Orbán a Béketanácson: A részvétel nemcsak elvi kérdés, de saját biztonsági érdekünk is
„A mi részvételünk nemcsak elvi kérdés, de saját biztonsági érdekünk is” – mondta Orbán Viktor a Donald Trump vezette Béketanács washingtoni alapító ülésén, miután kifejezte nagyrabecsülését Trumpnak „a békéért tett fáradhatatlan erőfeszítéseiért”.
A meghívott alapító és megfigyelő országok képviselői sorban rövid beszédeket tartottak, ebbe illeszkedett bele a kormányfőé is. Kormánya részéről kiemelt jelentőséggel bír a Béketanács: megjegyezte, hogy az alapító tagok közül az EU-tagországainak sorában Magyarország képviselteti magát itt a legmagasabb szinten. (A román elnök is jelen volt az EU-ból, de Románia nem alapító tagként jött el.)
„Olyan országból jövök, amelynek szomszédságában egy széles körű háború dúl négy éve” – hozta szóba az orosz–ukrán háborút. Elmondta azt a tételt is, amelyet maga Trump is sokszor hangoztatott az orosz–ukrán háború kapcsán: „Mindannyian tudjuk, hogy ez a háború nem tört volna ki, ha akkoriban Trump lett volna az elnök.”
Szerinte Trump visszatérése a Fehér Házba „nemcsak Gázában adott esélyt a békére, de Ukrajnában is”.
Orbán kitért arra, hogy Európában sok vita övezi a Béketanács létrehozását. Ugyanakkor szerinte az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szervezetek nem tudták biztosítani a stabilitást. „Ezért új kezdeményezések kellenek. Trump kezdeményezése a Béketanáccsal egy ilyen lépés a helyes irányban.”
Orbán már Trump kiemelten támogató szavai után szólalhatott fel az alapító tagok sorában. Az amerikai elnök ugyanis nyitóbeszédében külön megemlítette őt megjegyezve, hogy nem szokott senkit bemutatni, csak akkor, ha kedveli az illetőt. Ezt először az argentin elnöknek, Javier Mileinek mondta, de ezután rögtön Orbán nevét emelte ki.
„Orbán nagyszerű munkát végzett a migráció terén.” „Azt akarom, hogy tudja, teljes támogatásomról biztosítom a választásokon” – üzente a magyar miniszterelnöknek.
A kormányfő a hét elején, Marco Rubio budapesti látogatásán jelezte, hogy elutazik Washingtonba az alapító ülésre. Valójában csak az időpont volt kérdés, nem a részvétel, hiszen a magyar kormányfő a Béketanács létrehozását tulajdonképpen már hivatalossá tévő rendezvényen is részt vett Davosban, a világgazdasági fórum idején, így Magyarország alapító tagja lett a szervezetnek, amelynek elsődleges feladata a gázai béketervnek megfelelő rendezés és újjáépítés elindítása. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján létrehozott Béketanács azonban Trump reményei szerint szélesebb feladatkört is magára vállalhat, hosszabb távon is működhet, akár az ENSZ alternatívájává is válhat.
Igaz, részben épp ez az ambíció az, amely miatt a szervezettől egyelőre a legmeghatározóbb NATO- és EU-tagok, így többek között az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország távol maradnak.
