- Izrael és az Egyesült Államok szombat reggel egy lefejező csapással megkezdték Irán bombázását, az IDF vasárnap közölte, hogy 30 óra alatt 2000 bombát dobtak le.
- Irán több hullámban, rakétákkal és drónokkal indított megtorló csapásokat izraeli és amerikai célpontok mellett az Öböl menti olajmonarchiák, Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek ellen is.
- Jeruzsálem közelében kilencen meghaltak, ötvenen megsérültek egy iráni rakétacsapásban.
- Három amerikai katona meghalt, öt súlyosan megsérült az Irán elleni hadműveletben.
- Irán elismerte, hogy az izraeli és amerikai támadás során meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője. Izrael szerint az iráni katonai vezetés 40 tagjával végeztek szombat reggel óta, Trump 48 vezetőről beszélt.
- Trump szerint Irán mostani vezetői tárgyalni akarnak vele, amire ő is nyitott, de a támadások folytatódnak. Netanjahu a légicsapások fokozásáról beszélt.
- Több ország is lezárta légterét, tömegesen törlik a közel-keleti járatokat a légitársaságok.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Király András
Az Egyesült Államok januárban kezdett nagyszabású csapatösszevonásba a Közel-Keleten. A szombat reggeli támadás mégis meglepetésszerű volt:
- egyrészt nem éjjel indult a támadás, hanem iráni idő szerint reggel hétkor, már világosban;
- másrészt pont akkor, amikor még javában zajlottak a tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között Irán rakéta- és nukleáris programjáról.
- Ez utóbbiak a közvetítő Omán szerint biztatóan alakultak.
Vagyis a szombati, az iráni rezsim lefejezését célzó támadás még úgyis váratlanul érhette a teheráni rezsimet, hogy Donald Trump már a 2025 decemberében, a megélhetési válság miatt kirobbant, de hamar általános rendszerellenes mozgalommá dagadt tiltakozások idején is beavatkozással fenyegetett. Különösen azután, hogy a rezsim példátlan erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. Trump január közepén már azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akcióról nemzetbiztonsági tanácsadói még lebeszélték, mert a Pentagon akkor még nem volt felkészülve széles körű műveletekre. A január végi helyzettel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Donald Trumpot február közepén arról tájékoztatták, hogy az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe akkorra már több száz repülőgép, több mint egy tucat hadihajó, köztük két repülőgép-hordozó érkezett, valamint rakétavédelmi rendszerek a közel-keleti amerikai bázisok védelmére. Az akkori beszámolók szerint az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy valóban megindítják-e a támadást Irán ellen, és az sem volt tiszta, hogy csak az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokra használják-e a katonai fenyegetést, vagy az iráni vezetés megdöntése lesz a cél. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A hét elején az amerikai sajtó arról számolt be, hogy a Trump-kormányzaton belül viták vannak arról, hogy megindítsák-e a támadást Irán ellen. Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke óvatosságra intette az elnököt, jelezve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat, és az nem lesz olyan könnyű győzelem, mint Venezuelában az ország elnökének elfogására indított amerikai akció volt. Ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Azt még a héten sem lehetett tudni, hogy Donald Trump csak egy kisebb, korlátozottabb légicsapást rendel-e el, hogy Teheránt az atomprogramjának feladására kényszerítse, vagy egy hosszabb, szélesebb körű támadással politikai változást akarnak elérni Iránban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Washington egyáltalán nem készül arra, hogy szárazföldi alakulatokat vezényeljenek Iránba.
Keir Starmer brit miniszterelnök az X-en egy videóban azt mondta: az Egyesült Királyság megengedi az Egyesült Államoknak, hogy brit katonai bázisokról hajtson végre védelmi intézkedéseket.
Az USA engedélyt kért brit bázisok használatára korlátozott védelmi célra, ő pedig megadta ezt nekik azért, hogy megakadályozzák, hogy „Irán rakétákat lőjön ki a térségben, ártatlan civileket ölve, brit életeket kockáztatva és olyan országokat sújtva, amelyek nem vettek részt a konfliktusban”.
Azt is mondta, hogy nem csatlakoznak a csapásokhoz, de folytatják a védelmi jellegű műveleteiket a térségben. „Mindannyian emlékszünk az iraki háború hibáira. És tanultunk ezekből a leckékből. Nem vettünk részt a kezdeti iráni támadásokban, és most sem fogunk bekapcsolódni a támadó műveletekbe” – mondta.
(BBC)
Donald Trump amerikai elnök vasárnap újabb videóval jelentkezett a Truth Social-oldalán, amelyben arról beszélt, hogy:
„A harci műveletek teljes erővel folytatódnak, és addig folytatódnak, amíg minden célunkat el nem érjük.”
