Cikkünk folyamatosan frissül!
- Az USA-val szövetséges kuvaiti légvédelem véletlenül három amerikai gépet is lelőtt az iráni megtorló csapások elleni védekezés során. A gépek hatfős legénysége katapultált, nem sérültek meg.
- Harmadik napja folytatódnak az amerikai és izraeli légicsapások Irán ellen, és az iráni megtorló csapások Izrael és a térségben amerikai bázisoknak helyet adó országok ellen. A konfliktusba hétfőre a libanoni Hezbollah is beszállt.
- Izrael szerint magas rangú hírszerzőket is megöltek hétfőn, Irán szerint találat érte a natanzi nukleáris létesítményét.
- Izrael megsemmisítendő célpontnak tekinti a Hezbollah főtitkárát, miután Libanonból rakétákat és drónokat lőttek át, az IDF a szárazföldi offenzívát sem zárta ki.
- Drón talált el egy brit légitámaszpontot Cipruson, riadókészültséget rendeltek el a szigeten.
- Nem sérült meg magyar katona a kurdisztáni amerikai katonai bázist ért támadásban.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartós diplomáciai megoldást és az eszkaláció elkerülését sürgeti az iráni válságra válaszul. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság Kollégiuma hétfő délután ülést tart, hogy megvitassák a helyzetet,
„Energiától az atomenergiáig, közlekedéstől migráción át a biztonságig fel kell készülnünk az események következményeire”
– fogalmazott. Az EB elnöke ingatagnak látja a közel-keleti helyzetet, de üdvözölte „az elnyomott iráni nép megújult reményét”. Von der Leyen elmondta, hogy az EU határozottan támogatja, hogy az irániak maguk dönthessenek a jövőjükről. „Keményen kell dolgoznunk a feszültség enyhítésén és a konfliktus terjedésének megállításán” – mondta. Felidézte a Cipruson lévő amerikai légibázis elleni támadást, a Szaúd-Arábiában lévő olajlétesítményt ért csapást: „a leghatározottabban elítélem Irán és megbízottjainak felelőtlen és válogatás nélküli támadásait a régió szuverén területe ellen”. Von der Leyen kiemelte, hogy Iránnak le kell végleg állítania a nukleáris és ballisztikus programjait.
(Guardian)
Az amerikai hadsereg közlése szerint meghalt a negyedik amerikai katona a négy napja tartó iráni amerikai műveletben. A katona súlyosan megsebesült Irán első támadásai alatt, végül behalt a sérüléseibe.
Vasárnap három amerikai katona meghalt, öt pedig súlyosan megsebesült egy iráni támadásban.
(Reuters)
Az Izraeli Védelmi Erők a hétfői, Hezbollah ellen indított csapások után közölték, hogy egy izraeli légi csapásban meghalt a Hezbollah hírszerzési főnöke, Huszein Makled.
Korábban az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki a Hezbollah által használt bejrúti épületekre, illetve az Al-Qard al-Hasan szervezet libanoni fiókjaira, amelyeket a Hezbollah bankként használ. Az izraeli erők felhívták mindenki figyelmét, hogy menjenek ezek közeléből, mert hamarosan csapást mérnek rájuk.
A libanoni kormány bejelentette, hogy illegálisnak minősíti a Hezbollah katonai tevékenységeit, felszólították a csoportot, hogy adják át fegyvereiket. A bejelentés azután érkezett, hogy a Hezbollah támadást indított Izrael ellen. A Hezbollah katonai jelenléte több mint 40 éve része Libanonnak, a mostani határozott fordulat az állam politikájában, írja a CNN.
A kormány arra utasította a hadsereget, hogy akadályozza meg az Izrael elleni támadásokat, kezdje el a fegyverek elkobzását, ami magában rejti az esetleges fegyveres konfrontációk lehetőségét. Nawaf Salam libanoni miniszterelnök arról beszélt, hogy az állam elutasít minden, a területéről indított katonai akciót, Salam arról beszélt, hogy a háború és a béke kérdése a kezében van, ezért szükséges a párt betiltása.
Az nem világos, hogy a kormány egyoldalúan betilthatja-e a csoportot a parlament jóváhagyása nélkül, ahol egyébként a Hezbollahnak és a szövetségeseinek is számos képviselője van.
