„Ez csak a kezdet, még hosszú út áll előttünk” – remény, félelem és bizonytalanság Venezuelában

„A környezetünkben mindenki örömmel vette Maduro eltávolítását, de ezt inkább csöndben ünneplik az otthonukban, hiszen mindenki fél a rezsim embereinek bosszújától” – mondta a Telexnek egy neve elhallgatását kérő, külföldön élő venezuelai, aki tartja a kapcsolatot otthon élő rokonságával.

A külföldi hírügynökségek és lapok beszámolói szerint a venezuelaiak reménnyel, félelemmel és bizonytalansággal reagáltak Nicolás Maduro elnök elfogására és Egyesült Államokba szállítására. A beszámolók szerint szombaton az emberek az ország több városában is kimentek az utcára, voltak köztük ünneplők, de többségében olyanok vonultak fel, akik elítélték az amerikaiak akcióját. Nyilvános ünneplés inkább a külföldre menekülők között volt, mivel a politikai helyzet továbbra is igen feszült, a Venezuelában maradtak közül sokan csak név nélkül mertek megszólalni, tartanak a megtorlástól.

Trump: Mi fogjuk irányítani Venezuelát

Szombaton helyi idő szerint nem sokkal éjfél után robbanásokat lehetett hallani a venezuelai fővárosban, valamint helikopterek sora jelent meg alacsonyan szállva a város felett. Pár órával később Trump bejelentette, hogy az amerikai különleges erők elfogták, és kivitték az országból az általuk illegitim elnöknek tartott Madurót és a feleségét. A tizenkét évnyi zavargásokkal és gazdasági válságokkal terhelt kormányzás után eltávolított venezuelai diktátor azóta megérkezett New Yorkba, ahol várhatóan jövő hét elején drogkereskedelem és egyéb más bűncselekmények miatt emelnek vádat ellene.

Miközben Keir Starmer brit miniszterelnök szerint „mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt is kijelentette, hogy a bizottság „kiáll a venezuelai nép mellett, és támogatja a békés és demokratikus átmenetet”. Venezuela szomszédai elítélték az amerikai beavatkozást, az ENSZ-főtitkár szerint pedig nem tartották tiszteletben a nemzetközi jogot, és veszélyes precedenst teremtettek. A nemzetközi reakciókat itt szedtük össze.

Trump a Maduro elfogásáról szóló sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, „amíg biztonságos, megfelelő és megfontolt átmenetet nem tudunk végrehajtani”. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez pontosan hogyan is nézne ki. Kérdésekre válaszolva csak annyit közölt, hogy egy csoport ember fogja irányítani Venezuelát, köztük „a mögöttem álló emberek” – ez Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, valamint Dan Caine tábornok volt. Trump nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai katonákat vezényelnek az országba.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy „békét, szabadságot és igazságosságot akarunk Venezuela nagyszerű népének”, hozzátéve, hogy „nem kockáztathatjuk meg, hogy valaki más vegye át az irányítást Venezuelában, aki nem a venezuelai nép érdekeit tartja szem előtt”. Utána viszont arról beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.

Nem világos, mik Washington elképzelései a venezuelai ellenzékkel kapcsolatban. Az országból decemberben kiszöktetett venezuelai ellenzéki képviselő, a friss Nobel-békedíjas María Corina Machado a 2024-es elnökválasztás győztesének tartott ellenzéki Edmundo González azonnali beiktatását követelte, akit a legtöbb nyugati ország vezetése legitimnek tekint. Trump azonban Machadóról kitérően nyilatkozott: szerinte nagyszerű politikus ugyan, de kérdéses a tömeges támogatottsága Venezuelában.

A venezuelai legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt. Trump nyilatkozata alapján is Venezuela élén most Rodríguez áll, aki kész az Egyesült Államokkal együttműködni, mert „nincs is más választása”. Ennek azonban ellentmond, hogy Rodríguez Maduro és felesége azonnali szabadon bocsátását követelte, az Egyesült Államokat Venezuela területi integritásának megsértésével vádolva.

