Jójárt Krisztián: Semmi realitása nincs, hogy az EU bevonódjon a háborúba

A Téma legújabb adásában Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatójával beszélgettünk az ötödik évébe lépett orosz–ukrán háború legnagyobb fordulatairól és tanulságairól, arról, hogy mekkora fenyegetést jelent Oroszország a Nyugat számára, az EU tényleg beléphet-e a háborúba és lehet-e valódi béke Ukrajnában.

Mindenképpen érdemes meghallgatni vagy megnézni az egész adást, de akinek nincs erre ideje, vagy akinek kedvcsinálóra van szüksége, annak összegyűjtöttünk hármat az interjú legfontosabb állításaiból.

Egyre halálosabb a háború

Az elmúlt négy évben rengeteget változott a háború. Nemcsak azért, mert bár Oroszország tényleg csak egy villámgyors bevetésre és győzelemre készült, ehelyett viszont egy felőrlő, elnyújtott háború alakult ki, hanem azért is, mert mind az orosz, mind az ukrán fél igyekszik minden újdonságot, innovációt bevetni, hogy egy kis előnyt szerezzen a harctéren.

A legnagyobb újítás mindenképpen a drónos hadviselés, nemcsak azért, mert lényegében fölöslegessé tette a harctéren a harckocsik, páncélozott szállító járművek és egyéb drága és körülményes gépek használatát, hanem azért is, mert emiatt a mostani szakaszában sokkal halálosabb a háború, mint korábban volt.

Az orosz csapatok ugyanis a legújabban bevetett száloptikás drónjaikkal – amelyeket az ukránok nem tudnak elektronikai eszközökkel zavarni és hatástalanítani – nem elsősorban a fronton lévő katonákat támadják, hanem a logisztikát, a drónpilótákat, a mentő alakulatokat. Emiatt pedig még könnyebb sérülteket sem tudnak kihozni a frontról. Jelenleg a háború embervesztesége átlagosan napi ezer fő, amibe a sérülteket, hadifoglyokat és halottakat is beleszámolják.

Béke nem lesz, tűzszünet talán

Ugyan Donald Trump és Orbán Viktor is sokszor beszél arról, hogy gyorsan békét kell teremteni Ukrajna és Oroszország között, Jójárt Krisztián szerint béke talán sosem lesz már Ukrajnában. Fegyverszünetről idővel várhatóan meg tudnak állapodni a felek, bár a biztonságpolitikai szakértő nem sok esélyt ad annak, hogy ez még az idén sikerül. De olyan béke, olyan helyzet, amikor Ukrajnának nem kell az orosz fenyegetéstől és a harcok kiújulásától tartania, nem lesz.

Ennek fő oka pedig az, hogy Oroszországnak és Vlagyimir Putyinnak egzisztenciális kérdés lett az ukrajnai háború, így az orosz fenyegetettség addig nem múlik el, amíg Oroszország el nem éri azt a célját, hogy Ukrajna egy semleges, de inkább orosz befolyás alatt lévő és demilitarizált állam legyen. Ezt akarta volna elérni Putyin 2022 februárjában az ukrán állam lefejezésével, de ebben kudarcot vallott, és azóta sem tűnik úgy, hogy sikerülhet ezt a politikai célt elérnie. Ez pedig azt jelenti, hogy a fenyegetettség fennmarad.

Nem lesznek magyar katonák a fronton, se orosz katonák a balti államokban

A magyar kormány azzal kampányol, hogy az EU bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba, ami azt jelentené, hogy magyar katonák harcolnak és halnak majd meg az ukrán fronton. Más EU-tagállamokban, elsősorban a balti államokban és Lengyelországban pedig attól tartanak, hogy ha Ukrajna elesik, Oroszország majd a keleti NATO-tagállamokat fenyegeti, vagy támadja meg.

Jójárt Krisztián úgy látja, hogy egyik forgatókönyv sem reális. Arról az EU-ban nincs szó, hogy európai katonák harcolnának majd Ukrajnában, és bár békefenntartó csapatokat ígértek egyes nyugati országok, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója nem tartja igazán hitelesnek az erről szóló kijelentéseket. Annak pedig végképp semmi realitása nincs, hogy az európai országok, akár az EU, akár a NATO szintjén bevonódjanak a háborúba, és az oroszok sem gondolják ezt komolyan.

Ugyanígy nem reális az, hogy Oroszország megtámadja a NATO bármelyik tagállamát, legalábbis hírszerzési értesülésekből nem látszik, hogy ilyen támadást fontolgatna. Az is kérdéses, hogy mennyire lenne képes egy ilyen támadásra katonai értelemben. Jójárt szerint Oroszország legfeljebb akkor próbálhatná meg tesztelni a határait, ha egyértelmű jele lenne annak, hogy a NATO annyira szétesett, hogy az Egyesült Államok nem volna hajlandó biztosítani a szövetség alapját jelentő biztonsági garanciákat.

Mindezzel együtt Oroszország ellenségesen tekint a Nyugatra és a már legalább 2010 óta egy, a NATO-val szembeni, nagy léptékű háborúra készül. Oroszország mindig is fenyegetésként tekintett a Nyugatra, ez a fenyegetéspercepció vezetett részben Ukrajna inváziójához is. Egy ilyen konfliktust viszont az orosz vezetés inkább proxyháborúk soraként és/vagy egy védekező háborúként képzeli el. Így annak nincs igazán alapja, hogy Oroszország hagyományos katonai fenyegetést jelentene az EU és a NATO kelet-európai tagállamai számára.

A teljes adást itt lehet megnézni: