtak az uniós jogalkotók. Az ellenzők általában a technológiai semlegesség elvére hivatkozva a nulla szén-dioxid-kibocsátásúnak titulált szintetikus üzemanyagok mellett érvelnek.

A „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól való elrettentés és az azok elleni küzdelem érdekében” felkérik az Európai Bizottságot, hogy „ténylegesen használja ki az EU összes gazdasági eszközét”. Nem mondták ki, kire gondolnak, de tavaly védővámokat vezettek be a kínai elektromos autókra. Az Egyesült Államokkal szemben is ellenlépéseket táraztak be a vámjai miatt, amíg az Európai Bizottság és az USA elnöke nem kötött egyezséget. Ugyanakkor az EU gazdasági kényszerítő intézkedések elleni, viszonylag új eszközéhez hivatalosan még egyszer sem nyúltak.

„Digitális nagykorúsághoz” kötnék a közösségi médiát

A digitális résznél az Európai Tanács hangsúlyozta: „fontos védeni a kiskorúakat, többek között azáltal, hogy –

a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett – a közösségi médiához való hozzáférést digitális nagykorúsághoz kötnék”.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök nemrég jelezte: számos tagállamban úgy vélik, ideje digitális nagykorúsághoz kötni, hogy valaki hozzáférhet-e a közösségi médiához, szülőként és nagyszülőként pedig „osztom a nézeteiket”. Az uniós jogszabályokat javasló testület vezetője ugyanakkor nem jelentett be hivatalos kezdeményezést. Ahogy azt a politikai évadnyitójában is közölte, szakértőkkel fognak egyeztetni arról, „milyen lépéseknek van értelmük európai szinten”. Ahogy arról a Politico pár napja írt, a tagállami kormányok és vezetők egy része valóban szeretne ilyen javaslatot, de ezzel nem mindegyikük ért egyet, és abban is megosztottak, hogy mi lenne a korhatár.

Két mondatra futotta a lakhatási válságról is

A dokumentum 57 pontjából kettő foglalkozott a kihívásokkal, „amelyekkel az Európai Unióban számos polgár a lakhatás terén szembesül, beleértve a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést is”. Ez sem lebecsülendő eredmény ahhoz képest, hogy ez két ponttal több a szokottnál.

Az állam- és kormányfők „megvitatták e sürgető kérdés különböző dimenzióit”. Arra jutottak, hogy az Európai Bizottság javasoljon egy tervet, de ez csak egészítse ki a kormányok erőfeszítéseit.

Cikkünket frissítettük a zárónyilatkozat versenyképességi és lakhatási részével.