Teljesen felforgathatja a francia politikát, hogy Lyonban agyonvertek egy szélsőjobboldali aktivistát

Halálos erőszakba torkollt a múlt héten a francia szélsőjobb és szélsőbal között hónapok óta lappangó feszültség. Szélsőbaloldali aktivisták a múlt héten agyonvertek egy 23 éves szélsőjobboldali aktivistát, Quentin Deranque-ot. A gall főváros, Lyon jó ideje kiemelt csatatere volt a szélsőséges aktivistacsoportoknak, így nem is okozott nagy meglepetést, hogy egy tömegverekedés halálos tragédiába torkollt. Az incidens most mégis sosem látott hullámokat vetett, részben azért, mert egy hónappal a márciusi helyhatósági választások előtt történt, amikor amúgy is különösen paprikás a hangulat a politikai oldalak között.

A helyzetet tetézi, hogy a lincselő szélsőbalosok közvetlen kapcsolatban állnak az Engedetlen Franciaország (LFI) párttal. Az LFI-t most minden irányból támadják, korábbi szövetségeseik is elhatárolódtak. Ha a pártok közt elmérgesedik a viszony, az nemcsak a helyhatósági választásokra, hanem a jövő évi elnökválasztásra is hatással lehet. Közben félő, hogy Lyonban és országszerte csak tovább burjánzik a szélsőjobb és szélsőbal közti erőszak.

A Science Po társadalomtudományi egyetem lyoni campusára a múlt péntekre hívták meg Rima Hassant, az LFI európai parlamenti képviselőjét egy konferenciára. Nem ritka, hogy a Hassanhoz hasonló politikai szereplők egyetemi látogatásainál akadnak ellentüntetők – ilyen itthon is történt már. Lyonban ezúttal a Némésis nevű szélsőjobboldali csoport aktivistái tiltakoztak. A Némésisről annyit érdemes megjegyezni, hogy „femonacionalisták”, tehát kifejezetten nőkből álló csoportosulásról van szó.

Többféle narratíva is felbukkant az első napokban arról, hogy ki hogy támadt rá kire, hogyan zajlottak az események. A verekedés előzményeiről és menetéről több mobiltelefonos videót is készítettek a szemtanúk. Ezeket, és az ügyészségi iratokat alapul véve a Le Monde elemezte, hogy pontosan mi is történt.

Hét Némésis-aktivista egy táblával állt ki az egyetem elé, hogy tiltakozzanak Hassan szereplése ellen. A videók alapján fekete ruhás ellentüntetők inzultálták őket, kiszedték a kezükből a transzparenst. Egy nőt a földre löktek, egyet pedig állítólag fojtogattak. A fiatal nők szerint a Jeune Garde Antifasciste (Ifjú Antifasiszta Gárda) tagjai támadták meg őket. A JGA-t a belügyminisztérium 2025 júniusában már egyszer feloszlatta. A lyoni alapítású csoport tagadta, hogy az ő aktivistáik lettek volna ott a helyszínen.

Néhány tíz méternyire az eredeti helyszíntől újabb összetűzés alakult ki, ami után a Némésis-aktivista lányok riasztották szintén szélsőjobboldali barátaikat. Így került oda a 23 éves matematika szakos hallgató, Quentin Deranque is. A Science Po Lyontól pár utcányira újabb verekedés tört ki. Az antifasiszta aktivisták közül többen eltakart arccal, maszkban dulakodtak, egyesek közülük könnygázpalackot is magukkal vittek. A szemtanúk szerint egymást nácizták és antifasiztázták a verekedők. Egy idő után a szélsőjobbosok visszavonultak, ám hárman – köztük Deranque – leszakadtak a csoporttól. Őket földre lökték, megrugdosták és ütlegelték. Quentin Deranque-ot legalább hatan bántalmazták. Ezután mindenki elmenekült a helyszínről, de Deranque ott maradt a földön fekve.

Néhány perccel később visszament érte egy barátja, az ő elmondása szerint Quentin magánál volt, tudott beszélni, bár nem emlékezett arra, hogy mi történt vele. Megpróbáltak hazabotorkálni, de nagyjából 1 kilométer után világossá vált, hogy Quentin rosszabbul van, és mentőt kell hívni hozzá. A kórházban megállapították, hogy betört a koponyája, és vérömlenyek keletkeztek az agyában. Kómába esett, majd másnap, február 12-én belehalt a sérüléseibe.

Deranque halála megrázta a francia közvéleményt. Abban minden oldal mérsékeltebb hangjai egyetértettek, hogy semmiképp sem érdemelt halált. De több politikai kommentátor is megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben szinte mindig nacionalisták követtek el politikai indíttatású támadásokat, és Deranque maga is neonáci szimpatizáns volt.

