„A ‘80-as években Soros-ösztöndíjjal tanult Oxfordban, megalapította a Fideszt, a pártot. Szabadságharcos volt, orosz katonákat küldött haza. Ma illiberális demokráciaként jegyzik a politikai tevékenységét. Mit mondana a fiatal Orbán Viktor a ’80-as évek végéről, a '90-es évek elejéről a mai Orbán Viktornak? Meg lenne lepve vagy ugyanaz az ember volna?” – kérdezte Orbán Viktortól Mathias Döpfner, a német Axel Springer médiacsoport vezérigazgatója, aki saját podcastjében, az MD MEETS-ben kérdezte Orbánt.
Hosszan beszélgettek angolul, az interjú így több mint egy óra hosszát tartott, és szóba került benne Donald Trump, az Európai Unió, és az is, mit szólna Orbán, ha Putyin felajánlaná Kárpátalját. A fenti, önmagának szóló kérdésre mindenesetre Orbán azt felelte,
„Azt mondaná: gratulálok, barátom. Azt hiszem, ez lenne, mert az alap ugyanaz: én egy szabadságharcos vagyok. Mélyen hiszek a szabadságban.”
„A szabadság a legfontosabb érték az ön számára?” – kérdezte tőle Döpfner, mire Orbán azt felelte: „Öt gyerek apjának lenni, ez a legfontosabb érték, de azután, egyértelműen.” Orbán azzal folytatta, hogy a liberálisok elárulták a szabadságot, mert támogatják a migrációt, mert szerinte kötelező értékként akarják elismertetni az LMBTQ-t, abba is beleszólnak szerinte, hogy a szülők hogyan neveljék a gyerekeiket (például beengedik a propagandát az iskolába), szerinte a zöld irányzat sem jó, mert nem a szabadság vezeti.
„Ha te egy szabadságharcos vagy, akkor szükségszerűen anti-liberális leszel” – mondta Orbán a fentiek után.
Az interjú elején a washingtoni útról kérdezte Döpfner Orbánt, és itt tértek ki a pénzügyi védőpajzsra is, amiről a miniszterelnök azt mondta: „Tudja, Magyarország szegény ország. Az első világháború következményeként mindent elvesztettünk, ami stabil alapot biztosítana a gazdaságnak: olajmezőket, bányákat, épületfát, mindent. Magyarország olyan ország, amely az emberek életszínvonalát kizárólag arra alapozza, ami a fejünkben van, és amit dolgozni tudunk. Ezért Magyarország pénzügyileg mindig is törékeny volt. Ez történelmi tény. Nem új dolog”, és nincs köze ahhoz, mennyire sikeres az aktuális kormány vagy sem.
Az interjúból aztán kiderült, hogy a fentihez hasonló védelemnek alapesetben az EU-ból kellene érkeznie, de Orbán szerint onnan nem jön, sőt, „az Európai Unió veszély számunkra. Zsarolnak minket. Megpróbálnak megfojtani gazdaságilag és pénzügyileg. Tehát a fő ok, amiért pénzügyi pajzsra van szükségem, az az Európai Unió – Brüsszel – miatt van, és velük szemben.”
Az interjúban:
- beszéltek a szankciók alóli felmentésről is, amire a Döpfner azt mondta, Németország előbb kapott ilyet, mint Magyarország. Az egy évre is kitértek, mire Orbán azt felelte, az egy év kérdése „ez egy bürokratikus megközelítés, ami helyes is, ha valamit le kell írni, de a tény az, hogy megegyeztünk: addig tart, amíg hivatalban vagyunk. Ami azt jelenti, hogy reméljük, mindketten nagyon hosszú ideig maradunk.” Orbán szerint nem alkut kötöttek, hanem Trump megértette az ő érveit.
- szóba került az EU- és NATO-tagság kérdése is. Orbán azt mondta, nem akar kilépni az EU-ból, mert a magyar az olyan, hogyha valami nem jó, akkor nem otthagyja, hanem megpróbálja azt megváltoztatni.