A QatarEnergy hétfőn bejelentette, hogy leállítja a cseppfolyósított földgáz termelését, miután katonai támadások érték a Ras Laffan és a Mesaieed ipari városokban található létesítményeiket, írja a Reuters. A QatarEnergy az LNG mellett a kapcsolódó termékek termelésével is leállt.
Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, a globális export nagyjából 20 százalékát adja az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala szerint. Katar a cseppfolyósított földgáz fontos európai beszállítójává vált, miután az EU-s országok a háború kitörése óta igyekeztek csökkenteni az oroszoktól való energiafüggőségüket. Az állami QatarEnergy hosszú távú LNG-szállítási megállapodásokat kötött Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi közölte, a felügyelő szerv nem kapott jelzést arról, hogy nukleáris létesítményeket támadtak volna meg Iránban.
Irán ENSZ-nagykövete hétfőn azt mondta, találat érte Irán natanzi nukleáris létesítményét, „Tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit” – mondta Reza Najafi újságíróknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 35 tagú kormányzótanácsának ülésén.
Grossi úgy fogalmazott, lehetséges, hogy valami történt, de a NAÜ nem látott semmi olyat, ami összehasonlítható lenne az Izrael és az Egyesült Államok által tavaly júniusban Irán nukleáris létesítményei ellen végrehajtott katonai támadásokkal. Nyáron Izrael és az Egyesült Államok három iráni atomlétesítményt támadott, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Két újabb drónt fogtak el Ciprus felett, amelyek a brit légierő helyi bázisa felé tartottak, jelentette be egy ciprusi kormányszóvivő az X-en. Hétfőn helyi idő szerint nem sokkal dél után megszólaltak a légvédelmi szirénák Cipruson.
Az Egyesült Államok ciprusi nagykövetsége előzetes figyelmeztetést adott ki lehetséges dróntevékenység miatt, miután vasárnap este drón csapódott be a bázisba. A páfoszi repteret kiürítették, a légierő bázisáról pedig már napközben evakuálták az ott állomásozó katonák családjait.
Az Egyesült Államok és hat öböl menti szövetséges állam – Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek – közös nyilatkozatban ítélte el Irán „válogatás nélküli és meggondolatlan támadásait” a régióban, amelyek szerintük „szuverén területeket vettek célba, civileket veszélyeztettek, és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában”.
A nyilatkozat szerint „Irán cselekedetei veszélyes eszkalációt jelentenek, több állam szuverenitását sértik, és a regionális stabilitást fenyegetik. A civilek és a nem harcban álló államok megcélzása felelőtlen magatartás, amely aláássa a stabilitást” – írták.
„Egységesen állunk ki polgáraink, szuverenitásunk és területeink védelmében, és megerősítjük önvédelmi jogunkat ezekkel a támadásokkal szemben, egyben hangsúlyozva elkötelezettségünket a regionális biztonság iránt, és dicsérve a légi és rakétavédelem terén folytatott hatékony együttműködést, amely megakadályozta a nagyobb emberveszteségeket és pusztítást.”
(Guardian)
„Függetlenül attól, melyik párt áll mögötte, a rakéták kilövése Dél-Libanonból felelőtlen és gyanús cselekedet” – írta Libanon miniszterelnöke, Nawaf Salam a közösségi oldalán. Salam a Hezbollah Izrael elleni támadására utalt, amiről azt mondta, ez veszélyezteti Libanon biztonságát és védelmét, és ürügyet szolgáltat Izraelnek, hogy folytassa a támadásokat az ország ellen.
„Nem fogjuk hagyni, hogy az országot új kalandokba rángassák” – írta Salam, hozzátéve, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megállítsák a tetteseket. A Reuters forrásai szerint a libanoni miniszterelnök bejelentette azt is, hogy betiltják a Hezbollah katonai tevékenységét.
„Több mint 5000, egészen pontosan 5059 most már a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma a térségben, és meredeken emelkedik, a legtöbben közülük, 2667-en az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajban regisztráltak védelemre” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter hétfő délelőtt.
„A rossz hír az, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik” – mondta.
„A helyzet tehát eddig nem mutatta sajnos a javulás jeleit, a harci cselekmények egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy a helyi hatóságok figyelmeztetéseit kövessék. Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés, a konzuli részlegein folyamatosan ügyeletben vannak.”