Az elnök hozzátette, hogy sajnos valószínűleg lesznek még amerikai áldozatok, de „Amerika meg fogja bosszulni a halálukat, és a legkeményebb csapást fogja mérni a terroristákra, akik gyakorlatilag a civilizáció ellen háborút indítottak”. „Ismét felszólítom a Forradalmi Gárdát, az iráni katonai rendőrséget, hogy tegyék le a fegyvereiket, és élvezzenek teljes mentességet, vagy szembesüljenek a biztos halállal. Biztos halál lesz, és nem lesz szép” – mondta.
Trump szerint az Irán elleni amerikai-izraeli csapások „helyesek és szükségesek” a „vérszomjas, nukleáris fegyverekkel felfegyverzett terrorista rezsim” felszámolásához „Ezek az elviselhetetlen fenyegetések nem folytatódhatnak tovább” – mondta az amerikai elnök, aki ezután megismételte a rezsimváltásra irányuló felhívását, közvetlenül az iráni néphez fordulva. „Felszólítok minden szabadságra vágyó iráni hazafit, hogy ragadják meg ezt a pillanatot, legyenek bátrak. Legyetek bátrak, legyetek hősiesek, és foglaljátok vissza a hazátokat. Amerika veletek van” – mondta.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország készek „lépéseket tenni érdekeik védelmében” a térségben. A három ország közös nyilatkozatot adott ki, amiben elítélte Iránt a szomszédos országai elleni, „válogatás nélküli és aránytalan” támadások miatt.
Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár felszólította Iránt a támadások leállítására, és hangsúlyozták: készek megtenni a szükséges lépéseket közel-keleti érdekeik védelmében.
„Lépéseket fogunk tenni saját és szövetségeseink érdekeinek védelmében a térségben, adott esetben olyan szükséges és arányos védelmi intézkedések támogatásával, amik célja Irán rakéta- és drónindítási képességeinek megsemmisítése azok forrásánál” – áll a közleményben.
(BBC)
A Reuters élő közvetítése alapján pár százas, helyi iráni-amerikaiakból álló tömeg gyűlt össze vasárnap a New York-i Times Square-en, hogy kifejezzék a szimpátiájukat az Egyesült Államok és Izrael felé, amiért bombázzák az iráni célpontokat.
A tüntetők többsége azzal az iráni zászlóval demonstrált, amit még azelőtt használtak, hogy a forradalom megnyerésével 1979-ben megdöntötte az Amerika- és Izrael-barát Mohammad Reza Pahlavi sah uralmát Homeini ajatollah. Homeini ajatollah volt az elődje a hétvégi amerikai és izraeli csapásokban megölt Ali Hamenei ajatollahnak.
A vasárnapi tüntetésen a történelmi iráni zászló mellett feltűntek izraeli és amerikai zászlók is. Többen molinókon üzenték Donald Trumpnak, hogy hálásak neki. Egy nagyobb molinón pedig a száműzetésben élő iráni koronaherceg, Reza Pahlavi képe alatt Trump klasszikus mondásának egy módosított verzióját lehetett olvasni, vagyis azt, hogy „tegyük naggyá Iránt”.
Éjal Zamir izraeli vezérkari főnök szerint Izrael „jelentős eredményeket” ért el eddig Iránban, de „még sok napnyi harc áll előttük”. „Kevesebb mint 48 órája kezdődött el a hadjárat, amelyben részt veszünk, még sok napnyi harc áll előttünk. Mindent megteszünk, és a legjobb tudásunk szerint fogunk cselekedni, hogy felgyorsítsuk az eredményeket, és nem kíméljük az erőfeszítéseinket” – mondta Zamir.
„Erőteljes meglepetéssel és nagyon jelentős eredményekkel indítottunk, amelyek befolyásolták a hadjárat alakulását és eredményeit. Már most elmondhatjuk, hogy a kezdeti eredmények befolyásolni fogják a végső állást” – mondta. Zamir szerint az egyik fő céljuk a „hazai frontot fenyegető veszélyek” csökkentése. „Szorosan együttműködünk a szövetségesünkkel, az amerikai hadsereggel való koordinációnk szorosabb, mint valaha” – mondta, hozzátéve, hogy „más területeken is figyelemmel kísérik a fejleményeket”, és készek erőteljesen fellépni bárki ellen, aki megpróbál kihívást jelenteni Izrael számára.
Donald Trump amerikai elnök a Daily Mailnek adott telefoninterjúban azt mondta, hogy az Irán elleni harcok a következő négy hétben is folytatódhatnak. „Ez mindig is egy négyhetes folyamat volt. Úgy gondoltuk, hogy körülbelül négy hétig fog tartani. Tehát – bármennyire is nagy és erős ez az ország, négy hétig fog tartani, vagy talán kevesebb ideig” – magyarázta Trump. Az elnök a harcok során eddig meghalt három amerikai katonáról is beszélt. „Nagyszerű emberek voltak. Sajnos számítottunk rá, hogy ez megtörténik. Folyamatosan megtörténhet, újra megtörténhet” – mondta.