- beszéltek arról is, hogy Orbánt sokan Putyin trójai falovának tartják. A miniszterelnök erre hosszan válaszolt, azt mondta, vannak történelmi tapasztalatai az oroszokról, és „tudjuk jól, hogy az oroszok itt fognak maradni, Aki azt hiszi, hogy eltűnnek az európai politikából, az egyszerűen ostoba. Magyar szemszögből mindig három hatalmi központ lesz körülöttünk: Berlin — az önök országa; Oroszország; és Isztambul — Törökország. Ez a háromszög határozza meg, Magyarország biztonságban van-e.” Szerinte primitív a trójai faló érv, ha valakinek nincs komoly érve, akkor azt fogja mondani, hogy ő a trójai faló.
- kérdezték arról is, hogy mit szólna, ha Putyin felajánlaná Kárpátalját, elfogadná-e. Erre azt felelte: „A németek más területeken próbálkoztak ezzel, és végül elvesztették. A tapasztalat egyértelmű: nem szabad ilyen kalandba belemenni.”
- beszéltek a pacifizmusról is, amiről Döpfner azt mondta, évtizedekig a baloldaliak sajátja volt az az elképzelés, hogy elrettentés, hadsereg nélkül lehet békét teremteni, de most úgy tűnik, mintha ezt az irányt kezdenék átvenni a konzervatívok is, szinte csak a jobboldal használ pacifista paradigmákat. Orbán erre azt felelte, ő nem pacifista, jobbnak tartja a békét életet, mint a háborút, de azt is tudja, hogy a béke fenntartásához erő kell. „Az elrettentés néha szükséges, különösen mert rengeteg veszélyes nukleáris fegyver van mindenhol. Minimalizálni kell a konfliktus kirobbanásának kockázatát, és ehhez erő kell.”
- megkérdezték arról, hogyha ő lenne az EU vezetője, mi lenne az első döntés, amit hozna. Erre Orbán azt mondja, nem fogadná el a pozíciót, de tessék megnézni Magyarországot, szerinte ott van az egyik leghatékonyabb, stabil kormányzat Európában. A rendszer a parlamentáris rendszer, a demokrácia, és a kétharmados kormányzat kombinációjából épül fel, koalíció nélkül – magyarázta. Szerinte nem kellene az EU-ban sem helyettesíteni a demokráciát, csak „innovatívabban” kellene hozzáállni a kérdéshez.
„Ön Magyarország modern történelmének legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke, öt ciklusban, ebből négy egymás után. Ha a következő választást elveszítené, elfogadná az eredményt?” – kérdezte a vezérigazgató Orbánt, aki azt felelte: nemcsak miniszterelnökként rekordtartó, hanem az ellenzék vezetőjeként is. „Van tapasztalatom. Tizenhat évet töltöttem az ellenzék vezetőjeként a politikában. Van gyakorlatom. Ne féljen. Tudom, hogyan kell folytatni” – mondta.
A demokrácia jövőjéről is kérdezték, hogy pesszimista vagy optimista-e, mire Orbán azt felelte, hogy ha valaki ismeri Magyarország történelmét, akkor tudja, hogy „mi, magyarok nem tudunk túlélni optimizmus nélkül. Tehát természetünknél és történelmünknél fogva optimista nép vagyunk, és nagyon meg vagyok győződve arról, hogy elég jók vagyunk fejben ahhoz, hogy megtaláljuk a legbonyolultabb szellemi kérdésekre a válaszokat, és képesek vagyunk rá, hogy jó politikai válaszokat találjunk a kihívásokra” – és szerinte, ha ez Magyarországnak sikerül, más országoknak is sikerülhet majd.
Az interjúban nem tértek ki sem Orbán Viktor köreinek, családjának gazdagodására, gyarapodására, sem a rendszer működésének korlátaira, és nem kapott súlyos keresztkérdéseket sem a miniszterelnök. Döpfner egyébként nem titkolta korábban, hogy támogatja J. D. Vance amerikai alelnököt vagy a Make American Great Again (MAGA) mozgalmat – írta róla korábban a Le Monde.
Orbán Viktor szombaton Győrben beszélt, ahol szokatlanul békülékeny hangnemet ütött meg – erről részletesen itt írtunk.