A külügyminiszter tájékoztatásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter Párizsban bírálta újságírók előtt Izraelt és az Egyesült Államokat azért, mert előzetes ENSZ-vita nélkül indítottak támadást Irán ellen. Barrot szerint a katonai műveletek határozatlan idejű kihúzása olyan spirált hordozhat magában, amely hosszú időszakra instabilitásba taszítja Iránt és a régiót. Barrot bírálta Iránt is a megtorló támadások miatt, szerinte a katonai eszkalációnak minél előbb véget kell vetni, Iránnak bele kell törődnie a jelentős engedményekbe és a radikális álláspontváltásba.
Johan Wadephul német külügyminiszter arról beszélt, hogy az ország nem szándékozik részt venni az offenzívában, mert nincsenek megfelelő katonai erőforrásaik, és a német kormánynak egyébként sem áll szándékában beszállni a harcokba. Wadephul azt mondta, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vasárnapi közös nyilatkozata, amely szövetségeseik megvédéséről szólt, „azt jelenti, hogy a Bundeswehr katonáink, ha megtámadják őket, megvédik magukat. Német szempontból ezen túlmenő intézkedések nem lesznek.”
(Reuters)
Elhalasztják az európai uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek informális ülését, jelezte a soros ciprusi elnökség.
A szigeten található Akrotíri brit bázist dróntámadás érte, miután az Egyesült Királyság engedélyezte az amerikai légierőnek, hogy használja a támaszpontjait az iráni rakétabázisok megsemmisítéséhez.
A Ciprusi Köztársaság korábbi brit gyarmatból 1960-ban vált függetlenné, de a sziget kisebb részei, köztük Akrotíri megmaradtak brit tengerentúli területnek.
Ciprus 2026 elején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét fél évre. Ilyenkor a tisztséget betöltő országban szokták rendezni a kormányokat képviselő testület informális üléseit (ahogy 2011 első vagy 2024 második felében, a magyar elnökségek idején Magyarország volt a házigazdájuk).
A kötetlenebb programokkal hétfőn, érdemben kedden indult volna az EU-ügyi miniszterek informális Tanácsa. Nemcsak az uniós tagállamokból, de az Egyesült Királyságból, Moldovából és Ukrajnából is várták a kormányok képviselőit. Utóbbiakkal az elnökségi honlap szerint lett volna rá lehetőség, hogy „megerősítsék a reform- és integrációs erőfeszítéseik politikai támogatását, számba vegyék az elért haladást, és előretekintsenek a következő lépésekre”, ami a magyar és az ukrán kormány elmérgesedő viszonya mellett különösen érdekes lehetett volna.
Az „egyszeri, elszigetelt incidens”, amely a brit bázist érte, „sajnos hatással volt a mai járatokra Ciprus felé”, így az elnökség a halasztás mellett döntött, közölte egy szóvivő a Politico szerint.
A héten több kiegészítő rendezvényt is a szigeten tartanának, csütörtök-péntekre pedig a kulturális minisztereket várják informális ülésre. Ezeknél a programoknál egyelőre nem jelezték, hogy halasztanának.
Az iráni szövetség szerint bizonytalan az iráni válogatott részvétele a nyári labdarúgó-világbajnokságon a kitört konfliktus miatt. „Ami biztos, hogy a mostani támadás után nem tudunk reménnyel tekinteni a tornára” – jelentette ki Mehdi Taj, az iráni sportági szövetség elnöke.
Az iráni válogatott június 15-én Új-Zéland, 21-én Belgium ellen lépne pályára Kaliforniában, június 26-án Seattle-ben pedig az egyiptomiakkal csapna össze a G csoport zárásaként. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Részletek ebben a cikkben.
A kuvaiti légvédelem véletlenül lőtt le három F–15-ös amerikai vadászgépet hétfőn, közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága. A parancsnokság szerint a gépek „látszólagos baráti tűz” miatt zuhantak le az aktív harcok alatt, amelyek magukban foglalták iráni repülőgépek, ballisztikus rakéták és drónok támadásait. Eközben lőtte le a kuvaiti légvédelem véletlenül az amerikai gépeket.
