Trump egymilliárd dollárt kér a Béketanács tagságáért, aminek élére örökös elnöknek nevezné ki magát
„Természetesen elfogadtuk a megtisztelő meghívást” – felelt Orbán Viktor miniszterelnök az X-en Donald Trump amerikai elnök hívó szavára. Trump ENSZ-mandátummal létrehoz egy Béketanácsot, első körben a gázai konfliktus rendezésére, a szervezetbe pedig a világ legalább 60 vezetőjét meghívta. A testületnek ennél hosszabb és tágabb szerepkört szán hosszú távon, miközben a 2023 óta szétlőtt Gázai övezet vezetését is egy cégszerű, bonyolult konstrukcióban képzeli el.
Több külföldi lap is kiemelte, hogy a magyar vezetés a leglelkesebben reagált az invitálásra, miközben számos állam- és kormányfő egyelőre nem tudta eldönteni, mennyire féltse az ENSZ szerepét az új szervezettől, ezért óvatosabban nyilatkozott vagy kivárásra játszik.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és izraeli politikusok viszont felháborodva fogadták, hogy kihagyták őket az állami vezetőkből álló Béketanács alá tartozó végrehajtó testület összetételéről szóló tárgyalásokból. A testületben helyet kapott viszont az Izraelt a Hamász terrortámadása után indult gázai háború miatt rendszeresen elítélő Törökország, Katar és Pakisztán is, amit Netanjahuék elfogadhatatlannak tartanak. Szerintük a törökök nem lefegyvereznék, hanem támogatnák a Hamászt.
Tagság, de mellé egymilliárd dollár sem ártana
„A Béketanács egy nemzetközi szervezet, amelynek célja a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok sújtotta vagy fenyegetett területeken” – fogalmaznak az alapító okiratban. Az amerikaiak szerint „szükség van egy rugalmasabb és hatékonyabb nemzetközi béketeremtő testületre” azok helyett az intézmények helyett, amik elmulasztottak békét teremteni.
A charta egyébként nem említi Gázát, ahol tavaly október 7-én kötötték meg a tűzszüneti megállapodást. Ez ingatagnak bizonyult, de annak ellenére, hogy többször is megsértették a felek írtuk, végül fennmaradt. A Fehér Ház pénteki közleménye a Béketanácsról egyértelműen utalt Trump gázai béketervére, aminek most már a második fázisát léptetnék életbe. Szerintük a Béketanács alapvető szerepet játszik majd az elnöki terv mind a 20 pontjának teljesítésében, segít becsatornázni a nemzetközi forrásokat és biztosítja az elszámoltathatóságot, Gáza pedig konfliktus helyett a békét és fejlődést jelképezi majd.
„Ez szerintem Gázával kezdődik, és aztán [folytatjuk] a konfliktusokkal, ahogy azok felbukkannak” – mondta Trump a Reutersnek a testülete alapelveiről még a múlt hét elején. A Financial Times szerint amerikai tisztviselők korábban azt is felvetették, hogy a testület akár olyan ügyekbe is beavatkozna, közvetítene, mint az ukrajnai vagy venezuelai válságok. Egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta, a Trump által a gázai mellett tető alá hozott más tűzszünetek (pl. kongói, thai-kambodzsai konfliktus) monitorozására is igénybe vennék a testületet.
Az eddig ismert részletek eléggé arra utalnak, hogy a testület vállalatszerűen működne. Trump a Béketanács örökös elnöke lenne – vagyis ez alapján akkor is a posztján maradna, ha három év múlva lejár a második amerikai elnöki ciklusa. Egymaga eltávolíthat tagokat, bár ezt a döntését a résztvevők kétharmadának szavazata felülírhatja. Az évente tartandó szavazásoknál döntetlen esetén Trump szava lenne a mérvadó. Jogköre kiterjed alárendelt testületek létrehozására és feloszlatására is, mint amilyen a Gázát irányítani hivatott testület.
