Lengyel elnök a V4-ek találkozóján: Az a meggyőződés hamis, hogy az ukrajnai háború csakis Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus

Az orosz–ukrán háborúról, a Lengyelországon keresztüli gázvásárlásról, sőt még a mesterséges intelligenciáról is beszélt az Orbán Viktorral a kétoldalú találkozóját lemondó Karol Nawrocki lengyel elnök a visegrádi négyek (V4) államfőinek szerdai, esztergomi találkozója után tett sajtónyilatkozatok során. Az utolsónak szót kapott államfő a történelmi távlatokból, a visegrádi királytalálkozóktól indította gondolatmenetét.

Már a királyok találkozója is „állandó koordinációs teret hozott létre” a 14. században, és szerinte itt jelent meg az a logika, ami a V4-ről is szól. Az ellentétes érdekek összehangolása és az együttműködés volt, amit kiemelt a csoport működéséből. Szerinte csökkent ugyan a V4-es találkozók gyakorisága, de „újra megmutatjuk, milyen fontos számunkra a visegrádi formátum”, és mennyi ügyben egyetért a négy nemzet. Beszélt az energetikai együttműködés fontosságáról, mondván meg kell erősíteni az infrastrukturális összekapcsolásokat a régióban – kiemelve az energia-összeköttetéseket.

Konkrétumokat is mondott, például a földgáz-interkonnektorok létéről. „Értem a partnerországok földrajzi elhelyezkedését” – tette hozzá, de nem mondta ki nyíltan a magyar álláspontot, miszerint Magyarországnak nincs tengere, ezért kell orosz gázt és olajat behozni vezetékeken keresztül. Lengyelországnak tengerpartja van, ezért Nawrocki szerint tudna gázt biztosítani a régiónak. Beszélt a többi elnökkel arról, hogyan tudnának amerikai (LNG-)gázt biztosítani a régiónak, „ez majd egy versenyképes ajánlat kell, hogy legyen.”

A cél, hogy korlátozni lehessen az orosz hatást Európában. „A keleti szárnyat alkotjuk”, a fő kihívás szerinte „az újra feléledő orosz imperializmus”.

Hamisnak nevezte azt a meggyőződést, hogy a háború csak Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. A szabotázsokat és légtérsértéseket is felhozta, mint mondta, az orosz hibrid háború hat Lengyelország működésére, „erről a partnereknek beszélgetniük kell egymással”. Az Egyesült Államok erős jelenlétének megtartása szavatolja a régió biztonságát Nawrocki szerint, erről győzködte a kollégáit is. „A transzatlanti szövetség építése az egész visegrádi csoport érdeke”, mind katonai, mind energiabiztonság szempontjából, de nem kell bezárni a V4-eket más régiók előtt sem.

A V4 gazdasági átmenete mintát képezhet a világ számára, az egyik leggyorsabb fejlődést mutatja a térség Európában, dacára a háborúnak és a beszállítási láncok megszakadásának. Nawrocki azt mondta, egyre több térségbeli országban akarnak beruházni az amerikaiak, japánok, koreaiak. „Nincs kétség afelől, hogy fontos az EU klímapolitikája, aggodalommal figyeljük ezt” – mondta az ETS 2 és a Green Deal ügyeiről. A migrációtól meg akarja óvni a V4 az államait. Arról is beszélt, hogy

az EU-ban konstruktív kritikát is lehet gyakorolni, a V4-eknek pedig el kell mondani a nyugati partnereknek, hogy máshogy gondolkodunk a klímapolitikáról vagy migrációról.

A Visegrádi Alapnál kiemelte annak segítségét a keresztények lakta vidékeken és a Nyugat-Balkánon is.

A cél a régió összekapcsolása, biztonságának növelése és versenyképessé tétele – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök még Nawrocki előtt, elsőként felszólalva. Szerinte a V4 a közép-európai stabilitás „egyik legfontosabb pillére”, miközben közös, gazdasági, technológiai, biztonsági és társadalmi kihívásokkal néznek szembe. A folyamatosan változó világban „egyedül sérülékenyebbek, együtt, összefogásban azonban erősebbek vagyunk” – mondta. A közös megoldáskeresést emelte ki, hozzátéve, értékalapú az együttműködés, hisz évszázadok óta élünk együtt.

