A jogállamiság szlovákiai helyzetéről vitáztak az Európai Parlamentben (EP-ben) szerdán, ahol már az első felszólaló képviselő felhozta a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének kriminalizálását. Szlovákiában egy tavalyi jogszabály-módosítás tette büntethetővé, ha valaki nyilvánosan tagadja a második világháború utáni rendezés miatti viszonyokat.
A Fidesz szerint mindig csak ők álltak ki a határon túli magyarok mellett
Michał Wawrykiewicz, a jobbközép Európai Néppárt szószólója szerint Szlovákiában átléptek egy jogi és morális határt. A tavalyi módosítással akár fél év börtön jár annak, aki kritizálja a második világháború utáni, etnikailag motivált földelkobzásokat megalapozó jogszabályt, és ez ellen még csak igazságügyi védelmet sem tudnak igénybe venni. „Az ilyen intézkedések határozottan sértik” az EU jogrendjét és értékeit, ellentétesek az uniós alapjogi chartával – jelentette ki. (Nem tette hozzá, de a charta gyakorlatilag az uniós kvázialkotmány része.) „Egy állam nem tartathat be visszamenőlegesen szunnyadó elkobzási rendszereket” hatékony igazságügyi védelem nélkül, miközben igyekszik elrettenteni a nyilvános kritikától, ez az uniós alapértékekkel is szembemegy a Tisza Párttal közös frakció képviselője szerint.
„Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. Hát nézzük is, hogy ki Robert Fico legjobb barátja: Orbán Viktor” – vont párhuzamot a magyar és a szlovák miniszterelnök között Dobrev Klára. A szocialisták vezérszónoka szerint „mind a ketten imádnak a nemzetről beszélni, de amikor tenni kell érte, hát akkor valahogy elfogynak a tettek, elfogynak a szavak. Mind a ketten hangosan szidják az Európai Uniót, brüsszeleznek eszement erővel. Na persze az európai adófizetők pénze az jól jön, különösen akkor, amikor a csókosokat vagy éppen a rokonokat kell belőle meggazdagítani, vagy éppen gazdaggá tenni.” A DK elnöke úgy vélte, Fico Orbánhoz hasonló úton igyekszik teljhatalomhoz jutni, és „azzal, hogy Szlovákiában a Beneš-dekrétumok kritikájáért börtön jár, ráléptek, vagy már nagyon előre is futottak az orbáni úton. És láss csodát,
a magát nagy nemzeti hősnek tartó és a magyarság megmentőjének tartó Orbán Viktor olyan csöndben van, mint nyuszi a fűben.”
„A határon túli magyarok mellett mindig csak a Fidesz–KDNP állt ki” – jelentette ki László András. A Patrióták Európáért frakció első felszólalójaként a kettős állampolgárság megkönnyítését és a határon túli magyar közösségek anyagi támogatását hozta példának, miközben „az Európai Bizottság évek, évtizedek óta következetesen elhallgatja a nemzeti kisebbségek jogait. Ezt teszik a felvidéki magyarok, az erdélyi magyarok és a kárpátaljai magyarok esetében is. Mindegy, hogy Beneš-dekrétumokról van szó, nyelvhasználatról, iskolákról vagy kulturális intézményekről, vagy akár halálos kimenetelű kényszersorozásokról Ukrajnában.” Azzal vádolta az uniós intézményt, hogy kollektíven bünteti a magyarokat, például „kizár[ják] kollektíven magyar diákok százezreit az Erasmus-programból”. (Nem az Európai Bizottság, hanem szinte minden tagállam kormánya zárta ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat minden uniós kötelezettségvállalásból, emiatt állampolgárságtól függetlenül nem minden magyar és nem csak magyar egyetemről képtelenség Erasmusszal oktatási cserére menni.)
Dömötör Csaba szintén azt hangoztatta, hogy
„a mi politikai közösségünk két évtizede folyamatosan kiáll az őshonos kisebbségek ügye mellett. A kollektív bűnösséget mindig elutasítottuk.
A néppárti nagykoalíció ezzel szemben a kisebbségi ügyeket mindig lesöpri az asztalról”, például tavalyi módosító indítványoknál.
Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból úgy látta, hogy
az Európai Bizottság az „oszd meg és uralkodj” elvével próbálkozik, de „nem ülünk fel a provokációnak.
Szlovákiával közösen kell védenünk hagyományos értékeinket, de előtte rendezni kell közös dolgainkat, hiszen magyarellenességre nem épülhet semmilyen nemzetpolitika. A Beneš-dekrétumok zsidótörvényekkel felérő és nemzeti alapon diszkrimináló pontjait el kell törölni.” A kollektív bűnösség, a jogfosztás és az önkényes vagyonelkobzás „szembemegy az emberi jogokkal. Egy nemzetállam az államalkotó őshonos nemzetekkel együtt erős.” A szlovák nyelvtörvényben, a kettős állampolgárság tiltásában, a kulturális autonómia hiányában és az új módosításban gátat látott egymás megértésében és a „globalizmus elleni közös harcunkban”. Szlovákiának biztosítania kell a jogegyenlőséget és -biztonságot, valamint az anyanyelvhasználati jogot a területén élő magyaroknak, hogy „együtt mondhassunk nemet »Brüsszel« jogállamisági zsarolására”.