A parancsnokság közölte azt is, hogy a vadászgépek hat fős személyzete biztonságosan katapultálni tudott, állapotuk stabil. Kuvait elismerte az incidenst, az Egyesült Államok hozzátette, hálásak a kuvaiti védelmi erők erőfeszítéséért és támogatásáért.
A ciprusi állami televízió szerint Páfosz repülőterét evakuálták, miután a radarok gyanús tárgyat észleltek, írja a Reuters. Páfosz a sziget nyugati partján, körülbelül 60 km-re található a brit RAF Akrotiri repülőtértől, amelyet éjszaka egy pilóta nélküli drón talált el. Nem sokkal dél után szirénák szólaltak meg a brit bázison, és a repülőgépek felszálltak.
Szaúd-Arábia Ras Tanura olajfinomítójában tűz ütött ki hétfőn, miután két iráni drón elfogásából származó repeszek csapódtak a finomítóba. A hatóságok megfékezték az olajfinomítóban kitört tüzet, jelentette a szaúd-arábiai energiaügyi minisztérium. A tűz korlátozott kiterjedésű volt, a szaúdi sajtóügynökség szerint kisebb károkat okozott.
Személyi sérülés, haláleset nem történt. Az üzemet átmenetileg leállították: a finomító kritikus fontosságú exportterminál a szaúdi nyersolaj számára a világ egyik legnagyobb olajexportőr országában, így leállása fokozta az olajellátással kapcsolatos aggodalmakat is.
Szaúd-Arábia régóta fogad amerikai és nyugati katonai erőket, szombaton a kormány elítélte „a kirívó és gyáva iráni támadásokat” Szaúd-Arábia ellen.
(BBC)
A Közel-Kelet városainak tömeges evakuálására lehet szükség, ha polgári atomerőműveket ér támadás, ami sugárzás kibocsátásához vezethet, fogalmazott Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a NAÜ hétfői ülésén. Grossi elmondta, hogy erős frusztrációt érez amiatt, hogy Amerika és Irán a közelmúltbeli tárgyalásokon nem tudott megállapodni Irán nukleáris programjáról. Ezeken az üléseken a NAÜ is részt vett.
Grossi arról is beszélt, hogy szerinte a diplomácia sokszor nehéz, de soha nem lehetetlen, az erőszak alkalmazása pedig létező, de a legkevésbé preferált lehetőség.
Grossi arról beszélt, hogy nem lehet kizárni az esetleges radiológiai kibocsátást, ezért hangsúlyozta, hogy a helyzet szerinte nagyon aggasztó, mert Iránban és a régióban atomerőművek, nukleáris kutatóreaktorok, azokhoz kapcsolódó üzemanyag-tárolók vannak, amelyek növelik a nukleáris biztonsági veszélyt. Ugyanígy négy működő atomreaktor van az Egyesült Arab Emírségekben, de vannak működő nukleáris reaktorok Szíriában és Jordániában is. Irán megtámadta Bahreint, Irakot, Kuvaitot, Ománt, Katart és Szaúd-Arábiát is, mindben alkalmaznak nukleáris energiát. „Önmérsékletet sürgetünk minden katonai műveletben” – mondta Grossi. A NAÜ szerint továbbra sincs arra utaló jel, hogy bármilyen iráni létesítmény megsérült volna, vagy bármelyiket találat érte volna.
(Guardian)
Katar megszüntette együttműködését az iráni kormánnyal, közölte Katar külügyminisztériuma. A külügyminisztérium szóvivője a CNN-nek arról beszélt, hogy Irán az ország polgári infrastruktúráját vette célba, köztük a nemzetközi repülőteret is, ezért Katarnak drónokat és más katonai eszközöket kellett lelőnie.
„Egy ilyen támadás nem maradhat megtorlás nélkül” – fogalmazott Katar, hozzátéve, hogy Iránnak „árat kell fizetnie ezért a nyilvánvaló támadásért népünk ellen”. Katar fenntartja a jogot a megtorlásra, mert „az iráni csapások nem maradhatnak válasz nélkül”. A külügyminisztérium szerint Katar több mint száz rakétával és számos drónnal nézett szembe. Katar kiemelte, hogy komolyan aggódik a régióban lévő, nem katonai célpontok elleni támadások miatt, ezért óvintézkedéseket tett a szárazföldi és a tengeri gazdasági létesítményei védelmére.