Trump azt mondta, hogy eddig egyik támadás eredménye sem lepte meg, szerinte eddig minden a terveik szerint alakult. Azt mondta, továbbra is nyitott a tárgyalásokra az irániakkal, azt viszont nem tudja, hogy erre mikor kerülhet sor. „Ők akarnak tárgyalni, de én azt mondtam, hogy a múlt héten kellett volna tárgyalniuk, nem ezen a héten” – mondta Trump. Az elnök jelezte, hogy ismét beszédet fog tartani az amerikai népnek.
Trump elmondta, hogy vasárnap beszélt Bahrein, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia és „még néhány más ország” vezetőivel. Megjegyezte, reméli, hogy az amerikai és izraeli támadások befejezése után Iránban demokrácia alakulhat ki. „Nagyon érdekes lesz figyelni, sok minden megtörténhet, és sok nagyon pozitív dolog is történhet” – tette hozzá.
Trump washingtoni idő szerint vasárnap délután, 16 óra után pár perccel egy videót tett közzé a Truth Social-oldalán, amelyben arról beszélt, hogy:
„A harci műveletek teljes erővel folytatódnak, és addig folytatódnak, amíg minden célunkat el nem érjük.”
Az elnök hozzátette, hogy sajnos valószínűleg lesznek még amerikai áldozatok, de „Amerika meg fogja bosszulni a halálukat, és a legkeményebb csapást fogja mérni a terroristákra, akik gyakorlatilag a civilizáció ellen háborút indítottak”. „Ismét felszólítom a Forradalmi Gárdát, az iráni katonai rendőrséget, hogy tegyék le a fegyvereiket, és élvezzenek teljes mentességet, vagy szembesüljenek a biztos halállal. Biztos halál lesz, és nem lesz szép” – mondta.
Trump szerint az Irán elleni amerikai-izraeli csapások „helyesek és szükségesek” a „vérszomjas, nukleáris fegyverekkel felfegyverzett terrorista rezsim” felszámolásához „Ezek az elviselhetetlen fenyegetések nem folytatódhatnak tovább” – mondta az amerikai elnök, aki ezután megismételte a rezsimváltásra irányuló felhívását, közvetlenül az iráni néphez fordulva. „Felszólítok minden szabadságra vágyó iráni hazafit, hogy ragadják meg ezt a pillanatot, legyenek bátrak. Legyetek bátrak, legyetek hősiesek, és foglaljátok vissza a hazátokat. Amerika veletek van” – mondta Trump.
(BBC)
Az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy bezárja teheráni nagykövetségét, és visszahívja nagykövetét és összes többi diplomatáját az országból, amiért Irán rakétatámadásokat indított az Egyesült Arab Emírségek területe ellen. Az emírségek hatóságai szerint három ember meghalt és 58-an megsebesültek az országban, mióta Irán megindított megtorló csapásait a Perzsa-öböl közelében található amerikai katonai támaszpontok ellen.
Aggodalommal követi az Európai Unió az iráni és a közel-keleti fejleményeket, és kiterjedt szankciókat vezetett be az iráni hatóságok cselekedeteire reagálva – írja egy közleményben az EU nevében a blokk külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
A közlemény az iráni nép ellen elkövetett brutális elnyomásról és az emberi jogok megsértéséről, és az iráni ballisztikus rakéta- és nukleáris programokról, illetve az európai és nemzetközi biztonságra vonatkozó fenyegetésekről ír.
„Továbbra is meg fogjuk védeni az EU biztonságát és érdekeit, többek között további szankciók révén. Az Európai Unió következetesen felszólította Iránt, hogy fejezze be nukleáris programját, korlátozza ballisztikus rakétaprogramját, tartózkodjon a régióban és Európában destabilizáló tevékenységektől, valamint szüntesse be saját népe ellen irányuló szörnyű erőszakot és elnyomást” – olvasható az írásban.
Az EU felszólítja Iránt az önmérsékletre, a civilek védelmére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. „Irán támadásai és a térség több országának szuverenitását sértő lépései elfogadhatatlanok. Iránnak tartózkodnia kell a válogatás nélküli katonai csapásoktól.”
A közlemény szerint az EU hozzájárul minden diplomáciai erőfeszítéshez a feszültség mérséklése és tartós megoldás elérése érdekében. A blokk azt is kijelentette, hogy meg akarja akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. „A nukleáris biztonság kiemelt prioritás” – írják. „A tengeri biztonság megőrzése és a hajózás szabadságának tiszteletben tartása szintén kiemelkedő jelentőségű.”
Kijelentették, hogy szükség esetén aktiválják az EU polgári védelmi mechanizmusát, és hogy az Iránban kibontakozó események nem vezethetnek olyan eszkalációhoz, ami a Közel-Keletet, Európát és azon túlmutatóan más térségeket is fenyegetne, kiszámíthatatlan – többek között gazdasági – következményekkel.
Izraeli és nemzetközi lapok beszámolója szerint a keményvonalas volt iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád szombaton meghalt az otthonát ért légicsapásban. Ugyanakkor az iráni állami média szerint Ahmadinezsád haláláról szóló hírek nem erősíthetők meg. Egyes források, például a The Jerusalem Post az Iranian Labor News Agencyre (ILNA) hivatkozva számolt be a volt iráni elnök haláláról, azonban az iráni rezsimhez közel álló hírportál kijelentette, hogy ez a hír „nem erősíthető meg”. „Mahmud Ahmadinezsád egyik közeli munkatársa, aki kapcsolatban áll az ILNA-val, további információk nélkül cáfolta a kilencedik és tizedik kormány elnökének haláláról szóló hírt, mondván: a mártíromságáról szóló hír hamis” – írta az iráni hírügynökség.
Ennek ellenére az izraeli Ynet hírportál is arról írt, hogy az iráni média vasárnap délutáni beszámolója szerint Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök – akit egykor Izrael egyik legádázabb ellenségének tartottak – életét vesztette az izraeli és amerikai csapásokban. A jelentések szerint Ahmadinezsád „testőreivel együtt vesztette életét a cionista rezsim és az Egyesült Államok rakétatámadásában”. Ahmadinezsád nyolc évig, 2005-től 2013-ig volt Irán elnöke, és ez idő alatt gyakran fenyegette Izraelt és a Nyugatot, és nyíltan antiszemita kijelentéseket tett, többek között tagadta a holokausztot.
Az amerikai csapások a tervezettnél jobban haladnak, és a cél lefejezni az iráni vezetést – mondta el többek között ezeket Donald Trump amerikai elnök vasárnap az NBC-nek. A támadásban eddig három amerikai katona vesztette életét, róluk így fogalmazott az elnök: „Nagyjából ilyen áldozatokra számítunk. Három van, de számítunk áldozatokra, de a végén egy nagyszerű megegyezés lesz a világ számára.”
A művelet nyitott végéről is beszélt, szerinte az egyik opció, hogy „megszabadulunk a gyilkosok és gonosztevők egy egész csoportjától”, azaz az iráni vezetéstől. De szerinte sok-sok más végkifejlet is lehetséges, „a rövidebb verziót vagy a hosszabb verziót” is végrehajthatják elmondása szerint. Itt is megemlítette, hogy az irániak nyitottak a tárgyalásra, de még nem tudtak kielégítőt ajánlani. Egy fehér házi tisztviselő azt mondta, Trump tárgyalni fog Irán esetleges új vezetésével, de a hadművelet egyelőre folytatódik.
Trump arról is beszélt, hogy azért indította el a támadást, mert az irániak nem akartak felhagyni az atomkutatásokkal, illetve nem voltak hajlandóak kimondani, hogy nem lesz atomfegyverük.
Az izraeli légierő befejezte az iráni katonai parancsnokságok elleni támadássorozatot Teheránban – jelentette be Effie Defrin dandártábornok, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője egy vasárnapi sajtótájékoztatón. Defrin szerint több mint száz izraeli harci repülőgép vett részt a támadásokban, amelyek az Iszlám Forradalmi Gárda több tucat parancsnokságát célozták.
Beszámolója alapján a nagyszabású támadássorozatban megsemmisítették az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokságát, a hírszerzési parancsnokságot, az iráni légierő parancsnokságát és a belső biztonsági parancsnokságot is. „Ezek jelentős és hatékony csapások voltak. Ezek a parancsnokságok Izrael és az egész világ ellen dolgoztak. Ma megsemmisültek, az ott dolgozókkal együtt” – mondta Defrin.
Az IDF egy új videót is közzétett, amely az iráni légvédelmi rendszerek és kilövőállások elleni csapásokat mutatja be Irán nyugati részén.
Valós a további eszkaláció kockázata, ezért sürgősen szükség van a „hiteles átmenetre” Iránban, egy olyanra, amely helyreállítja a stabilitást és megteremti az alapot egy tartós megoldásra – írta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az X-en, miután telefonon beszélt a katari emírrel, Tamím bin Hamad al-Tánival.
„Ennek részeként le kell állítani Irán katonai nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját, meg kell szüntetni a destabilizáló szárazföldi, légi és tengeri beavatkozásokat.” Mindenekelőtt viszont tükröznie kell „a bátor iráni nép demokratikus törekvéseit” – írta Von der Leyen.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főmegbízottja is posztolt az X-re, miután meghalt Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei. Szerinte bizonytalan, hogy mi jön most, de „megnyílt az út egy másik Irán felé, amelyet az iráni nép nagyobb szabadsággal formálhat”.
Az amerikai hadsereg állítólag úgy használta az Anthropic Claude nevű mesterségesintelligencia-modelljét az iráni támadások előkészítéséhez, hogy Donald Trump néhány órával korábban úgy döntött: megszakít minden kapcsolatot a céggel és annak eszközeivel.
A The Guardian szerint a Claude-ot az amerikai-izraeli közös bombázás során használták szombaton tájékoztatásra, célpontkijelölésre és harctéri szimulációk végrehajtására.
Mindezt tette úgy, hogy pénteken, mindössze néhány órával az Irán elleni támadás megkezdése előtt Trump bejelentette: minden szövetségi ügynökséget utasít arra, hogy mostantól ne használják az Anthropic technológiáját.
A konfliktus szombati kezdete óta kétezer bombát dobtak az izraeli légierő vadászgépei iráni célpontokra – írta a Times of Israel az izraeli hadsereg (IDF) vasárnapi bejelentése alapján. Az IDF azt is közölte, hogy mindössze egy nap alatt légi fölényt ért el Irán légterében, miután kiiktatott több légvédelmi rendszert is Irán nyugati részén.
„Az utóbbi órákban légi fölényben vannak a légierő gépei Irán légterében, számos célpontot bombáznak és pusztítanak el” – jelentette be a közleményben az IDF. A célpontok között ballisztikus rakétakilövő állások, légvédelmi rendszerek és az iráni politikai vezetés különböző székhelyei is voltak.
Nem túl népszerű az amerikaiak körében Donald Trump iráni hadművelete, az Epikus Düh (Epic Fury). A Reuters és az Ipsos közös közvélemény-kutatása arra jutott, hogy csak a megkérdezettek negyede támogatja a háborút. A válaszadók 27 százaléka egyetértett a csapássorozattal, 43 százaléka nem értett egyet, míg 29 százalék bizonytalannak mondta magát. A pártszimpátiában nagy a szórás: a demokrata hívek 7, a republikánusok 55 százaléka támogatja a csapásmérést. 90 százalékuk hallott az Irán elleni támadásról.
Azt is megkérdezték, Trump hajlamos-e hamari módon bevetni katonai erőt, és 56 százalék szerint túlzottan is az. A demokraták 87, a republikánusok 23, a pártfüggetlen szavazók 60 százaléka mondta ezt. A Reuters megjegyzi, az adatfelvételt még azelőtt lezárták, hogy kiderült volna, három amerikai katona meghalt a háborúban.
Sokat elmond az amerikaiak félelmeiről, hogy még a republikánusok 42 százaléka is azt válaszolta, az elhúzódó háborút már nem támogatná. Az elnök támogatottsága közben picit esett, most 39 százalékon áll. Azt is megkérdezték, akkor is támogatnák-e az emberek a hadmozdulatokat, ha azok olajáremelkedéshez vezetnének. Az összes válaszadó 45 százaléka nemet mondott rá, még a republikánusok 34 százaléka is így gondolkodik. A Reuters és az Ipsos 1282 fős mintán végezte el a kutatást.
A Brit Királyi Légierő (RAF) Katarban állomásozó egyik Typhoon típusú vadászgépe lelőtt egy iráni drónt vasárnap. A BBC beszámolója szerint a mostani konfliktusban ez volt az első alkalom, hogy brit repülőgép lőtt le egy drónt. A RAF az év elején egy Typhoon-századot telepített Katarba, miután fokozódtak a feszültségek a régióban. John Healey brit védelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy a brit hadsereg megerősített jelenléte a brit erők és érdekek védelmét szolgálja a régióban, és hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael vezette támadásokban. A RAF repülőgépei Katarból és Ciprusról végeznek védelmi őrjáratokat, mióta az Egyesült Államok és Izrael megkezdte katonai támadásait Irán ellen.
Pál Tamás
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social-oldalán jelentette be vasárnap, hogy az amerikai hadsereg több iráni hadihajót is elsüllyesztett. „Most értesítettek, hogy kilenc iráni hadihajót semmisítettünk meg és süllyesztettünk el, amelyek közül néhány viszonylag nagy és fontos volt. A többit is üldözzük – hamarosan ők is a tenger fenekére kerülnek! Egy másik támadásban nagyrészt megsemmisítettük a haditengerészetük főhadiszállását” – írta Trump, és gúnyosan megjegyezte: „Ettől eltekintve a haditengerészetük nagyon jól teljesít!” Az elnök nem közölt ennél több részletet a támadásokról.
Az amerikai hadsereg hivatalosan is megerősítette, hogy B–2-es lopakodó nehézbombázó repülőgépekkel támadták meg az iráni földalatti ballisztikusrakéta-létesítményeket. „Tegnap este 900 kilós bombákkal felfegyverzett amerikai B–2-es lopakodó bombázók csapást mértek Irán megerősített ballisztikusrakéta-létesítményeire” – közölte az amerikai Központi Parancsnokság X-oldala, amelyen videót is megosztottak a gépekről.