A meghívott országok három évig lehetnének tagok. Azonban ha az első évben fizetnek 1 milliárd dollárt (kb. 332 milliárd forintot), állandó tagságot nyerhetnek vele – áll a Reuters által is megszerzett alapító okiratban. A harmadik év után Trump személyes döntése alapján is meghosszabbítható bármelyik ország tagsága.
Az Atlantic hozzátette, egy elit golfklub bizottságának belépési nyilatkozatára hajazó alapító charta tagsági része szinte semmit nem mond arról, mire használják fel a tagok által önkéntesen adható pénzeket, csak annyit ír, hogy a kiadásokra mennek. Ez Gáza esetén például az újjáépítés finanszírozása lehet, de az sem teljesen világos még, hogy pontosan ki kezelné a pénzeket.
ENSZ-pótlék?
Az ENSZ összetétele és vétókkal nehezített működése miatt sokat kritizált Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) tavaly novemberben adott mandátumot a Béketanácsnak, de csak 2027-ig, és csak a gázai konfliktus rendezésére. Kína és Oroszország tartózkodott a BT-szavazásnál arra panaszkodva, hogy a határozat nem árulta el, mi lesz az ENSZ szerepe Gáza jövőjében. Az európai országok sem lelkesednek. Egy nevét nem vállaló diplomata azt mondta a Reutersnek:
„Ez egy »Trump Egyesült Nemzetek Szervezete«, ami figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányát.”
Három másik, szintén név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata is azt mondta, a Béketanács aláásná az ENSZ-t. További három diplomata és egy izraeli forrás pedig azt fejtegette, hogy Trump láthatóan már most nagyobb szerepet szán a testületének, mint amit a gázai rendezés megkövetel. Ugyanis a többi olyan konfliktusgócot is felügyelné, ahol Trump állítása szerint rendet teremtett a közelmúltban.
A testülettől az AP szerint egyes kis országok is féltik a nemzetközi rendet, ugyanis az ENSZ-ben minimálisan legalább beleszólásuk van a világ dolgaiba, amit a Trump-féle új világrend nem biztosítana nekik. „Ez egy elég zavaros ötlet. Mit jelent a »tagság«? Ez egy szövetség vagy testület az ellenségek közti közvetítésre?” – tette fel a kérdést egy európai tisztviselő.
António Guterres ENSZ-főtitkár azzal reagált, hogy a világszervezet tagországai szabadon alkothatnak csoportokat, és „az ENSZ folytatja a rábízott munkát”. Annalena Baerbock volt német külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének elnöke azt magyarázta a Sky Newsnak, hogy továbbra is az ENSZ az egyetlen szervezet, aminek morális és jogi lehetősége van összehozni a kisebb és nagyobb államokat. „Ha ezt megkérdőjelezzük..., akkor nagyon, nagyon sötét időkbe esünk vissza” – utalt a világszervezet esetleges félreállítására.
Trump rendszeresen kritizálja az ENSZ és a globális szervezetek működését. Az Egyesült Államok állná elvileg az ENSZ költségvetésének 22 százalékát, de jelenleg közel 1,5 milliárd dollárral adós. Emellett Trump kormánya csak decemberben 31 nemzetközi testületet hagyott ott, mondván, azok szembemennek az amerikai érdekekkel, biztonsággal, gazdasági fejlődéssel és szuverenitással.
Daniel Forti, az International Crisis Group ENSZ-szakértője azt mondta az AP-nek, hogy a Béketanáccsal az USA erőteljesebben tudná vétóerejét érvényesíteni a világ ügyeiben. Ezzel a világ vezetői kikerülhetnék a régi egyezményeket a szuverenitásról és területi integritásról, és
a tranzakciós – voltaképp üzleti jellegű – megállapodások váltanák fel a mostani rendet.