Miközben az országot vasmarokkal irányító, a tüntetéseket erővel leverő Maduro eltávolításának a venezuelaiak közül sokan örülhetnek, az Egyesült Államok volt caracasi nagykövete, Charles Shapiro szerint legkevesebb a lakosság ötöde a Fehér Ház által illegitimnek tartott – a 2024-es választásokat 51 százalékkal, a gyanú szerint csalásokkal megnyerő – Maduro mögött áll. „Nagyon, nagyon nehéz lesz őket meggyőzni” – idézte a CNN az amerikai diplomatát, aki megjegyezte, hogy kérdés az is, hogy a 2024-ben még a hivatalos eredmények szerint is 49 százalékban Maduro ellen szavazók mennyire készek az ellenzéket, azaz a venezuelai politikai rendszerváltást támogatni és mennyire csak protestszavazók voltak a gazdasági nehézségek miatt.

Az Egyesült Államok egyik volt Venezuela-ügyi politikai tanácsadója szerint még igen nagy a bizonytalanság, hogy ki vezesse majd az országot. Evan Ellis a BBC-nek azt mondta, hogy a Trump-kormány a sajtótájékoztató alapján nem tesz azonnali lépéseket a demokrácia bevezetésére, inkább egy új tárgyalássorozattal kényszerítené rá erre az országot. Ellis szerint a legfontosabb kérdés az, hogy Trump képes-e együttműködni a Maduro helyére kinevezett Rodríguezzel. Szerinte a Maduro-kormány vezetői nehezen tudják teljesíteni Trump elvárásait, mint például az olajkérdés koordinálását, ugyanakkor ott lebeg a fejük felett a fenyegetés az Egyesült Államokkal való együttműködésre.

Egyelőre tehát bizonytalan a helyzet, nem tudni, pontosan hogyan fog kinézni Venezuela vezetése. Erről is beszéltek a különböző lapoknak megszólaló ellenzéki és Maduro-párti venezuelaiak.

Hálásak az Egyesült Államoknak, de nem bíznak Trumpban

Egy Dina álnéven megszólaló nő a BBC-nek azt mondta, hogy egyelőre hálás az Egyesült Államoknak, amiért elvitték az országot vasmarokkal irányító Madurót, mert így „legalább újra látni némi fényt az alagút végén”. Dina ugyan nem bízik meg Trumpban, de annak örül, hogy az amerikai elnök azt mondta, az USA befektet Venezuelában, ami reményei szerint jobb gazdasági helyzetet eredményez majd a nehézségekkel küzdő országban.

Nem tudjuk mi lesz, félünk, és aggódunk, hogy kerül étel a család asztalára – mondta a CNN-nek egy névtelenül nyilatkozó férfi. Egy másik nyilatkozó arról beszélt, hogy mindenki nyugtalan, nem tudják, mit hoz a jövő. „Imádkoznunk kell, csak az Istenbe vetett hit segíthet” – mondta egy nő arról, hogy hallotta a bombázást. „Örülünk, mert vége a csiki-csukinak, ami eddig folyt, végre történt valami, ez egy lépés lehet a demokrácia irányába” – mondta egy idősebb nő.

„Mindannyian Isten kezében vagyunk, ő irányít mindent. Csak ő tudhatja, mi fog történni” – mondta egy caracasi vendéglős, aki abban bízik, hogy Venezuela békében élhet, és úgy fejlődhet majd, mint a többi ország. „Jogunk van megválasztani a saját utunkat, a saját vezetőinket” – tette hozzá.

Az sok helyiben aggodalmat kelt, hogy egyfajta kiegyezéssel az amerikai katonai beavatkozás után Maduro helyett a volt elnök emberei irányítsák az országot. A CNN is beszélt olyan helyiekkel, akik aggasztónak tartják, hogy Washington Maduro alelnökével látszik kiegyezni, mondván, Rodríguez éppúgy aktív részese volt az ellenzékkel szembeni elnyomásnak, a tüntetéseket szétzavaró belbiztonsági erők irányításának, ahogyan az egykori elnök.

A Telexnek nyilatkozó, külföldön élő, de rokonaival kapcsolatot tartó venezuelai szerint Caracas utcáin „feszült csend” volt az amerikai beavatkozás utáni órákban. Maduro ellen nyilvánosan kiállni ráadásul még mindig nagyon veszélyes, mivel a vezető hívei által irányított törvényhozás pár hete elfogadott egy törvényt, amely szerint mindenki „áruló”, aki támogatja az amerikai tengeri blokádot.