Barátai elismerték, hogy Deranque az elmúlt években mélyen hívő katolikus lett, és ezzel együtt alászállt a szélsőjobboldali politikába. Az kétségtelen, hogy neonáci mozgalmak tagja volt, ugyanakkor a barátai szerint inkább volt „könyvmoly”, mint kötekedő, agresszív aktivista. A család ügyvédje, Fabrice Rajon szerint Deranque „soha nem keveredett bajba… Meggyőződését erőszakmentesen védte.” A lyoni ügyészség megerősítette, hogy a fiatal soha nem került összetűzésbe a törvénnyel. Ugyanakkor „önvédelmi csoportok” tagja volt, más neonácikkal bokszolt együtt, és időnként részt vett neonáci felvonulásokon, írta a Le Monde.

Sokan a rendőrséget is bírálták. A hatóságok kaptak arról jelentést, hogy feszült lehet a helyzet Rima Hassan látogatásakor, de a rohamrendőrség nem volt ott a halálos támadás idején. Szerdára már nagyon komolyan aktivizálták magukat a hatóságok, letartóztatási hullám kezdődött. Még a titkosszolgálatot is bevetették az elkövetők azonosítására. Eddig 11 embert vettek őrizetbe, közülük többen is a Jeune Garde tagjai. Hat embert gyilkossággal gyanúsítanak, a másik öt ellen pedig azért nyomoznak, mert segítettek a többieknek meglógni a rendőrök elől. Az emberölési szándékot mind tagadják.

A letartóztatták Raphaël Arnault, az LFI politikusának két parlamenti beosztottját is, akik ott voltak a verekedésnél. Arnault a feloszlatott Jeune Garde alapítója. Az egyik asszisztense, Jacques-Elie Favrot felfüggesztette parlamenti munkáját, szerződést bontanak vele. Favrot ügyvédje szerint védence elismerte, hogy a helyszínen volt és erőszakosan lépett fel, de azt mondta, hogy „nem ő vitte be azokat az ütéseket, amelyek Deranque halálát okozták”. Ezt alátámasztani látszik, hogy ellene bűnrészesség miatt emeltek vádat. A másik beosztottat, akit emberöléssel vádolnak, épp néhány nappal a verekedés előtt függesztették fel az állásából. Bár a pártban csak kishalaknak számítottak a vádlottak, a letartóztatásuk után az LFI össztűz alá került.

Izzasztják az LFI-t

Az LFI elnöke, Jean-Luc Mélenchon az elmúlt napokban igyekezett elhatárolódni a történtektől. „Felháborodásunkat, de empátiánkat és együttérzésünket fejezzük ki [Deranque] családja és barátai iránt. Több tucatszor elmondtuk, hogy ellenzünk mindenféle erőszakot” – mondta Mélenchon. Ugyanakkor egy pártgyűlésen azt is elmondta, hogy a pártjának semmi köze nincs a fiatal halálához, hiszen Deranque-ot „kilométerekkel, és egy folyóval odébb” találták meg a verekedés helyszínétől.

A Nemzetgyűlésben kedden egyperces néma csendet tartottak Quentin Deranque emlékére. A parlamentben, és azon kívül is egymást érték a mindenféle oldalról érkező, LFI-t bíráló nyilatkozatok. Marion Maréchal európai parlamenti képviselő – Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezetőjének unokahúga szerint „Mélenchon milíciája gyilkol, és vér tapad a kezéhez”. A szélsőjobboldali RN második embere, Jordan Bardella szerint Mélenchon erkölcsi és politikai felelősséget visel a történtekért.

Maud Bregeon kormányszóvivő sürgette a pártot, hogy függessze fel Raphaël Arnault-t parlamenti csoportjából, mivel a képviselő alapítója az Antifasiszta Ifjú Gárdának. Az LFI szóvivője erre közölte, hogy biztosan nem függesztik fel Arnault-t, hisz munkáltatóként nem tartoznak felelősséggel beosztottjaik bűneiért. Sébastien Lecornu miniszterelnök azt mondta, hogy anélkül, hogy az ártatlanság vélelmét elvetné, az LFI-nek sürgősen „ki kell takarítania”. Mélenchon erre azzal vágott vissza, hogy Lecornunek, aki az elmúlt hónapokban bizalmatlansági indítványok árán tudott csak kormányozni, nincs joga őt leckéztetni.

A felfokozott indulatokat magyarázza a közelgő helyhatósági választás. Ez lesz az utolsó megméretés a 2027-es elnökválasztás előtt, amin Emmanuel Macron, miután kitöltötte maximális két mandátumát, már nem indulhat. Az utána maradó hatalmi űrben várhatóan teljesen át fognak rendeződni az erőviszonyok. Ezért sem mindegy, hogy az amúgy sem túl összetartó baloldali pártszövetség, amibe az LFI bele is tartozott, meg nem is, hogyan értékeli majd a helyzetet. A jelek szerint nem túl elnézően.

