Egy város, ahol rájöttek, hogyan lehet gyorsan javítani a bűnügyi statisztikán: törvényesnek kell minősíteni a gyilkosságokat
Khalian Fedricket 2023. szeptember 21-én agyonlőtték Jacksonville egyik különösen rossz hírű, döngölt földes grundján, amit parkolóként használnak. Ennyi biztos. Minden további részlet opálosan homályos, a ballisztikai vizsgálatok alapján a gyilkos lövedékről is csak annyit tudtak megállapítani, hogy vagy 9 milliméteres, vagy .38-as, vagy .380-as kaliberű volt. A kérdőjelek ellenére a jacksonville-i rendőrség kímélte az időt és a pénzt, a Wall Street Journal cikke szerint 36 munkaóra után, 1744 dollár és 68 cent (mai árfolyamon kb. 580 ezer forint) bűnügyi költséget elszámolva lezárta a nyomozást. A jacksonville-i rendőrség legfrissebb, nyilvánosan elérhető beszámolója szerint a 2021–2022-es pénzügyi évben 1 435 000 dollárjuk volt nyomozati költségekre, abból fordítottak mindössze ennyit erre a nyomozásra.
Az ügyet azért zárhatták le ilyen gyorsan, mert jogos gyilkosságnak minősítették. Ilyen esetekben nincs vádemelés, a gyilkos a hatóságok szerint önvédelemből ölt. Az önvédelmet Floridában és még 29 amerikai államban érvényben lévő jogszabályok rendkívül szélesen értelmezik. Az úgynevezett stand-your-ground, azaz állj ki magadért törvények alapján ha valakit saját lakásában, házában, birtokán, autójában, vagy akár munkahelyén erőszakos fenyegetés ér, jogosult megölni támadóját. Adott esetben akár akkor is, ha csupán fenyegetőnek érezte a fellépését.
A jacksonville-i rendőrök olcsón és gyorsan lezárt nyomozása nemcsak azt nem tudta felderíteni, hogy mivel ölték meg Fedricket, hanem azt sem tudták megnyugtatóan megválaszolni, hogy ki volt az elkövető. A rendőrök szerint a 32 éves Anthony Jean Pierre ölt, de ő határozottan állítja, hogy nem lőtt le senkit. Pierre egy fuvarmegosztó sofőrjeként azért érkezett a rossz hírű parkolóba, mert szállított valakit, aki kábítószert akart ott vásárolni. Vallomása szerint egy maszkos férfi tüzet nyitott rájuk, amikor megérkeztek a placcra és kiszálltak a Mercedes ML320-asból. A támadóból annyit látott, hogy tetoválás volt a szemei közt.
Pierre-t egy lövedék eltalálta a kezén. Menekülőre fogta, lestoppolt egy platós kisteherautót, és a Floridai Egyetem közeli oktatókórházába vitette magát. Oda, ahol Khailan Fedrick 16 évvel korábban született, és ahova a mentők most életveszélyes sérülésekkel beszállították.
Anyját, LaToya Williamst a mentőbe sem engedték be a fia mellé, pedig már a lövések hangjára kiszaladt a parkolóba. A rendőrök sem akarták őt bevinni a sürgősségire a gyerekéhez. Miközben a nő a kórházba jutásért, a mentőápolók a 16 éves fiának életéért küzdöttek. Williams végül gyalog indult be a jacksonville-i kórházba. Amíg a fiát műtötték, ő a rendőrökkel beszélt, majd az orvos közölte vele a hírt, hogy Fedrick meghalt.
A Wall Street Journal Fedrick esetéből kiindulva térképezte fel, hogyan vált a floridai Jacksonville a legális gyilkosságok amerikai fővárosává, miért fordulhatott itt elő a hivatalos statisztikák szerint 2021–2024 között arányaiban minden más, legalább félmillió lakosú amerikai közigazgatási egységnél több, a hatóságok szerint önvédelemből elkövetett gyilkosság. Ebben az időszakban a helyi seriff hivatala 54 jogos gyilkosságot jelentett az FBI-nak, de saját oldalukon 65 ilyen esetet sorolnak fel – minden tizedik jacksonville-i gyilkosságot jogosnak minősítettek ebben a négy évben, vagyis 65 ember halála miatt nem vádoltak meg senkit.
