Szerencsére elég gyorsan nyugvópontra jutott, most már nem feszít – jelentette ki Orbán Viktor péntek hajnalban a Grönland körüli helyzetről, ami miatt a magyar miniszterelnököt és 26 uniós társát rendkívüli csúcstalálkozóra hívták Brüsszelbe. Donald Trump vámokat lengetett be számos, túlnyomórészt az EU vámuniójához tartozó ország ellen, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem, mielőtt mindkét fenyegetésből visszatáncolt volna nem sokkal a csütörtökön indult csúcs előtt, a Dániához tartozó területről viszont nem mondott le.
Orbán az ülésről kijövet közölte: határozottan nagy különbségek voltak „Greenlandről”, de „megállapodtak arról, hogy vámok nem lesznek, katonai beavatkozás nem lesz, mindenki a konfliktus csökkentésében érdekelt”, így ez már nem volt olyan „forró krumpli, mint amikor az ülést összehívták”. A „nagyon sokszínű és izgalmas”, hasznos vitában
voltak, akik határozottan az együttműködés mellett voltak, és olyanok is, akik szerint ha ez egyszer megtörtént, megtörténhet holnap és holnapután is, erre pedig fel kell készülni.
„Mindig láttuk, hogy ez nem európai ügy, hanem NATO-ügy”, mert az USA és Dánia is tagja, valamint a NATO foglalkozik a biztonsággal. „Jó munkát végzett” – dicsérte meg Mark Rutte NATO-főtitkárt, akit korábban csak „a holland fickóként” emlegetett, a kinevezését pedig egy ideig blokkolta.
Azt szerinte „minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre”. Nem tudja magát katonailag megvédeni, csökken a versenyképessége, demográfiai problémái vannak, „kívülről beözönlő, más civilizációból érkező emberek destabilizálnak”. Így nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a jövőjét az Egyesült Államok nélkül, ez az együttműködés felé tolja Európát és az USA-t is.
Az ülést a „transzatlanti kapcsolatok fejleményei” miatt hívták össze, túlnyomórészt erről beszélt a többi vezető és a záró sajtótájékoztatón az állam- és kormányfői testület, valamint az Európai Bizottság vezetője is, Orbán mégis Ukrajnáról értekezett a legtöbbet.
„Kampány van”, és „hozzá kell most már szoknunk, nem egyedi esetről van szó” – mondta arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csütörtöki davosi beszédében azt üzente: „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást”.
Orbán szerint van egy dokumentum, amelyről „nem jogosult beszélni”, és 800 milliárd euróról szól Ukrajnának, terveket mutat be arról, hogyan kell előállítani ezt a pénzt, sőt, további 700 milliárd euróról is szó van. Ez
„atombomba erejű mellberúgás volt”,
szerinte eddig azt hitték, ez egy ukrán igény, az EU pedig próbálja lágyítani, de „befogadták az egészet”.
Az informális üléseken nem hoznak döntéseket, és a végükön a formálisokkal szemben nem adtak ki következtetéseket, amelyekkel politikai irányt mutatnának az EU-nak.
Az ukránok a Portfolio.hu szerint december végén jelentettek be egy 800 milliárd eurós tervet, de tíz évre, a G7-ek, köztük az USA és magántőke bevonásával, banki garanciákkal és befektetésekkel, azaz az eddigi információk alapján messze nem arról van szó, hogy az EU fogna és odaadna 800 milliárd eurót Ukrajnának. Mindez ráadásul része lenne Donald Trump 20 pontos béketervének a Kyiv Independent szerint (vélhetően eleve erről a nem végleges tervről vagy egy változatáról beszélt Orbán „a dokumentumként”). A magyar kormány korábban többször is leszögezte, hogy mindenben támogatja az USA elnökének béketörekvéseit. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke annyit mondott egy „prosperitási keretről” az ülést záró sajtótájékoztatón, hogy közel állnak a megegyezéshez az USA-val és Ukrajnával.
Orbán egy másik kérdésre közölte, hogy „a dokumentum” szerint Ukrajnának 2027-ig csatlakoznia kellene az EU-hoz, majd tiszázott és DK-zott egyet azzal az állításával kísérve, hogy Ukrajna beavatkozik az áprilisi választásba a kormányváltásért. Szerinte száz évig nem lesz olyan Országgyűlés, amely megszavazná Ukrajna EU-tagságát. (Az uniós csatlakozáshoz át kell venni az EU teljes, fejezetekre osztott joganyagát, ez évekig tartó folyamat szokott lenni, az első fejezetcsoport megnyitását a magyar kormány blokkolja.)
Orbán elismerte, hogy nem ez volt a fő vitarendi pont, csak „beesett az égből”, helyette mondott egy másikat, aminek szintén nem sok köze van Grönlandhoz. Szerinte „a Béketanács volt lényegében” az. (A csúcsról távozó Christian Stocker osztrák kancellár szerint szóba került Ukrajna, de a fő téma a transzatlanti kapcsolat volt.)
Orbán szerint „az okoz zavart, hogy hogyan viszonyuljanak egy olyan új testülethez, amely bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj meg van a világban, és valakinek békét kellene teremteni”. A magyar miniszterelnök úgy jelentette ezt ki, hogy a Béketanácsot eredetileg a gázai békéért, átmenetileg hozták létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozatával. Elismerte, hogy az USA terve ezen túlmegy, „egy leendő ENSZ-kezdemény, ez gyanússá teszi a dolgot az itteniek számára”.
A bolgárokkal csak ketten tudták, melyik lábukra álljanak, és csatlakoztak, mondta Orbán, „próbáljuk meg”. Szerinte több esélye van ennek a szervezetnek a békére, mint a régieknek. Ez okozott problémát a többieknek, hogy csatlakozzanak-e vagy sem, állította.
Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten, dolgozunk rajta, nem tudni, mikor és kikkel, két- vagy háromoldalú lesz-e, de „ott van az amerikaiak jegyzetei között és a mi munkafüzetünkben is” – szögezte le.
Az ülést záró sajtótájékoztatón az állam- és kormányfők testületét vezető António Costa azt mondta, komoly kétségeik vannak a Béketanács alapokmányának számos eleme miatt a hatásköréről, az irányításáról, és az ENSZ alapokmányával való összeegyeztethetőségéről.
„Ha sunnyogsz, csak ráfázol” – mondta arról, hogy a Tisza Párt nem vett részt az Európai Bizottság elleni, nagy aránnyal elbukó bizalmatlansági indítvány szavazásán. A részben fideszes európai parlamenti (EP-)frakcióból, a Patrióták Európáért csoportjából kezdeményezett javaslatot túlnyomórészt az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) szabadkereskedelmi egyezményével indokolták. „Van egy ügy, bizalmatlansági indítvány van, vagy kiállsz valaki mellett, vagy azt mondod, hogy most már menjen innen, mert olyan hibákat vétett, hogy nem méltó arra, hogy élvezze a bizalmunkat.” A sunnyogás „agyas dolognak tűnik, de én azt tanultam a politikában, hogy az nem vezet jóra”. (Olyan esetekről, hogy a Fidesz nem adott le voksot bizonyos, általában emberi jogi, Oroszországot és/vagy Ukrajnát érintő ügyekben, többek között itt, itt, és itt írtunk.)