Alexis Corbière, az LFI volt képviselője is felszólította a pártot, hogy mérlegelje a történteket. A baloldal mérsékeltebb személyiségei, mint például a szocialista volt elnök, François Hollande is, azzal érveltek, hogy az LFI felelőssége csökkenteni a közéleti feszültségeket. „Egyértelmű, hogy a helyhatósági választásokon nem szövetkezhetnek a szocialisták vagy a reformista baloldali pártok az LFI-vel a második fordulóban. A társulásnak vége” – jelentette ki Hollande szerdán. A Zöldek szintén elhatárolódtak az Engedetlenektől.

Az LFI viszont azzal érvel, hogy politikai riválisaik keltik csak a hangulatot. A párt párizsi központját nemrég bombariadó miatt kellett kiüríteni, közölte Manuel Bompard, az LFI pártkoordinátora. A párt bordeaux-i és párizsi irodáit is megrongálták, és több LFI-politikust halálosan megfenyegettek. Bompard felszólította a pártokat, hogy ne használják aljas módon saját politikai céljaikra a lyoni tragédiát.

Az épp külföldön tartózkodó Emmanuel Macron, miután részvétét fejezte ki Quentin családjának, arról beszélt, hogy egyetlen erőszakos csoportnak sincs létjogosultsága a francia köztársaságban. Az elnök szerint minden politikai párt, amely mentegeti az erőszakos csoportokat, súlyos hibát követ el. „Amikor az emberek azt magyarázzák, hogy önvédelemből hoztak létre milíciákat, akkor erkölcsi vétséget követnek el. Mindenkinek rendet kell tennie a saját háza táján” – mondta. Emellett nyugalomra intett mindenkit.

Elemzők szerint azért is rendkívüli a mostani helyzet, mert ez az első alkalom, hogy a francia szélsőbaloldal tűnik kevésbé szalonképesnek a szélsőjobbnál.

Persze ezen kapva kapott az RN is: Jordan Bardella egyből azt javasolta, hogy most nem ellenük, hanem az LFI ellen kell úgynevezett „cordon sanitaire-t” vonni. Vagyis ahogy korábban a szélsőjobboldalt, most az LFI-t kéne karanténba zárni, kizárni mindenféle együttműködésből. Így az Engedetlenek páriává válnának a francia politikában. „Ez abszolút példátlan fordulat. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna a karantén” – jelentette ki az Euronewsnak Philippe Marlière politológus, az UCL professzora. Szerinte mindez a politikai polarizáció mértékét is mutatja.

Vasárnap felvonulnak Lyonban

Azt, hogy tovább eszkalálódik-e a helyzet, nehéz megjósolni. Deranque emlékére vasárnapra vonulást szervezett a Némésis Lyon utcáira. A város zöldpárti polgármestere azt kérte a belügyminisztériumtól, hogy tiltsák be a menetet. Grégory Doucet szerint nagyon nagy a veszélye annak, hogy zavargásokba torkollhat a demonstráció. „A megmozdulás betiltása az egyetlen felelősségteljes döntés” – mondta. Az LFI pártkoordinátora szintén tiltást kért a belügytől, bár ő inkább arra hivatkozott, hogy a rendezvény túlmutat majd a megemlékezésen, és valójában fasiszta felvonulás lesz.

Nem megalapozatlan az aggodalom, Lyon csatatere a szélsőbalos és szélsőjobbos csoportoknak. Már-már kerületenként meg lehet mondani, hogy melyik környék milyen politikai oldal mellett elkötelezett. „Lyonban ez a tragédia sajnos nem meglepő. Nagyon régóta zajlottak nagyon erőszakos összecsapások a két szélsőséges csoport között, ez lett a következménye” – mondta a Le Monde helyi tudósítója.

Doucet attól is fél, hogy más országokból érkező szélsőjobboldali aktivisták is szítanák vasárnap a feszültséget Lyonban. Deranque halálára a francia határokon túl, többek között Olaszországban is reagáltak. Giorgia Meloni miniszterelnök mélyen megrázónak és „Európa sebének” nevezte a támadást. Macron erre megkérte Melonit, hogy ne kommentálgasson olyan eseményeket, amelyek más országokban történnek.

Doucet kérésére reagálva Laurent Nuñez belügyminiszter közölte, hogy nem áll módjában betiltani a megemlékezést. Elmondása szerint ezt csak akkor tehetné meg, ha nagy lenne rá az esély, hogy annyira erőszakossá válik a megmozdulás, amit a rendőrség már nem tudná kezelni. „Az én feladatom az, hogy egyensúlyt teremtsek a közrend fenntartása és a szólásszabadság között. Jelenleg a szabadság fontosabb, mint az aggodalom” – mondta, és azt ígérte, hogy az 1,4 kilométeres menetet jelentős rendőri jelenléttel biztosítják majd.

Quentin Deranque családja közölte, hogy nem vesz részt a meneten. Mindenkit arra intettek, hogy őrizze meg a nyugalmát. Ezen felbuzdulva Jordan Bardella is arra hívta fel az RN-szimpatizánsokat, hogy ne vegyenek részt a meneten. Az, hogy a legnagyobb szélsőjobboldali párt is ilyen gesztust tett, talán megakadályozza majd, hogy még tovább forrjanak az indulatok.