Fedrick halálát is ilyen jogos gyilkosságnak minősítették, Ty Mitlyng seriff egy 2024. szeptember 4-i emlékeztetőben azt írta:
„Az ismert tények alapján Khalian Fedrick volt az elsődleges agresszor, és feltételezhetően Anthony Jean Pierre lőtte meg és ölte meg őt önvédelemből.”
Az a Pierre, aki állítása szerint nem sütött el semmilyen fegyvert aznap, és a nyomozás nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy hazudna. A kisteherautó platóján, amit menekülés közben lestoppolt, a rendőrök ugyan találtak egy .38-as revolvert, amiről a teherautó sofőrje azt állította, hogy a platóra felugró Pierre hagyta ott, de a tetthelyen talált lőszereket bizonyosan nem abból lőtték ki. Pierre Mercedesében is találtak lőszerhüvelyeket, azok 9 mm-esek voltak. Fedricket, mint említettük, a nyomozás adatai szerint vagy 9 mm-es, vagy .38-as, esetleg .380-as kaliberű lövedék ölte meg.
Pierre-nek amúgy még akkor is volt oka tagadni, ha a gyilkosságot jogszerűnek találják. Büntetett előéletűként legálisan nem tarthat fegyvert, ezért még akkor is elítélhették volna, ha a gyilkosságért nem vádolják meg. Azt, hogy önvédelmi helyzetben volt, a rendőrség egy tanúvallomásra alapozta. Három héttel Fedrick halála után betörés miatt letartóztattak egy férfit, Tekayah Tynert, aki azt vallotta, hogy Fedrick rablásra készült. Közvetve úgy tudta, hogy egy parkolóba akart leszervezni drogügyletet, hogy aztán kirabolja azt, aki oda érkezik.
Idén ősszel újra elővették az ügyet: LaToya Williamsszel október 13-án közölték, hogy várhatóan letartóztatnak valakit a fia ügyében. Pierre-t november 1-jén tartóztatták le azért, mert korábban elítélt elkövetőként fegyvert és lőszert tartott magánál. A jacksonville-i seriff hivatala változatlanul önvédelemből elkövetett, voltaképp vétlen emberölésként kezeli az esetet, bár az államügyész irodája ennek ellentmondva a Wall Street Journallal azt közölte, szándékos emberölési ügyben folyik tovább az eljárás.
Florida gyilkossági fővárosa
Florida úttörő volt az önvédelmiként elkönyvelt emberölések elfogadásában – ezzel pedig a Wall Street Journal szerint rövidre tudták zárni a kemény diónak bizonyuló ügyeket. Gary Kleck, a Floridai Állami Egyetem kriminológiaprofesszora azt mondta a lapnak, az ügyészi szempontból kifejezetten bonyolult ügyeket lehet elsikálni ezzel a mechanizmussal, ez lett a nehéz ügyek „szemétlerakója”. Az ilyen utólag igazolt, önvédelminek beállított gyilkosságok ráadásul nem jelennek meg a bűnügyi statisztikákban, ugyanis nem számítanak erőszakos bűncselekménynek. Ez egyre elterjedtebb szabályozás az Egyesült Államokban, a Newsweek térképén látható, mely államokban van hatályban az önvédelmi szabályok lazítása.
A Wall Street Journal a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) adatait alapul véve megvizsgálta az 500 ezer főnél népesebb amerikai városok bűnügyi statisztikáit 2021 és 2024 között. A statisztikák alapján a floridai Jacksonville-ben volt a vizsgált időszakban a gyilkosságok arányát tekintve a legtöbb olyan ügy, amikről még a bírósági szakaszba lépés előtt megállapították, hogy önvédelemből elkövetett emberölések voltak. Jacksonville az észak-karolinai Charlotte-ot és az indianai Indianapolist utasította maga mögé.
A lap szerint miközben a szintén floridai Tampa a szivarmanufaktúráiról, Orlando a vidámparkjáról, Miami a pezsgő éjszakai életéről ismert, addig Jacksonville a bűnözésről. A kétezres évek elején meredeken emelkedett a gyilkosságok száma, ami 2007-ben tetőzött, majd visszaesett 2010-re, azóta stagnál. Régebben „Florida gyilkossági fővárosának mondták” Jacksonville-t, de T. K. Waters helyi seriff egy tavalyi interjúban azt mondta, a statisztikák javulása miatt már nem bélyegezhetik meg így a városát.
Jacksonville-ben az a protokoll, hogy a rendőrség az ügyészséggel együtt vizsgálja meg, igazolható-e önvédelemmel egy emberölés. A helyi államügyész hivatalának kell egy különleges előzetes meghallgatáson meggyőznie egy bírót, hogy a vádlott legitim önvédelemből ölt-e. Fedrick esetében pedig egyetértettek a hatóságok, hogy önvédelemből lőtték le a fiút. David Chapman, az államügyészség kerületi irodájának szóvivője azt mondta, bárki, aki azt gondolja, a bűnözési adatok befolyásolása érdekében hoznak döntéseket, az „figyelmetlen, tanulatlan, tájékozatlan” a tekintetben, hogyan működik a hivatal. Hozzátette, irodájuk eddig is minden esetben kivizsgálta a bonyolult ügyeket, még ha az önvédelem fel is merült szempontként.
A legtöbb itteni emberölés a város szegényebb negyedeiben történt, egy pár saroknyi területet pedig a város „leghalálosabb irányítószámaiként” tartanak számon. Ezeken nem bíznak az emberek a rendőrségben, sokszor nem is mernek terhelő információkat elmondani az arrafelé lakó veszélyes alakokról. Ezekben a városrészekben döntően fekete lakosság él, az FBI adatai alapján közülük kerül ki az úgynevezett „igazolható”, tehát önvédelemként elkönyvelt gyilkosságok áldozatainak közel kétharmada. Az elkövetők 84 százalékban szintén feketék. Adam Gray lelkipásztor szerint nehezen megtörhető az erőszakspirál. Azok az emberek ölnek, akik veszélyben érzik az életüket, tehát egyfajta kölcsönös bizalmatlanság és félelem jellemzi elkövetők és áldozatok viszonyát.
Életveszélyes szabályalkotás
Caroline Light, a Harvard Egyetem egyetemi tanára november 17-én arról írt a Conversationben, hogy kutatásai szerint az önvédelmi jogszabály nem tette biztonságossá a közösségeket. Sőt, azt állítja, épp ellenkezőleg történt abban a 38 államban, amelyik bevezette. Floridában arra számít, a közbiztonság tovább romlik, miután a tagállam legfelsőbb bírósága szeptemberben megsemmisített egy olyan tiltást, ami alapján nem lehet nyíltan lőfegyvert hordani.
Az amerikai alkotmány garantálja ugyan a fegyvertartás szabadságát, de a részletszabályokat az államok dolgozzák ki. Így államonként változhat a fegyverviselés alkalmassági vizsgálata és engedélyeztetése, vagy épp a fegyverek szabadon viselése, akár a nyílt utcán vagy intézményekben is. Azonban magánterületen már dönthet a tulajdonos ellentétesen, Florida esetében például a Disney parkjaiban és szállodáiban továbbra is tiltott lesz a fegyverviselés.
Light abból vezeti le az önvédelmi szabályozást, hogy a jogi alapvetés szerint ha valakit támadás ér, enyhíti a helyzetet, és visszavonul. Ha ez sem segít, akkor folyamodhat durvább módszerekhez, akár halált okozó eszközökkel. A kivétel a castle doctrine, magyarul „az én házam, az én váram” elv, miszerint ha valakit az otthonában ér támadás, minden eszközzel megvédheti magát. Az általános önvédelmi szabályozás (stand-your-ground laws) ezt a szabályt terjeszti ki minden helyre. Így az erőszakot elkövető emberek is sokszor erre hivatkoznak.