Meghívott meghívott hátán
Trump Orbán Viktor mellett meghívta a Béketanácsba többek között Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztrália, Kanada és a fontos közel-keleti középhatalmak vezetőit is, összesen tehát közel hatvan államot, valamint az Európai Bizottságot is. A Béketanácsba meghívót kapott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – aki elég jó viszonyt ápol Trumppal, az elnök beiktatására is meghívták – közölte, „készek vagyunk kivenni a részünket”. Az nem tiszta a Reuters szerint, hogy a gázai békecsinálásra vagy az általános béketanácsi munkára utalt-e. Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap elvben igent mondott a testületi tagságra, és azt is elárulta, hogy Trump már hetekkel ezelőtt megkereste őt a tervével. A katari látogatáson tartózkodó kormányfő hozzátette, munkatársai átnézik az amerikai ajánlatot, aminek még nem tiszták a strukturális részletei, „hogyan fog működni, mit is finanszírozunk, stb.” – mondta a CBC szerint. Az is kiderült, hogy Kanadát nem kérték az amerikaiak, hogy fizessen be a Béketanács büdzséjébe.
A brit kormány közölte, hogy ők is egyelőre megvizsgálják Trump javaslatát. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök az ABC szerint szintén kijelentette, hogy előbb alaposan meg kell vizsgálnia az amerikai előterjesztést, majd utána beszél róla. A Guardian szerint az ausztrál ellenzék mérsékelten lelkes, a Zöldek szerint Trump pénzért akarja eladni a palesztinok szuverenitását. Az AP szerint latin-amerikai vezetők sem maradtak ki, többek közt meghívták a Trumppal szövetséges Javier Milei argentin és Santiago Peña paraguayi elnököt is.
Az oroszok által indított brutális ukrajnai háború tükrében érdekes fejlemény, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívta Trump a testületbe. Az oroszok az Interfax szerint még vizsgálják a részleteket. A Putyin-szövetséges Belarusz és Kazahsztán elnökét is várja az amerikai elnök. A legnagyobb hatalmak közül Indiát is meghívta Trump, ahogy a vele szemben álló Pakisztán vezetését is várják a testületbe.
Arról viszont egyelőre nem tudni, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kapott volna meghívót Trumptól.
A CBC szerint Egyiptom, Jordánia és Azerbajdzsán is megfontolta a csatlakozást a Béketanácshoz, de egyelőre a távolmaradás mellett döntöttek. Ilham Aliyev azeri elnök ezt azzal indokolta, hogy még nincs béke Gázában, amit meg kéne őrizni.
A Közel-Keletről olyan jelentős vezetőket invitált Trump, mint Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi és Recep Tayyip Erdoğan török elnök. A szaúdiak szombaton közölték, hogy megkapták a meghívót, de egyelőre nem tudni, hogyan reagálnak. Hozzátették, támogatják Trump törekvéseit a konfliktus megoldására és a tartós béke elérésére Gázában és a régióban. Az Egyesült Arab Emírségek jelezte, nagyobb tisztánlátást akar, hogy merre tart az egész Trump-terv, illetve biztosítékot arra, hogy a fegyverszünet idővel egy palesztin államhoz vezet – amit a jelenlegi izraeli kormány élesen ellenez.
Cégszerű működés
Több lap is megjegyezte, hogy az állam- és kormányfőkből álló Béketanács inkább ceremoniális jellegű, annak technokratább szakértőkből, miniszterekből, diplomatákból és gazdasági szereplőkből álló végrehajtó testülete a fontos. Az eredetileg a kifejezetten a gázai rendezés felügyeletére elgondolt Béketanács felduzzasztása ENSZ-pótlékká azt eredményezte, hogy pont a gázai rendezés felügyelete – melyre 2025 novemberében az ENSZ BT felhatalmazta – került ki a testület alapító okiratából. Azonban az USA a Béketanáccsal párhuzamosan több, kifejezetten Gázával foglalkozó testület létrehozását is bejelentette.
A Béketanács végrehajtó karjaként funkcionál majd a Gázai Végrehajtó Tanács, aminek tagjai között szerepel Trump egykori, illetve jelenlegi közel-keleti különmegbízottja, Jared Kushner (nem mellesleg az elnök veje) és Steve Witkoff, Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, Haszán Rashad, az egyiptomi hírszerzés főnöke, Reím al-Hasimi, az Egyesült Arab Emírségek nemzetközi együttműködési minisztere, Marc Rowan amerikai milliárdos, Jakir Gabaj ciprusi–izraeli üzletember, Sigrid Kaag, az ENSZ volt emberi jogi koordinátora; a testület vezetője pedig az ENSZ volt közel-keleti megbízottja, a bolgár Nyikolaj Mladenov lesz.
A testületbe került még Ali Thauadi katari diplomata és Hakan Fidan török külügyminiszer is – őket azért is érdemes kiemelni, mivel az ő jelenlétük váltott ki heves tiltakozását Netanjahu részéről, arra hivatkozva, hogy ez „ellentétben áll Izrael politikai elképzeléseivel”.
Izrael ugyanis nem vett részt a Gázai Végrehajtó Tanács összeállításában, a kormány egyetlen képviselője sem kapott helyet a testületben – mondjuk mind Kushner, Witkoff, illetve a két vállalkozó, Rowan és Gabaj is az Izrael elkötelezett támogatóinak számítanak –, ráadásul a zsidó államnak elfogadhatatlan Katar és Törökország jelenléte. A két ország ugyanis a Hamász legfontosabb szponzorának és támogatójának számít, és miközben az USA épp a terrorszervezetre gyakorolt befolyásuk miatt érezte szükségét jelenlétüknek, Izrael pont emiatt zárná ki őket. Az izraeli–palesztin konfliktusban igen sokrétű szerepet bejátszó Katar ráadásul az al-Dzsazíra hírcsatornán keresztül szokta ostorozni Izraelt, Erdoğan pedig a Hamásznak nyújtott menedéken túl rendszeresen hasonlítja Netanjahut Hitlerhez.
A Gázai Végrehajtó Tanács mellett feláll egy Finanszírozási Végrehajtó Tanács is, méghozzá ugyanazokkal a tagokkal – annyi kiegészítéssel, hogy ehhez a testülethez csatlakozik Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Ajay Banga, a Világbank elnöke és Robert Gabriel, Trump volt helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója. A két testület jogköreiben is sok a párhuzamosság, és izraeli lapoknak amerikai tisztviselők sem tudtak igazán magyarázattal szolgálni, miért is kellett két testületet felállítani lényegében ugyanolyan tagokkal, ugyanolyan hatáskörrel. Annyit azért megsúgtak a Times of Israelnek, hogy a Gázai Végrehajtó Tanács a valóban fontos szerv.
Két amerikai, Aryeh Lightstone és Josh Gruenbaum segíti majd a szaktestület munkáját a Jerusalem Post szerint, ők a napi működést irányítják majd. Lightstone részt vett az Izrael és az egyes arab államok közti kapcsolatfelvételt tető alá hozó Ábrahám-egyezmények kialakításában, a befektető Gruenbaum pedig amerikai szövetségi szerepkörökben is megfordult, többek közt cégek átstrukturálásában, összeolvadásában, felvásárlásokban szerzett tapasztalatot.
A terepmunka csak most jön
A testületi burjánzásnak azonban itt még nincs vége, mivel feláll a Gáza Kormányzásáért Felelős Nemzeti Bizottság is (itt már nem úszhatjuk meg a NCAG mozaikszó használatát). Ez a testület fogja a tervek szerint átvenni a kormányzati ügyvitelt a Hamásztól, és biztosítani fogja a gázai közszolgáltatásokat. Ez a testület 12 palesztin „technokratából” áll, azaz olyan férfiakból és egyetlen nőből, akiket nem lehet a Hamászhoz kötni. A vállalkozókon és civil aktivistákon kívül a Palesztin Hatóság egykori titkosszolgálati vezetője is felbukkant; a Hamász régi ellenségeként ismert Szami Naszman a rendőrségért és biztonságért felelős biztos lesz.