A kapcsolattartás egyébként nehézkes, az áramellátás és az internet gyakran szünetel, ez korábban is előfordult, de a szombati akció után még esetlegesebb volt. Vasárnapra bejelentették, hogy az Elon Musk-féle Starlink segít internetet biztosítani az országban.

„Szerintem a legjobb, ami történhetett az országgal, hogy sikerült megszabadulni Madurótól, de most a kormányzat további felelőseinek begyűjtése lenne a soron következő feladat” – mondta a venezuelai férfi, aki szerint családja a bizonytalanság miatt gondolkodik azon, hogy egy időre elhagyná az országot. Már csak azért is, mert a rezsim ereje még érezhető, már abból is, hogy a feszült csend utáni órák elmúltával, szombat délután a BBC szerint már Maduro szabadon engedését követelő tüntetést is tartottak, amelyhez csatlakozott a főváros polgármestere és a kormány elkötelezett híve, Carmen Meléndez is.

Sokan félnek a megtorlástól

A Caracas közelében élő Jorge a BBC-nek arról beszélt, hogy ugyan hálás Trumpnak és az Egyesült Államoknak a támogatásért, de attól tart, hogy a következő napok nem lesznek túl könnyűek. „Most, hogy elvitték ezt az embert, mi fog történni? Ez nem garancia semmire. Fogalmunk sincs, mit hoznak a következő napok” – mondta.

Jorge szombaton látta a kormánypárti félkatonai csoportok tagjaiból összeverődött motoros bandákat fegyverrel mászkálni az utcákon. „Most már attól is fél az ember, hogy kimenjen kenyeret venni” – mondta. A férfi nagyon aggódik Maduro szövetségese, Diosdado Cabello belügyminiszter befolyása miatt, akiről azt gondolja, hogy „egy nagyon rossz ember, nagyon rosszindulatú”. „Nem tudom, hányan vannak az ő oldalán, de remélhetőleg a hadsereg a nép mellett áll, és Cabello elveszíti a hatalmát”.

„Nem kellett volna elvinniük az elnököt” – mondta a CNN-nek egy helyi pék, aki szerint ez újabb konfliktusokat szül majd, és a helyzet emiatt még rosszabbodhat is. „És ezek a bombázások? Az utcára kell vonulnunk, megvédeni a hazánkat, megvédeni magunkat, ahogy a kormány is mondta” – tette hozzá.

A külföldön élők ünnepelnek

Vannak, akik szkeptikusak a jövővel kapcsolatban, és azzal, hogy mi történik majd a száműzetésben élő venezuelaiakkal. Maduro hatalomra jutása óta közel nyolcmillió venezuelai hagyta el a harmincmilliós országot, sokan közülük nyíltan ünnepelték Maduro elfogását. A száműzetésben élő milliók mellett sokan eltűntek, sokakat bebörtönöztek, ami „egy igazi tragédia, amellyel eddig még egyetlen ország sem foglalkozott” – mondta a BBC-nek a caracasi Sandra. „Ez csak a kezdet, még hosszú út áll előttünk. Eddig még egyetlen ország sem hallotta meg a venezuelaiak segélykiáltását” – tette hozzá.

„Már nyolc éve vagyunk itt, nyolc éve már” – mondta egy férfi az amerikai Doral városában, amit „Doralzuela” néven is emlegetnek, mert itt él a legtöbb Venezuelából menekült ember az Egyesült Államokban. „Nagyon nehéz volt. Megölték a bátyámat. Elrabolták a testvéreimet. Hálát adok Istennek a most történtekért, mert nagyon nehéz volt” – mondta. A kolumbiai Bogotában a város központjában tartott gyűlésen éljenezték az Egyesült Államokat.

„Vannak, akik szerint az Egyesült Államoknak nem kellett volna ezt tennie, mert ez a szuverenitásba való beavatkozás. De kiderült, hogy Venezuela már több mint 20 éve nem rendelkezik szuverenitással, mert nincs ellenőrzése az olaja és a természeti erőforrásai felett, mert sok-sok éve kirabolnak minket” – mondta a tüntetésen egy Venezuelából menekült nő arról, hogy Maduróék körei és a különböző vezetők magukat gazdagították.