A tiszások megkerülték a büntetésüket, de időhátrányba kerültek
A Tisza Párt közleményben állította, hogy a delegációjuk kezdeményezte a vitát, az EP-ben „elsőként emelte fel a hangját a felvidéki magyar közösséget érintő jogsértések ügyében, és minden rendelkezésre álló európai fórumon továbbra is következetesen képviselni fogja az érintettek jogait”. A vitában viszont nem kaptak időt a frakciójuktól a büntetésük miatt, amit az Európai Bizottság elleni bizalmi szavazás kihagyásáért kaptak. A tiltást meg tudták kerülni azonnali kérdéssel és vita végi, jelentkezéses hozzáfűzésekkel, amelyek nem a csoportok leosztott időkeretéből mennek. A két módszerrel csak kevesebb időhöz jutottak és később, de ezt többen is igyekeztek kihasználni.
Kulja András Ferenc Viktóriát kérdezte arról, hogy
„Orbán Viktor miért nem szólította fel Robert Ficót ennek a törvénynek a visszavonására? Miért nem hívatták be” Szlovákia budapesti nagykövetét, „és miért nem látogatta meg Orbán Viktor a kárpátaljai magyarokat?”
A Fidesz–KDNP delegációjának kárpátaljai képviselője előtte színjátéknak tartotta a vitát, mert szerinte a néppártiak azzal hitegetnek, hogy az EP napirendre tűzi a felvidéki magyarok jogfosztásait, de a címben és a felszólalások zömében sem erről volt szó. „Határozottan elítélek minden olyan jogi vagy politikai eszközt, amely a kollektív bűnösség elvét, a nemzetiségi alapon történő diszkriminációt, vagy a véleményszabadság korlátozását vonja magával. Ez a helyzet Ukrajnában is, ahol nap mint nap sérülnek a kisebbségi jogok, és súlyos emberi jogi sértések történnek. Ezzel sem foglalkoznak az uniós intézmények” az áldozatok ellenére. Kulja kérdésére elutasította azt, hogy a magyar kormány „magára hagyta volna bármelyik külhoni régióban élő magyar nemzettársait. Azt gondolom, hogy a mi politikai közösségünk az elmúlt húsz évben szavak helyett nagyon sok tettet rakott az asztalra, és a Beneš-dekrétumok ügyében sem igaz, amit képviselőtársam állít.
A kormány jelezte fenntartását, egyeztet erről a kérdésről, és jogsegélyt nyújt azoknak, akiket emiatt büntetnek.”
Tarr Zoltán köszönetet mondott az Európai Néppártnak, hogy „támogatták a Tisza kezdeményezését, amely nemcsak a szlovákiai magyaroknak, hanem minden szabadságszerető szlovák polgárnak fontos”. Azt állította, hogy decemberben „a Fidesz–KDNP brüsszeli pártja megakadályozta a Tiszát a téma napirendre vételében”. (Akkor Dávid Dóra egy szóbeli módosítót próbált hozzáfűzni egy Szlovákiáról szóló, jogilag nem kötelező állásfoglaláshoz. Ezt a képviselők egy része, köztük a Patrióták Európáért több tagja felállva ellenezte, így a szabályok szerint nem volt erre lehetőség. A fideszesek a közvetítés alapján ülve maradtak, Deutsch Tamás pedig azt állította Facebookon, hogy a frakció tagjainak kiadott szavazási javaslatokban a módosító átengedése szerepelt.)
Tarr megdöbbentőnek tartotta, hogy 2026-ban az Európai Unióban rendőri fellépéssel korlátozzák a véleménynyilvánítást, a szólásszabadságot pedig az alapjogi charta biztosítja. Világos választ várt az Európai Bizottságtól „a Tisza levelére. Meddig maradnak passzívak? Mikor lépnek fel a diszkriminatív szlovák kormány gyakorlatával és a politikai üldözéssel szemben?”
Dávid Dóra arra utalt, hogy az elkobzások a közös uniós piac szabályait is sérthetik. „Hogyan beszélhetünk a tőke szabad áramlásáról és befektetői bizalomról ott, ahol a tulajdonjog nem biztos?” – kérdezte. Az Európai Bizottságot arra kérte, „vizsgálja ki, hogy a kártalanítás nélküli földelkobzás jogszerű-e”, és tegyen valamit, hogy az ilyen intézkedések kritizálását ne lehessen megbüntetni Szlovákiában.
Az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja, Michael McGrath az ülés elején és végén is vagy csak általánosságban beszélt a jogállamiság szlovákiai helyzetéről, vagy más ügyekre utalt.
