„Tárgyalásán maga a sajtószabadság ült a vádlottak padján” – Peking példát statuál a legismertebb hongkongi milliárdossal

Egyértelmű üzenet és szigorú figyelmeztetés a Kína-ellenes erőknek. Politikai indíttatású per, amivel a sajtószabadságot támadták Hongkongban. Ez a két olvasata, a kínai kormányt támogatóké, illetve a nemzetközi jogvédő és médiaszervezeteké annak, hogy egy hongkongi bíróság bűnösnek találta Jimmy Lai médiamágnást az ellene felhozott vádakban.

Lai a Kínának 1997-ben visszaadott egykori brit gyarmat egyik legismertebb demokráciapárti alakja, a kínai hatalom leghíresebb hongkongi ellensége. A 78 éves üzletembert december 15-én találta bűnösnek egy hongkongi kormányzat által kiválasztott, három bíróból álló tanács lázító írások kiadásában, valamint külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló összeesküvésben. A hongkongi demokráciapárti tüntetések egyik állandó résztvevője és támogatója életfogytig tartó börtönbüntetés elé néz, amikor januárban döntenek a büntetése nagyságáról, de családja egy rövidebb büntetés esetén sem számít arra, hogy Lai, akinek az egészsége megroppant fogva tartása alatt, valaha is élve jut ki a börtönből.

Lait 2020 augusztusában vették őrizetbe, az alig pár héttel korábban bevezetett nemzetbiztonsági törvény életbelépése után. Az Apple Daily című, nyíltan Peking-ellenes lapot kiadó médiamágnás tudta, hogy áldozata lesz a kínai vezetés által a városra erőszakolt jogszabálynak, de barátai és tanácsadói unszolása ellenére sem menekült el, pedig hatalmas vagyonával és brit útlevelével ezt könnyedén megtehette volna. Maradni akart, hogy támogassa újságíróit, és harcoljon Hongkongért. Inkább vállalta a börtönt, mint hogy cserben hagyja a várost, aminek mindent köszönhet – mondta barátjának és életrajzírójának, Mark Cliffordnak.

„Nem volt hajlandó távozni. Hat évtizeddel azután, hogy a szabadság utáni vágytól hajtva megérkezett a sziget partjaira, úgy döntött, hogy marad, és kiáll tüntetőtársai mellett” – mondta februárban egyik fia, Sebastien Lai a Voice of Americának.

Nincstelen menekültből milliárdos

Lai 12 éves volt, amikor 1960-ban egy halászhajóban elrejtőzve, nincstelenként megérkezett Hongkongba, miután a születése után egy évvel hatalomra jutó kommunisták gazdag családja minden vagyonát elkobozták. Apja öngyilkosságot kísérelt meg, majd elmenekült. Osztályellenségnek bélyegzett anyja munkatáborokba került, Lainak pedig egészen kis korától kezdve dolgoznia kellett utcai árusként és poggyászrakodóként. Akkor döntötte el, hogy Hongkongba akar jutni, amikor egy onnan érkezett utazó egy félig megevett csokoládét adott neki. Az olyan luxuscikk volt, amit még soha életében nem kóstolt.

Hongkongba érkezve egy textilüzemben kezdett el dolgozni gyerekmunkásként. Egészen fiatalon üzemvezető lett, majd a húszas évei közepén már saját textilüzeme volt, amiben nagy külföldi márkáknak készítettek ruhákat. 1981-ben megalapította a Giordano ruhamárkát, ami hamarosan Ázsia egyik legnagyobb ruházati cége lett.

Laitól ekkor még távol állt a politika. Ez az 1989-es kínai diáktüntetések és a Tienanmen téri vérengzés hatására változott meg. A Giordano a tüntető diákokat támogató pólókat kezdett el árulni, majd a demonstrációk leverése után Lai megalapította a Next magazint, ami végül Hongkong legnagyobb médiavállalatává nőtte ki magát.

A Giordanót a kilencvenes évek közepén kínai nyomásra kénytelen volt eladni, mert a kormány elkezdte bezáratni a kínai üzleteit, bosszúból azért, mert 1994-ben a Next magazinban erősen kritikus cikket írt az akkori kínai miniszterelnökről, a Tienanmen téri mészárlásban játszott szerepe miatt Pekingi Mészárosként is emlegetett Li Pengről.