Light írása hivatkozik a RAND Corp. kutatására, ami szerint az általános önvédelmet bevezető tagállamokban 8-11 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma. Light szerint egyszerűen azért történik ez, mert az önvédelmi szabályok lazítása miatt legálisan, morálisan és pszichológiailag kisebb ára lesz a ravasz meghúzásának. A szabályozásnak van faji vonatkozása is: több civil szervezet szerint ha fehér polgár öl meg fekete polgárt, nagyobb eséllyel nyilvánítják azt önvédelemnek. Ez a szabályozás Light szerint csak megerősíti az igazságügyi rendszerben jelen lévő sztereotípiákat a bűnöző hátterű feketékről.
Az olyan esetek, mint a felháborodást kiváltó Trayvon Martiné, megmutatják, hogy a rasszista előítéletek egy kiélezett helyzetben hogyan vezetnek erőszakhoz, majd annak utólagos igazolásához, hogy a gyilkos önvédelemből ölt. A fekete Martint a fehér George Zimmerman lőtte le 2012-ben, miközben hazafelé sétált egy boltból. Az esetet jogos önvédelemnek tekintették, Zimmermant jogerősen felmentették.
Miután most már szabadon, nyíltan és láthatóan lehet fegyvert viselni Floridában, Light szerint az önvédelmi szabályokkal együtt ez nagyobb veszélyt teremt. Ha fegyveres emberek találkoznak, kerülnek összetűzésbe, nagyobb a veszélye, hogy elsül a fegyver, főleg, hogy utólag lehet az önvédelemre hivatkozni. Florida csak a jéghegy csúcsa ebben, a fegyverviselési és az önvédelmi szabályok országszerte egyre jobban lazulnak.
Donald Trump elnök kimondott célja, hogy mind az 50 tagállamban lazák legyenek ezek a szabályok. 2023-ban azt mondta, „a második alkotmánykiegészítés nem ér véget az államok határainál”. A tavalyi kampányban jelezte is, hogy egy olyan törvényt szeretne majd elfogadtatni, ami alapján bármely tagállamban viselhesse a fegyverét az, aki egy olyan másik tagállamból érkezett, ahol ez engedélyezett.
A magyar jog is ismeri a jogos – bár nem életveszélyes – védelem elvét, amit az új büntető törvénykönyvben is kodifikáltak. A Btk. 22. §-a szerint „nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.”.
A törvény részletezi, hogy személy, lakás és ingatlan esetén, milyen körülmények – például éjjel, fegyveresen, csoportosan elkövetett támadás – között számít önvédelemnek a cselekmény. A törvény egyébként az ijedtséget és felindulást is mentő körülménynek tekinti. A Btk. vonatkozó részének indoklásáról, illetve a jogos védelem történetéről a Bíróság.hu dokumentumában lehet bővebben olvasni.
A lazítás áldozatai
A szabályozás olykor visszaélésekhez vezet. Egy indianai takarítónő, Maria Florinda Rios Perez De Velasquez véletlenül rossz házba próbált bejutni. A tulajdonos azonban reflexből lelőtte őt a zárt ajtón keresztül. A ház tulajdonosát végül emberöléssel vádolták meg, mondván a nő be se jutott a házba, a férfi pedig nem győződött meg róla, hogy milyen szándékkal próbálják kinyitni az ajtaját. Márpedig az indianai törvények szerint attól még, hogy valaki bemegy egy telekre, felmegy egy tornácra, nem lehet bántani, főleg ha felszólításra távozik – az ABC szerint erre jó példa a pizzafutárok vagy csomagszállítók esete.
Nyáron egy 24 éves michigani férfi lőtt le egy 17 éves fiút, aki barátaival betört a garázsába. A férfi először a garázs egyik ablaktalan ajtajába lőtt, megsebesítve a fiút, majd tovább tüzelt az előle az utcán elszaladó fiatalokra, megölve a fiút, egy másikat pedig megsebesítve. Mivel menekülőkre lőtt a nyílt utcán, a vád szerint tettére nem vonatkozik az önvédelem. A pere novemberben kezdődött.
Cikkünket november 26-án frissítettük, javítva a Btk. hivatkozott paragrafusát.