Az Izraeli Védelmi Erők egy új közleményben azt állítja, hogy magas rangú iráni hírszerző tiszteket öltek meg. Az IDF a jelentésben említi Szajed Jahja Hamidit, Irán izraeli ügyekért felelős hírszerzési miniszterhelyettesét, valamint Dzsalal Pour Huszeint, az iráni hírszerzési minisztérium kémosztályának vezetőjét.
Izrael azt állította, más „rezsimtisztviselőket” is megöltek, de azt nem részletezték, hogy hogyan, mikor és hol ölték meg őket. Az izraeli erők azt jelezték a közleményben, hogy nem sokkal korábban támadták meg az iráni hírszerzés teheráni központját.
Az Iránt ért amerikai–izraeli támadás óta több ezer járatot töröltek a Közel-Keleten, felfüggesztette járatainak jelentős részét a dubaji Emirates Airlines, az Abu-Dzabiban lévő Etihad Airways és a dohai Qatar Airways is. Nem mennek a térségbe a Wizz Air gépei sem, mint a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren is látható, a vonatkozó járatokat törölték.
Az illetékes hatóságok megkezdték a kutató-mentő műveleteket, miután amerikai gépek zuhantak le hétfőn Kuvaitban. Kuvait védelmi minisztériuma korábban közölte, hogy a legénység minden tagja túlélte az esetet.
„A személyzetet evakuálták a baleset helyszínéről, majd kórházba szállították őket, hogy felmérjék az állapotukat” – mondta Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője. Kuvait közvetlen koordinációban áll az amerikai hatóságokkal, hogy kiderítsék, mi történt.
Korábban a CNN számolt be több olyan videóról, amelyen repülőgépéből katapultáló vadászgéppilóta látható. Az egyik videón egy férfi látható, aki az ejtőernyőjén térdel földet érés után, a másikon egy pilóta áll fel, miközben a háttérben sűrű, fekete füst látható.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nagyon aggasztónak nevezte az Iránban kialakult helyzetet, és azt mondta, nem sikerült még elérniük Irán nukleáris hatóságait, de próbálkoznak felvenni a kapcsolatot. Grossi hozzátette, hogy eddig nem észleltek a szokásos háttérsugárzási szintnél magasabb sugárzási szintet, de „nem zárhatjuk ki az esetleges sugárzáskibocsátást, amely súlyos következményekkel járhat”.
Az Egyesült Államok és szövetségesei régóta beszélnek arról, hogy Irán atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Ezt Teherán tagadta, szerintük a nukleáris programjuk csak békés, polgári célokat szolgál – annak ellenére is, hogy az urándúsítás kifejezetten komoly szinten történik.
(Sky)
Irán szerint legalább 555 ember halt meg az Irán elleni támadások kezdete óta, jelentette az állami média a Vörös Félhold Társaságára hivatkozva. Korábban Irán 200 körülre tette az áldozatok számát, ez a szám azt a legalább 165 áldozatot is magába foglalja, akik egy dél-iráni lányiskolában haltak meg az állami média szerint.
A Közel-Keleten több tucat ember halt meg Irán megtorló csapásaiban, három amerikai katona halt meg egy iráni hadműveletben, öten megsérültek. Jelentett halálos áldozatokat Izrael is, 11-en haltak meg a Beit Semes-i zsinagógát ért rakétatámadásban. Emellett
- Libanonban legalább 31 ember halt meg izraeli légicsapásokban az ország egészségügyi minisztériuma szerint;
- Irakban egy Irán által támogatott félkatonai csoport négy tagja halt meg egy amerikai–izraeli csapásban, amely a szervezet egyik központját vette célba, jelentette a milícia;
- az Egyesült Arab Emírségekben hárman haltak meg Irán megtorló légicsapásaiban, Bahreinben egy lelőtt rakéta roncsai öltek meg egy külföldi hajón lévő embert.
Találat érte Irán natanzi nukleáris létesítményét az Irán elleni amerikai–izraeli harcok során, közölte Irán ENSZ-nagykövete hétfőn. „Tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit” – mondta Reza Najafi újságíróknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 35 tagú kormányzótanácsának ülésén.