Annak ellenére, hogy Izrael elutasította a Ciszjordánia egy része felett kvázikormányzati hatalmat gyakorló Palesztin Hatóság gázai szerepvállalását, Naszmanon kívül a NCAG elnöke is onnan érkezik. A mérnök végzettségű Ali Saáth egykori tervezési miniszterhelyettes nagyívű rendezési víziókkal vetette magát észre – a több millió tonnányi törmeléket például a tengerbe tolná, és mesterséges szigetekkel bővítené Gáza alig kétharmad budapestnyi területét.
A NCAG-re a víziók nélkül is heroikus erőfeszítések sorozata vár. A Gázai övezet ugyanis az október 10-én életbe lépett tűzszünet ellenére még mindig romokban hever, a megindult segélyezés csak a humanitárius válság megfékezésére elegendő, jelentős mérséklésére nem. A tűzszünet óta ráadásul az Izrael által kiürített területen a Hamász újból megerősödött, amit jól mutat az a tény, hogy a kairói béketervhez képest lekerült a napirendről a szervezet teljes lefegyverzése, újabban már csak a nehézfegyverek, a kis hatótávolságú ballisztikus rakéták, páncéltörő rakétaindítók és aknavetők átadásáról van szó.
A Hamász leváltására, a biztonság szavatolására egy „deradikalizált” palesztin biztonsági erő felállításáig a Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) lenne hivatott. Azonban a januári amerikai elképzelésekben gyanúsan kevés szó esik a nemzetközi kontingensről, és arról, hogy pontosan milyen eszközökkel is bírhatná rá a terrorszervezetet a lefegyverzésre. Arab és amerikai diplomaták nem kevés optimizmussal állítják, hogy a Hamász külföldi támogatói képesek lesznek rábírni a szervezetet erre a lépésre.
Az ISF-et alkotó nemzetközi koalíció egyelőre még nem állt fel, a korábban potenciális résztvevőként belengetett országok – Indonézia, Pakisztán vagy Azerbajdzsán – azóta sem kötelezték el magukat a részvétel mellett. A Fehér Ház legalább az ISF vezetőjét kinevezte, méghozzá a közel-keleti amerikai katonai műveletek főparancsnokságának (CENTCOM) különleges műveleti vezetője, Jasper Jeffers vezérőrnagy személyében – 2024-ben még a Biden-kormány őt bízta meg a libanoni tűzszünet ellenőrzésével.
Izrael sárga vonala
Izrael ellenkezése az egész rendezési folyamatot megtorpedózhatja, az izraeli hadsereg (IDF) ugyanis Gáza területének 53 százalékát a tűzszünet óta megszállva tartja, és még a meg nem szállt területeken is teljes mértékben ellenőrzi a személy- és áruforgalmat. Netanjahu hétfőn kijelentette, hogy katari és török katonák biztosan nem léphetnek a Gázai övezet területére, és elismerte, hogy vitában áll az amerikaiakkal.
Szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Becácel Szmotrics kapásból visszautasította a Gázai Végrehajtó Tanács elfogadását a jelenlegi formájában, és felszólított a megszállt területek zsidó telepesekkel való benépesítésére. A Gázai övezet 1967 és 2005 között izraeli megszállás alatt állt, a zsidó állam azonban ekkor – néhány zsidó telepet is felszámolva – egyoldalúan kiürítette a régiót. A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és a gázai háború kezdete óta azonban egyre több meghatározó kormánypolitikus követeli a telepek visszaállítását.
A 2025. októberi tűzszünet óta egyre több jel utal arra, hogy Izrael tartós megszállásra rendezkedik be „a Sárga Vonal” mögött. A Gáza területi többségét képviselő területen az Atlantic által szerzett adatok alapján a palesztin lakosság mindössze két százaléka él, ők is főleg Izrael által támogatott milicisták; a magazin által idézett műholdas elemzés szerint az utóbbi hónapokban az IDF sorra dózerolja le a kevéske megmaradt épületet, építi az új katonai állásokat és az azokat összekötő utakat. Az is árulkodó, hogy Ejat Zamir vezérkari főnök december elején egy tartalékosok előtt mondott beszédében a Sárga Vonalat „Izrael új határának” nevezte.