Az amerikai hadsereg a tavaly júniusi támadás során is bevetett B–2-es bombázókat Irán földalatti atomlétesítményei ellen. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök szerint Keir Starmer brit miniszterelnök felhívta, hogy „egyértelműen és félreérthetetlenül megerősítse, hogy Ciprus nem volt célpont”. Starmer azután kényszerült felhívni ciprusi kollégáját, hogy vasárnap reggel John Healey brit védelmi miniszter a Sky News műsorában példaként hozta fel az Irán által jelentett fenyegetésre, hogy Irán két rakétát indított Ciprus „irányába”, ahol fontos légibázisa van a briteknek.
„Volt két rakéta, melyeket Ciprus irányába indítottak. Nem gondoljuk, hogy Ciprust célozták volna […]” – fogalmazott a brit védelmi miniszter az interjúban. Fontos megjegyezni, hogy azon rakétái nagy részét, melyekkel az iraki légtéren keresztül Izraelt célozza Irán, tulajdonképpen Ciprus „irányába” indítják, hiszen ugyanaz az irány.
(BBC)
Egy nappal azután, hogy Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen, Donald Trump amerikai elnök vasárnap a The Atlantic-nek azt nyilatkozta, hogy Irán új vezetése tárgyalni akar vele, és erre ő nyitott. „Tárgyalni akarnak, én pedig beleegyeztem, így tárgyalni fogok velük. Hamarabb kellett volna ezt megtenniük. Hamarabb kellett volna megadniuk azt, ami nagyon könnyen megvalósítható lett volna. Túl sokáig vártak” – mondta Trump. Arra a kérdésre, hogy az irániakkal való tárgyalásra mikor kerülhet sor, az elnök így válaszolt: „Ezt nem tudom még megmondani.”
Trump megjegyezte, hogy az elmúlt hetekben a tárgyalásokban részt vevő irániak közül néhányan már nem élnek. „A legtöbbjük már nincs közöttünk. Néhányan, akikkel tárgyaltunk, már nem élnek, mert az nagy csapás volt” – mondta. „Korábban kellett volna megtenniük. Megállapodhattak volna. Korábban kellett volna megtenniük. Túl sokat okoskodtak” – mondta az elnök.
Trump vasárnap a Fox Newsnak is nyilatkozott, és azt mondta, hogy összesen 48 iráni vezető – köztük Ali Hamenei ajatollah, Irán volt legfelsőbb vezetője – halt meg az Egyesült Államok és Izrael csapásaiban. „Haladunk előre. Gyorsan haladunk előre. Senki sem tudja elhinni, hogy ilyen sikert értünk el, 48 vezető halt meg egy csapásra” – mondta.
A CNBC-nek pedig azt mondta, hogy az amerikai hadművelet jól halad, még gyorsabban is, mint tervezték.
(The Atlantic, Reuters, BBC)
„Az Egyesült Arab Emírségek garanciát vállalt arra, hogy minden létező eszközzel megvédi az ott tartózkodó magyar embereket, turisztikai ügynökségük pedig átvállalja az ott rekedő turisták szállásköltségeit” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.
Szijjártó szerint súlyosan eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, és Irán legdurvábban az Egyesült Arab Emírségeket támadja, több ballisztikus rakétát és drónt is kilőttek az országra. „Több száz ballisztikus rakéta, cirkálórakéták, drónok támadták az Egyesült Arab Emirátusokat, ahol ráadásul több ezer magyar ember tölti a szabadságát, közülük 2271-en regisztráltak konzuli védelemre” – mondta a külügyminiszter.
Szijjártó beszámolt arról, hogy nemrég egyeztetett telefonon emírségekbeli kollégájával, Abdullah bin Zajed al-Nahjannal, aki elmondta, hogy az ő regisztrációjuk szerint 4200 magyar állampolgár tartózkodik jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokban, egyébként 600 ezren Európából összesen. „Arról biztosított a külügyminiszter kolléga, hogy minden létező eszközzel megvédik a náluk tartózkodó külföldieket, így minden létező eszközzel megvédik az Egyesült Arab Emirátusokban tartózkodó magyar állampolgárokat is. Döntést hoztak arról is, hogy az Egyesült Arab Emirátusok turisztikai ügynöksége átvállalja az ott rekedő turisták szállásköltségeit, és bár a szárazföldi átkelők jelenleg Omán irányába például még nyitva vannak, de azt kérik az emirátusoki hatóságok, hogy mindenki inkább maradjon a tartózkodási helyén. Az összes létező változat közül ez a legbiztonságosabb jelenleg” – mondta.
Szijjártó szerint Irán egymás után lépi át a vörös vonalakat, és olyan támadásokat intéz a közel-keleti arab országokkal szemben, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok. „Ezek az arab országok semmilyen módon nem voltak részesei ennek a fegyveres konfliktusnak. Ezek az arab országok nem támadták meg Iránt, ezért az iráni csapások az Öböl térség arab országaival szemben elfogadhatatlanok” – mondta.