Nyáron a fordói atomlétesítmény mellett ezt is támadta Amerika és Izrael. Fordón kívül az amerikai akció Natanz és Iszfahán nukleáris objektumait is érintette, sugárzásveszély nem volt kimutatható.
(Reuters)
Megöltek egy kínai állampolgárt Teheránban, jelentette be Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Peking ezután arra szólította fel az Iránban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy amint lehet, szárazföldi útvonalakon távozzanak Azerbajdzsán, Örményország, Törökország és Irak irányába.
Kína külügyminisztere, Vang Ji elítélte az amerikai–izraeli légicsapásokat Irán ellen, elfogadhatatlannak nevezte azokat, tűzszünetet szorgalmazott, óva intette a feleket az eszkalációtól. Kína az iráni olaj legnagyobb vásárlója.
A külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapása sérti a nemzetközi jogot, Peking aggódik a konfliktus esetleges más országokra való átterjedése miatt. Kína az Irán által támadott Perzsa-öböl menti országokra azt mondta, tiszteletben kell tartani azok biztonságát is, ezért a kommunikáció lenne előremutató a helyzetben.
(Guardian)
„Minden lehetőség az asztalon van” – mondta az Izraeli Védelmi Erők szóvivője arra az újságírói kérdésre, hogy terveznek-e szárazföldi műveleteket Libanonban. „Felkészültek vagyunk, alaposan felkészültek” – mondta a szóvivő, kifejtve, hogy az izraeli hadsereg közel százezer tartalékost mozgósított.
A hadsereg elismételte, hogy a Hezbollah súlyos árat fizet majd az Izrael elleni támadásért, egyelőre helyzetfelmérést tartanak. A szóvivő hozzátette, a határ izraeli oldalán bővítik a jelenlétüket, nem pedig Libanonon belül.
(CNN)
Az Amazon felhőalapú részlege, az Amazon Web Services csatlakozási problémát jelentett egy bahreini adatközpontban. Pár órával korábban az egyik, Egyesült Arab Emírségekben lévő létesítményükben is hasonló problémák léptek fel, miután az Amazon szerint „tárgyak csapódtak az adatközpontba, szikrákat és tüzet okozva”. Az Amazon két egyesült arab emírségekbeli zónája is áram nélkül maradt.
A vállalat szerint a kapcsolat helyreállítása órákat vehet igénybe. Hétfőn Dubaj, Abu-Dzabi és Doha mellett Bahreinben is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
(CNN)
A NetBlocks kiberbiztonsági felügyeleti szervezet alapján már több mint 48 órája nincs internet Iránban. Az internet letiltása korábban is bevett taktika volt az iráni rezsim részéről, januárban, a kormányellenes tüntetések alatt hetekre kikapcsolták az internetet az országban.
(CNN)
Yvette Cooper brit külügyminiszter a BBC-nek arról beszélt, hogy Irán csapást mért az Öböl menti országokra, illetve más olyan országokra is, amelyek nem vettek részt az Irán elleni csapásokban. „Ez is az iráni rezsim felelőtlen működését igazolja” – fogalmazott Cooper.
A külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt az Irán elleni támadásokban. A Cipruson lévő brit légitámaszpont ellen azután indult támadás, hogy Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke kijelentette, hogy a britek engedélyezik Amerikának, hogy használja a brit bázisokat az iráni rakétabázisokra mért csapásokhoz.
Az ENSZ nukleáris ügynökségének, a NAÜ-nek a küldöttei rendkívüli ülést kezdenek hétfőn, amelynek témája Irán. A rendkívüli ülést egy tervezett rendes ülés előzi meg, ezen 35 ország képviselteti magát. A NAÜ szombaton közölte, hogy figyelemmel kísérik a közel-keleti fejleményeket, és visszafogottságra sürgetett, hogy elkerüljük a nukleáris biztonsági kockázatokat.
Az ülést Oroszország kezdeményezte Irán kulcsfontosságú szövetségeseként. Oroszország az Irán elleni támadásokat előre megtervezett agressziónak nevezte. Ezután szólította fel a nemzetközi közösséget, beleértve az ENSZ-t és a NAÜ vezetését, hogy adjanak haladéktalanul objektív és kompromisszumok nélküli értékelést „a béke, a stabilitás és a biztonság megsemmisítésére irányuló felelőtlen cselekményekről” a Közel-Keleten.