Egy évvel később megalapította az amerikai és brit bulvárlapok mintájára készült Apple Dailyt, amivel letarolta a hongkongi médiapiacot. A celebhírekkel, szenzációhajhász bűnügyi történetekkel teli lap – ami egy időben még a város bordélyházairól is kritikákat jelentetett meg – az egyetlen, nyíltan Peking-ellenes hongkongi újság lett 1997 után, amikor az egykori brit gyarmat visszakerült Kínához. „Annyira féltek a kommunistáktól, hogy nekem hagyták szinte az egész független médiapiacot” – mondta Lai 2019-ben a CNN-nek.

Peking legnagyobb ellensége

A kétezres évektől kezdve, ahogy a kommunista párt igyekezett visszanyesni azokat a szabadságjogokat, amiket az „egy ország – két rendszer” elv alapján ötven éven át garantálnia kellett volna Hongkongnak 1997 után, az Apple Daily és Lai a növekvő kínai befolyás elleni tüntetések támogatója lett. A médiamágnás pénzzel támogatta 2003-ban a nemzetbiztonsági törvény bevezetése ellen sikeresen küzdő demonstrációkat, és személyesen is részt vett a szabadabb választásokat követelő 2014-es tüntetéseken, ahol őrizetbe is vették.

Közben folyamatosan fenyegetések érték. 2013-ban ismeretlenek egy lopott autóval törték át háza kapuját, ahol egy baltát és egy machetét hagytak. Maszkos férfiak az Apple Daily több tízezer példányát gyújtották fel, miután fegyverrel fenyegették meg a lap munkatársait. 2015-ben és 2019-ben gyújtóbombákat dobtak a házára.

2019-ben egyre nagyobb és nagyobb, egy ponton a becslések szerint nagyjából kétmillió embert megmozgató tüntetések indultak Hongkongban a kiadatási törvény ellen, amely alapján Kínának kellett volna kiadni a pekingi hatalom bírálóit. A kínai vezetés az Egyesült Államokat és a CIA-t látta a demonstrációk mögött, a kínai állami sajtó árulóként hivatkozott Laira, azzal vádolva, hogy külföldi hatalmakkal összejátszva szervezi az ellenállást a kommunista párt ellen.

A tüntetők ellen a hatalom felfegyverkezett bűnözőbandákat is bevetett, majd az erőszakra hivatkozva 2020 júniusában bevezette a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt, amely alapján szeparatizmus, felforgatás és terrorizmus, valamint más országokkal való összejátszás miatt emelhetnek vádat. Jogvédők arra figyelmeztettek, hogy a törvény szándékosan homályosan határozza meg, pontosan milyen cselekedetek számítanak a jogszabály megsértésének, így rá lehet húzni bármire, amire Peking akarja.

Lai tudta, hogy az elsők között lesz, akik ellen bevetik a törvényt. „Készen állok a börtönre” – mondta az AFP francia hírügynökségnek két héttel a törvény elfogadása előtt. Nem kellett sokat várnia. 2020 augusztusában rendőrök razziáztak az Apple Daily szerkesztőségében, Lait pedig őrizetbe vették. Ez sem törte meg, folyamatosan adta az interjúkat házi őrizetéből. Az év decemberében csalás vádjával letartóztatták, és akkor már óvadék ellenében sem helyezték szabadlábra, így elvágták a nyilvánosságtól.

Lai már öt éve raboskodik egy szigorúan őrzött fegyházban, ahol a beszámolók szerint idejét egy légkondicionálás nélküli magánzárkában tölti. Megakadályozták, hogy a hívő katolikus férfi áldozásban részesüljön. Lánya szerint még olyan apróságokkal is igyekeztek demoralizálni, hogy nem kapott curryszószt, miután megtudták, hogy mennyire szereti. Családja és támogatói elmondása szerint egészségi állapota is leromlott. Amikor az AP egyik fotósa 2023 augusztusában teleobjektívvel készített róla egy fotót a börtön udvarán, már látszott, hogy jócskán lefogyott. A hatóságok ezt követően tetőt raktak az udvar fölé, a fényképet készítő francia fotóriportert pedig kitiltották Hongkongból.

A nemzetbiztonsági törvény alapján indult per, amiben a külföldi erőkkel való összeesküvéssel és lázító tartalmak közzétételével vádolták, végül csak 2023 decemberében kezdődött el. Az Apple Daily addigra már megszűnt, miután 2021-ben letartóztatták a vezetőit és több újságíróját. A lap utolsó kiadásából pár óra alatt egymillió példányt vásároltak fel a hongkongiak. Lait közben a letartóztatása óta eltelt öt évben négy különböző ügyben mondták ki bűnösnek tüntetések szervezése és csalás miatt.