(MTI)
Az iráni média beszámolója szerint az iráni biztonsági erők 43 tagja halt meg egy vasárnapi támadásban az iraki határ közelében, Mehran városában. A bombázással kísért támadásban a biztonsági személyzet 43 tagja – többségük határőr volt – vesztette életét, és a közeli épületek egy része is súlyosan megrongálódott – közlte az iráni Mehr hírügynökség. Az első jelentések szerint a támadást az Egyesült Államok és Izrael hajtotta végre.
Iráni források szerint 153-ra nőtt a halottak száma egy iskolánál az Irán déli részén található Minab városában, miután szombaton csapás érte azt. Egy iráni tisztviselő korábban azt nyilatkozta, hogy az iráni Forradalmi Gárda bázisától körülbelül 600 méterre található lányiskola „három rakétatámadás célpontja volt”.
A BBC-nek sikerült hitelesítenie a támadás következményeit mutató felvételeket, melyeken az látszik, hogy füst száll fel egy épületből, miközben a tömeg a közelben gyülekezik, és az emberek pánikban sikoltoznak. A halottak számát azonban sem a BBC, sem más nyugati hírügynökségek nem tudták ellenőrizni eddig.
Az izraeli védelmi erők szóvivője vasárnap azt nyilatkozta, hogy „nincs tudomása” semmilyen műveletről a térségben. Az amerikai hadsereg vizsgálatot indított az ügyben. Az amerikai központi parancsnokság szóvivője azt nyilatkozta, hogy „a civilek védelme rendkívül fontos,” az amerikai hadsereg pedig „továbbra is minden rendelkezésre álló óvintézkedést” megtesz a nem szándékos károk kockázatának minimalizálása érdekében.
A BBC emlékeztet, hogy Iránban a hatnapos munkahét szombattól csütörtökig tart, péntek az egyetlen hivatalos pihenőnap, ami azt jelenti, hogy az iskola valószínűleg tele volt, amikor eltalálták.
Pál Tamás
„Izrael Irán elleni támadásai tovább fokozódnak” – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután találkozott Jiszrael Kac védelmi miniszterrel, Éjal Zamir vezérkari főnökkel és David Barneával, a Moszad vezetőjével. „Erőink egyre nagyobb intenzitással csapnak le Teherán szívére, és ez a következő napokban csak tovább fog fokozódni” – mondta Netanjahu az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tel-avivi főhadiszállásán.
„Ezek azonban fájdalmas napok” – tette hozzá az izraeli kormányfő, utalva a Tel-Avivra és Bét Semesre mért iráni csapásokra, amelyben legalább kilencen vesztették életüket. „Szívemből együtt érzek a családokkal, és Izrael polgárai nevében gyors felépülést kívánok a sebesülteknek” – mondta.
Netanjahu arról nem beszélt, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös támadásai megbuktatják-e az iráni rezsimet, csak annyit mondott, hogy: „Az erők egyesítése lehetővé teszi számunkra, hogy megtegyük azt, amire negyven éve vágytam: döntő csapást mérjünk a terrorrezsimre. Ezt ígértem, és ezt meg is fogjuk tenni.”
Nádor András
Épp elsüllyed egy iráni hajó, ami az Ománi-öbölben, Csábahár kikötőjében volt egy mólóhoz kötve, és csapást mértek rá az amerikaiak. Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának X-en kiadott közleménye szerint az irániak elleni Epic Fury (Epikus Düh) hadművelet kezdetén mérték a csapást az iráni Jamaran-osztályú korvettre. A közleményben megismételték Donald Trump korábbi felszólítását arról, hogy az Iráni Forradalmi Gárda tagjainak le kell tenniük a fegyvereiket.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint pár napon belül megválaszthatják Irán új legfelsőbb vezetőjét, a megölt Ali Hamenei ajatollah utódját. „Egy-két napon belül kinevezhetik az új legfőbb vezetőt” – nyilatkozta Aragcsi az al-Dzsazíra televíziónak adott interjújában, amelyben elítélte az országára mért izraeli és amerikai katonai csapásokat. „Ez a háború nem hozhat jó eredményt a másik fél számára” – mondta az iráni külügyminiszter. „Nem tudták elérni a céljaikat, és a következő napokban sem fogják tudni elérni azokat. Amíg folytatják, semmit sem érhetnek el” – mondta.
Aragcsi szerinte a jelenlegi konfliktus hasonlít a tavaly júniusira, amikor szerinte Izraelnek és az Egyesült Államoknak végül „nem maradt más választása, mint feltétel nélküli tűzszünetet kérni” a 12 napig tartó harcok után. „Nem látok semmilyen különbséget a mostani és az előző alkalom között. Addig fogunk ellenállni, ameddig szükséges, és ők meg fogják látni ennek az eredményét” – mondta.
