Július óta nem volt működési engedélye a Louvre biztonsági kameráinak, ráadásul az ellopott koronázási ékszereket sem biztosították
A párizsi rendőrség elismerte, hogy komoly hiányosságok vannak a Louvre biztonsági rendszerében, írja az AP. Az október eleji, fényes nappal elkövetett rablás országos vitát váltott ki arról, milyen védelem alatt állnak Franciaország kulturális kincsei.
Patrice Faure párizsi rendőrfőnök szerint a Louvre biztonsági rendszerei elavultak, a fejlesztések lassan haladnak, ezeket a gyenge pontokat használhatták ki a rablók, amikor elvittek nyolc francia koronázási ékszert a múzeum Apolló galériájából fényes nappal.
Faure azt mondta, hogy a Louvre kamerahálózatának egyes részei még mindig nem digitálisak, olyan analóg technológiát használnak, ami gyengébb minőségű, és nehezebb megosztani a felvételeket valós időben a hatóságokkal.
A már régóta ígért, 93 millió dolláros korszerűsítési projekt – amelyhez mintegy 60 kilométernyi új kábelezés szükséges – nem fog elkészülni 2029–2030 előtt, mondta Faure.
A rendőrfőnök azt is elárulta, hogy a Louvre biztonsági kameráinak működési engedélye júliusban lejárt, és nem is újították meg azt. Arról nem beszélt, hogy ez pontosan milyen gyakorlati következményekkel járt. Azt viszont elmondta, hogy a rendőrök nagyon gyorsan a helyszínre érkeztek, a késlekedést nem ez okozta, hanem maga az értesítési folyamat volt lassú. Faure és csapata szerint a rendőrséget nem is a Louvre riasztórendszere értesítette elsőként, hanem egy kerékpáros az utcáról, aki azért hívta a segélyhívót, mert gyanúsak voltak neki a rablók, akik munkásruhában egy emelőkosaras daruval dolgoztak az épületnél.
A hétvégén két férfit is őrizetbe vettek a rablással kapcsolatban, egyiküket akkor kapták el, amikor a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren megpróbálta elhagyni Franciaországot. A szervezett lopásokra vonatkozó francia szabályok értelmében a rendőrségi őrizet legfeljebb 96 óráig tarthat, ez pedig szerda késő este lejár. Ekkor az ügyészek vagy vádat emelnek, vagy szabadon kell engedniük a gyanúsítottakat, vagy pedig bírói hosszabbítást kell kérniük. A Louvre a nyolc ellopott ékszer értékét körülbelül 102 millió dollárra becsüli – egyiket sem sikerült eddig visszaszerezni.
Az eset egy másik komoly problémát is feltárt: a hivatalos közlések szerint az ékszerekre nem kötöttek magánbiztosítást, mivel a francia állam alkalmaz egyfajta biztosítási rendszert a nemzeti múzeumok esetében. Csakhogy ez azt is jelenti, hogy a Louvre semmilyen kártérítést nem kap a veszteségért.
A rendőrfőnök azt is javasolta, hogy a törvényhozók engedélyezzék olyan, jelenleg tiltott technológiák használatát, mint a mesterséges intelligencián alapuló anomáliaészlelés és tárgykövetés (nem arcfelismerés), amelyek valós időben jelezhetnének gyanús mozgásokat, illetve követhetnék a motorokat vagy eszközöket a városi kamerahálózaton keresztül.
Faure elmondta, hogy a rendőrség mostantól nyomon fogja követni az intézmények megfigyelési engedélyeinek lejárati dátumát, hogy elkerüljék a júliusihoz hasonló mulasztásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valódi megoldás sokkal összetettebb és lassú folyamat: a múzeum működése közben kell kicserélni és újjáépíteni az elavult biztonsági rendszerek alapjait, miközben a jogszabályokat is módosítani kell, hogy a rendőrség valós időben reagálhasson a gyanús mozgásokra.