Közben a jogszabály egymás után szedte az áldozatait. Tavaly novemberben 45 demokráciapárti aktivistát és ellenzéki politikust ítéltek négy és tíz év közötti börtönbüntetésekre a perbe fogott 47-ből. A törvényhozásba szinte csak Peking-barát képviselőket engedtek, miközben többtucatnyi civil szervezet szűnt meg, és tízezrével emigráltak fiatalok és középosztálybeli családok. Hongkong utolsó nagy ellenzéki pártja, a Demokrata Párt egy nappal a Lai elleni ítélethozatal előtt a feloszlatását szavazta meg. „Nagyon rossz jel az »egy ország – két rendszer« elvének, hogy egy ilyen, 31 év óta létező párt kénytelen volt megszűnni” – mondta Emily Lau, a párt egykori vezetője a New York Timesnak.

A bűne: nem szerette a pártot

Semmi sem bizonyítja jobban a nemzetbiztonsági törvény keménységét, mint a Lai ellen hozott ítélet – mondta a New York Timesnak Thomas E. Kellogg. Az amerikai Georgetown Egyetem ázsiai joggal foglalkozó központjának igazgatója szerint a médiamágnást csak alkotmányos jogainak gyakorlása miatt ítélték el, olyasvalamiért, amit a bíróságoknak védeniük kellene a város autonómiájáról szóló jogszabályok alapján. „Ehelyett szabad kezet adnak a hongkongi kormánynak és Pekingnek arra, hogy megszegjék azokat a jogokat” – mondta Kellogg.

Jimmy Lait mind a három, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta 855 oldalas ítéletében az ügyében döntő háromtagú bírói testület, aminek tagjait a hongkongi kormány választotta ki. A médiamágnás az ítélet szerint fő tervezője volt a kínai kormány meggyengítésére irányuló összeesküvésnek, és szankciók kivetéséért kampányolt Kína és Hongkong ellen a 2019-es tüntetések elleni hatósági fellépések miatt.

Lai ügyvédei azzal védekeztek, hogy a milliárdos üzletember a nemzetbiztonsági törvény hatályba lépése után már nem támogatta a szankciókat, és bár a jogszabályt nem lehetne visszamenőlegesen használni, a perben bizonyítékként szerepeltek a törvény bevezetése előtt tett kijelentései és üzenetváltásai, valamint találkozói amerikai kormánytisztviselőkkel.

Az ítéletet a bíróságon összegző Esther Toh bíró közlése szerint egyértelmű, hogy Lai „szinte egész felnőtt életében utálatot és sértettséget érzett Kína iránt”, soha nem adta fel célját, a Kínai Kommunista Párt hatalmának megrendítését, és a nemzetbiztonsági törvény ellenére „kevésbé nyíltan” folytatni akarta, amit elkezdett.

A kínai külügyi szóvivő szerint Lai a hongkongi „Kína-ellenes káosz fő tervezője és résztvevője” volt, valamint „a Kína-ellenes erők eszköze”. Támogatják a hongkongi hatóságokat „a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények” elleni fellépésben – mondta. Hongkong kormányzója, John Lee szerint tagadhatatlanok voltak a Lai ellen felhozott bizonyítékok, mert bűneit „fényes nappal követte el”, és az ítélet megvédi Hongkong érdekeit.

A kínai kormány hongongi kapcsolattartó irodája szerint az ítélet „erőteljes figyelmeztetés a Kína-ellenes erőknek”, amivel jelezték, hogy súlyosan büntetnek minden olyan tettet, ami a nemzetbiztonságot veszélyezteti. A Kínai Kommunista Párt külföldre irányított szócsövének tekintett, angol nyelvű Global Times cikke szerint az ítélet „egyértelmű üzenet” azoknak, akik megpróbálják aláásni Hongkong stabilitását.

„Az ítélet hossza nem mond semmit annak minőségéről” – mondta a DW-nek Eric Lai. A Georgetown Egyetem ázsiai joggal foglalkozó kutatója szerint előre sejthető volt a per végkimenetele, mert a bíróság nem tehette meg, hogy eltér Peking akaratától. „Bár az ítélet előre látható volt, ez nem teszi kevésbé felkavaróvá” – mondta Sarah Brooks, az Amnesty International Kínáért felelős igazgatója, aki szerint ez is azt mutatja, hogy a nemzetbiztonsági törvény célja az emberek elhallgattatása.

A kínai kormány célja, hogy „elhallgattasson mindenkit, aki a kommunista pártot meri kritizálni” – mondta Elaine Pearson, a Human Rights Watch ázsiai igazgatója, aki kegyetlennek és az igazságszolgáltatás megcsúfolásának nevezte az ítéletet. Mark Clifford, Lai életrajzírója és barátja, egyben a hongkongi demokráciáért és emberi jogokért küzdő Committee for Freedom in Hong Kong nevű amerikai alapítvány elnöke szerint az ítélet „brutalitása a szólásszabadság és a sajtószabadság végét jelenti” Hongkongban.

„Lai tárgyalásán maga a sajtószabadság ült a vádlottak padján” – közölte Thibaut Bruttin. A Riporterek Határok Nélkül vezetője felháborítónak nevezte a jellemzése szerint törvénytelen ítéletet, a médiamágnást pedig a sajtószabadság jelképének, aki a független újságírás bátorságát testesítette meg. „Jimmy Lai egyetlen bűne az volt, hogy kiadott egy újságot, és védte a demokráciát” – mondta a Bizottság az Újságírók Védelmére elnevezésű szervezet ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős igazgatója. Beh Lih Yi szerint az ítélet csak alátámasztotta, hogy Hongkong milyen nagy megvetéssel tekint a sajtószabadságra, amit elvileg a város minialkotmányának védenie kellene.

A Lai és az Apple Daily elleni fellépés óta Hongkongban „a közbeszéd a sokszínűségből elindult az egységesség felé, a félelem légkörében pedig az öncenzúra olyan mértékben erősödött, hogy már a hatalom sem tudja felmérni a híreken keresztül a közvéleményt” – közölte a Hongkongi Újságíró-szövetség (HKJA).

Trump kritizál, de tesz-e bármit is?

A Lai ellen indított eljárást korábban erőteljesen elítélte az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió is. Az ítélethozatal után Yvette Cooper brit külügyminiszter elítélte az általa politikai indíttatásúnak nevezett eljárást, és jelezte, hogy London továbbra is a brit állampolgárságú Lai azonnali szabadon bocsátását követeli. Az ítélet pár héttel azelőtt született, hogy Pekingbe látogat Keir Starmer brit kormányfő, aki egy éve felhozta Lai ügyét Hszi Csin-pingnek, amikor a kínai elnökkel találkozott a G20-as országok brazíliai csúcstalálkozóján.

Az EU szintén az azonnali szabadon engedést követelte, és politikai indíttatásúnak nevezte a Lai ellen indított eljárást, ami jól mutatja, hogy a nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a demokrácia és az alapvető szabadságjogok elmorzsolódnak Hongkongban. Az ausztrál kormány „mély aggodalmának” adott hangot, jelezve, hogy egyértelműen jelezték a hongkongi hatóságoknak, hogy elítélik a nemzetbiztonsági törvény „széles körű alkalmazását a demokráciapárti emberek, ellenzéki csoportok, a média, a szakszervezetek és a civil társadalom ellen”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleménye szerint az ítélet azt mutatja, hogy Kína azok elhallgattatására használja törvényeit, akik védeni akarják a szólásszabadságot. Ő is Lai szabadon engedését sürgette, humanitárius okokból. Nem tetszik neki az ítélet, és azt akarja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök engedje szabadon Lait – válaszolta újságírói kérdésre hétfőn Donald Trump is. Az amerikai elnök pár nappal a tavalyi elnökválasztás előtt még azt mondta, hogy elnökként ki fogja szabadítani Lait. „Könnyű lesz” – állította akkor, de idén augusztusban már visszatáncolt, mondván, csak annyit ígért, hogy fel fogja hozni az ügyet a kínai elnökkel folytatott tárgyalásain.

A CNN-nek egy amerikai kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy Trump felhozta Lai ügyét, amikor októberben találkozott Hszi Csin-pinggel Dél-Koreában, de a találkozó után kiadott hivatalos közleményében egyik fél sem említette meg őt. A találkozó célja a két fél közötti feszültségek csökkentése volt, és az olyan kényes kérdések, mint Lai bebörtönzése, a két államfő következő, várhatóan áprilisban tartandó találkozóján jöhet szóba – írta a Wall Street Journal.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a külső nyomás használni vagy éppen ártani fog-e Lainak – mondta a DW-nek Eric Lai. A New York Times cikke szerint kínai és hongkongi tisztviselők magánbeszélgetésekben azt mondják, hogy az üzletemberrel példát kell statuálni, és amiatt aggódnak, hogy száműzetésben folytatná a kínai kommunistákkal szembeni harcát. Családja közben arra számít, hogy Lai nem kerül ki élve a rácsok mögül. Fia, Sebastien a BBC-nek az év elején kijelentette, hogy apja „az életkorára és egészségi állapotára tekintettel a börtönben fog meghalni”.