Arról beszélt, hogy a szerdai egyeztetés kiemelt témája a régió versenyképességének javítása volt. A termelékenység jó, de a megkésett fejlődés miatt van ez így. A zöld és digitális átállást is szem előtt kell tartani, az energiabiztonság, árstabilitás, ellátásbiztonság is fontos faktorok. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a demográfiai kihívásokat sem”, Magyarország a családtámogatásokon keresztül támogatja a csökkenő lakosságszám elleni küzdelmet.

A mesterséges intelligenciát is felhozta, ami új geopolitikai versenyt is eredményezett, az emberi méltóság védelme, az esélyegyenlőség biztosítása azonban fontos ezen a téren. „Mi közép-európaiak sohasem veszítjük el etikai iránytűnket” – mondta. A tapasztalatot, tudást meg kell osztani, fontosak a K+F együttműködések, mint a lézeres ELI-hálózat, amiben a csehek és magyarok is benne vannak. Sulyok is azt mondta, hogy a kultúra, oktatás, tudomány, innováció, turizmus területén fontos a Nemzetközi Visegrádi Alap munkája, aminek fennállásának 25. évfordulóját most ünneplik.

Peter Pellegrini szlovák elnök azt mondta, baráti légkörben tudtak elbeszélgetni a versenyképességről. A V4 Szlovákiának nagyon fontos, a közös értékekről lehet beszélni azokon a területeken is, „ahol a véleményünk ellentétes”. Nem kétséges a V4 relevanciája, de a tagoknak maguknak kell dönteniük a jövőjükről. A Visegrádi Alapot ő is dicsérte, amivel „világosabb hangot is juttatunk Európába”. Szeretné, ha az alap a balkáni bővítésben is segítene.

Pellegrini kitért rá, hogy az európai ipar fő gondját a magas energiaárak jelentik, hatékony utakat kell találni, hogyan lehet ezeket csökkenteni, mert a termelés áthelyeződik más kontinensekre. A klímakvóták esetén Pellegrini szerint jobban tudja képviselni érdekeit a V4, ahogy a benzinmotoros autók kivezetéséről szóló diskurzusban is. „A katonai mobilitást is fejlesztenünk kell”, ami a polgárok biztonságát szolgálja. A csúcstechnológiás ELI lézer-kutatóintézetet ő is kiemelte, ehhez megfigyelőként Szlovákia is csatlakozik. Az MI-ről azt mondta, hogy a termelékenységben sokat számíthat az alkalmazása, nagy adatközpontokat lehet majd építeni, bár ezeknek stabil energiaellátásra van szükségük.

Petr Pavel cseh államfő szerint a V4-ek miatt gyakran hallani „érzelmektől fűtött véleményeket”. Egyesek szerint ugyanolyan fontosnak kéne a V4-nek lennie, mint az EU-nak vagy a NATO-nak, a másik álláspont szerint már nincs relevanciája a csoportnak. Szerinte egyik szélsőség sem jó. A négy országot több köti össze, mint ami elválasztja, energetikailag, közlekedésileg, sok szempontból össze vannak kapcsolva az országok. A fontos, hogy megbeszéljék egymással a biztonsági ügyeket, meg kell érteniük egymást.

Ő is méltányolta a Visegrádi Alap tevékenységét, kiemelve, hogy a keleti partnerségben és a Nyugat-Balkánon is volt hatása. „A versenyképességnek nagy hatása van arra, milyenek lesznek a védelmi képességeink” – jelentette ki Pavel. Arra utalt, hogy tehetnek azért, hogy az európai döntések jobban megfeleljenek az igényeiknek, partnereket keresünk a hasonló gondolkodású országok között – mondta még. Kitért az MI-re, mondván oktatási rendszereinket is adaptálni kell, „a mi oktatási rendszereink még mindig a régi modelleken alapulnak”, a fiatalokat gondolkodni kéne tanítani, nem arra, hogy adatokat jegyezzenek meg.

Ez a program

A találkozó programját a lengyel elnöki hivatal tette legelőször közzé. Az eseménysorozat 10 órakor kezdődött a Bazilikában, és 11-re tervezték az üdvözlő ceremóniát a Szent Adalbert Központ udvarán, majd egy közös fotó után 11.45-től ültek le tárgyalni az elnökök. Délután negyed 2-re volt betervezve, hogy az államfők sajtónyilatkozatokat tesznek, majd egy hosszas munkaebéd következik (amit a programban valamiért reggeliként tüntettek fel), sőt a szlovákiai Új Szó szerint a vezetők megtekintik az esztergomi karácsonyi vásárt is. A tervek szerint a búcsút 4.35-kor ejtik meg.

A találkozó fontosságához képest a sajtó egy részét igyekeztek távolabb tartani az eseménytől. A Telex regisztrációs megkeresésére azt írta a Sándor-palota kedden, hogy „sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a hazai és a külföldi sajtó munkatársainak csak korlátozott mértékben tudunk helyet biztosítani, ezért kérését nem áll módunkban teljesíteni”. Hozzátették, az MTVA Hírcsere platformján közzéteszik az esztergomi nyilatkozatokat. Hasonló választ kapott a független sajtó több más szerkesztősége is. A Telex tudósítója szerint a sajtót még a Szent Adalbert Központ parkolójából is kiküldték, a környéken nagyon komoly a rendőri készültség.

A találkozó előélete

Már szeptemberben arról írt a Szabad Európa, hogy november végén vagy december elején megtarthatják az államfői V4-csúcsot. A lap akkor azt írta a lehetséges témákról, hogy közlekedési beruházások, például egy térségi gyorsvasút hálózat létrehozása szóba kerülhetnek, bár a köztársasági elnököknek kevés a jogkörük az érintett országokban. Legutóbb 2023 novemberében volt V4-es államfői találkozó, Magyarországot akkor még Novák Katalin képviselte – aki nem sokkal később belebukott a kegyelmi botrányba.

A Sándor-palota november 28-án adott hírt róla hivatalosan, hogy Sulyok Tamás államfő V4-es államfői csúcsot hívott össze Esztergomba december 3-ra. Azt írták: „Magyarország folyamatosan és következetesen kiáll a V4 országainak szoros összefogása mellett, amely a térség stabilitásának, biztonságának és erősödésének alapja.” A Sándor-palota közleménye szerint a „Versenyképes Visegrád” mottó is kifejezi, hogy a négy érintett ország együttműködése megkerülhetetlen a térség erősödéséhez, növekedéséhez, „valamint a jelenkor kihívásainak hatékony kezeléséhez”.

A kormánybarát média november 19-én még arról írt, „december 3-án bekövetkezik Ursula von der Leyen rémálma” – utalva az ellenségnek beállított európai bizottsági elnökre –, és Karol Nawrocki lengyel elnök is Magyarországra látogat. Azonban azóta új helyzetet hozott, hogy múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és delegációja Moszkvába utazott találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ez egy kiélezett belpolitikai helyzetben érte Nawrockit, akinek országa az egyik legerősebben oroszellenes Európában. A lengyel elnök a moszkvai útra hivatkozva lemondta magyarországi programja egy részét: a V4-es elnöki találkozón részt vesz, de kétoldalú találkozót mégsem folytat Budapesten Orbán Viktorral és Sulyokkal. Hogy pontosan mi vezetett ide, és mi ennek a jelentősége, arról ebben a cikkünkben írtunk. Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója arról írt kedden, egy betervezett vatikáni látogatás miatt Peter Pellegrini szlovák elnök csak a közös sajtónyilatkozatig marad Esztergomban.

Orbán Viktor a zuglói Mazsihisz Szeretetkórház felújításának szerdai átadásán reagált Nawrocki lemondására, ami mögött a miniszterelnök szerint lengyel belpolitikai okok állnak – idézte az MTI. A V4-ek helyzetéről azt mondta, nagyon várja, hogy Csehországban megtörténjen Andrej Babiš miniszterelnöki eskütétele; amint ez megtörténik, össze fogja hívni a V4-ek miniszterelnöki szintű találkozóját.

Azt mondta, hogy Magyarország adja a V4-ek elnökségét, de ma ez egy bénult szervezet, mert eddig 2-2 arányban oszlottak meg stratégiai kérdésekben a vélemények. „Ha a cseheknél bekövetkezik a változás közjogi értelemben is, akkor a V4 miniszterelnöki szinten újraéled, és akkor nagyon remélem, hogy lesz módunk a lengyel elnökkel is találkoznunk” – értékelt.