Aragcsi szerint teljesen példátlan és a nemzetközi jog súlyos megsértése, ha egy másik ország vezetőjét külföldi erők gyilkolják meg. Azt is kijelentette, hogy Irán jelenleg nem szándékozik lezárni a Hormuzi-szorost, és nem tervez „semmi olyat, ami zavarná a hajózást”. Aragcsi szerint Iránnak nincs problémája a Perzsa-öböl másik oldalán fekvő arab országokkal, ahol amerikai katonai bázisokat támadtak. „Mindegyikkel baráti és jószomszédi kapcsolatokat ápolunk, és elszántak vagyunk, hogy ezeket a kapcsolatokat továbbra is fenntartsuk. Amit teszünk, az valójában önvédelem és megtorlás az ellenünk irányuló amerikai agresszió miatt.
Nem a Perzsa-öbölben élő testvéreinket támadjuk, nem a szomszédainkat támadjuk, hanem amerikai célpontokat támadunk” – mondta az iráni külügyminiszter.
Szombat reggel, röviddel az izraeli légicsapások első robbanássorozata után az irániak értesítések özönét kapták a telefonjaikra, hogy adják meg magukat és csatlakozzanak a felkelés erőihez. A Wired cikke szerint a rejtélyes push értesítés egy feltört imaalkalmazáson, a BadeSabah-on keresztül érkezett.
„Iráni testvéreink szabadságáért ez egy felhívás minden elnyomó erőhöz – tegyék le a fegyvereiket, vagy csatlakozzanak a felszabadítás erőihez. Csak így menthetik meg az életüket. Egy szabad Iránért” – olvasható az egyik üzenetben, aminek képernyőképét a lap közzétette.
Kiberbiztonsági elemzők a lapnak megerősítették, hogy a BadeSabah felhasználói értesítéseket kaptak a támadások idején. „Nem tudjuk, ki áll az akció mögött, Izrael vagy más kormányellenes iráni csoportok voltak-e” – mondta Narges Keshavarznia, a Miaan Group digitális jogok kutatója a Wired-nek. A BadeSaba Calendar nevű imaidő-alkalmazásmilliós felhasználótáborral rendelkezik. A hackertámadásokért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget.
A kommunikációs hadviselés egy másik frontja a Telegramon nyílt meg. Mint a Sky News beszámolt róla, az izraeli hírszerző ügynökség létrehozott egy iráni Telegram csatornát, amelyen arra kérte az irániakat, hogy „lázadjanak fel a rezsim ellen”. A csatornán arra kérték az irániakat, hogy „küldjenek üzeneteket és képeket az ellenállásukról”.
Három amerikai katona meghalt, öt pedig súlyosan megsebesült vasárnap délután. Mindannyian az Irán elleni Epic Fury (Epikus Düh) hadművelet során vesztették életüket, közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága. Rajtuk kívül többen könnyebb repeszsérüléseket és agyrázkódást szenvedtek.
A Központi Parancsnokság azt is közölte, hogy álhír az iráni Forradalmi Gárda azon kijelentése, hogy ballisztikus rakétáik eltalálták a USS Abraham Lincoln anyahajót. „A Lincolnt nem érte találat. A rakéták nem is jártak a hajó közelében” – jelentette ki a parancsnokság az X-en.
Orbán Viktor szombat este bejelentette, hogy a közel-keleti helyzet miatt egy fokozattal megemelték a terrorfenyegetettség készültségi szintjét Magyarországon. A miniszterelnök azt mondta, hogy az iráni események hatást, közvetett hatást gyakorolhatnak Magyarország biztonsági helyzetére, különös tekintettel az energiabiztonságra.
Vasárnap Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára tartott sajtótájékoztatót Budapesten, ahol beszámolt arról, hogy mit jelent a gyakorlatban a terrorfenyegetettségi szint megemelése. Az intézkedés alapvetően többlet megelőző feladatokat jelent a rendőrség számára: megerősítik azon rendőrségi objektumok védelmét, ahol fegyvereket is tárolnak, illetve az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményeknél rendszeres rendőri járőrözést rendeltek el.
Fokozott rendőri jelenlét lesz a jelentősebb közterületeken, azokon a területeken, ahol tömegek jelennek meg, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csarnokaiban, a bejáratoknál és a reptérre vezető úton is állandó rendőri jelenlétre kell számítani.
Továbbá a schengeni övezeten belüli határokon is szúrópróbaszerű ellenőrzést tarthatnak a rendőrök. A Budapestre bevezető utakon is lesznek rendőri ellenőrzések, és fokozott rendőri védelmet biztosítanak egyes nagykövetségeknek is. „Hangsúlyozom, hogy ezek mind-mind megelőző intézkedések a rendőrség részéről, azért hogy megvédjük Magyarország békéjét és Magyarország biztonságát (...) és kérjük szépen az állampolgárok türelmét és együttműködését” – mondta Rétvári.
(MTI)
