Elvileg már 50 napja tart a csapadékos évszak Iránban, de az ország kétharmadában még egy csepp eső sem esett – írja a Guardian. Az imámok már hetek óta esőért fohászkodnak, a meteorológusok azokat a felhőket is lelkesen jelentik be, amiknél megvan az eső lehetősége, a hatóságok pedig felhővetéssel próbálnak meg mesterséges csapadékot előállítani. Ez azt jelenti, hogy például ezüst-jodid vagy sórészecskéket lőnek a felhőkbe, hogy esőt gerjesszenek.
Teheránban idén összesen 1 milliméter eső esett (1991 és 2000 között évi 350 mm volt az átlag), amire száz éve nem volt példa, már 32 víztározó telítettsége esett 5 százalék alá, és az ország tavalyhoz képest elveszítette a hótakarója 98,6 százalékát. A fővárosban ilyenkor már néha havazik, de most 20 fok körül van a hőmérséklet.
Az ország számára nem ismeretlen az aszály, ezért sokan egy már elvileg bevált eszközhöz nyúlnak: szervezett, tömeges imádságokat tartanak. Ez legalább egyszer, 1944-ben bejött már: a háborút és egy nagy szárazságot nyögő országban Kom lakói kimentek a mezőre, ahol három napig imádkoztak esőért, miközben a brit megszállók figyelték őket. A harmadik napon, mikor a tömeg szétszéledt, feltámadt a szél és esni kezdett.
Sokan nem is a klímaváltozást (vagy a szétlopott gátépítéseket) tartják felelősnek a jelenlegi szárazságért, hanem attól tartanak, hogy az aszály egy isteni büntetés – és konzervatívabb vallási vezetők az utcán is látható, nyílt züllöttségre mutogatnak, míg a parlamentben az is felmerült, hogy a kormány a hibás, amiért nem tartatják be elég szigorúan a hidzsábviselési szabályokat. Erre válaszul persze a kormánypárti képviselők felvetették, hogy ha ez a baj, hogy lehet, hogy Európában, ahol a nők haja szabadon száll a szélben, nincs ekkora szárazság.
