Az azerieket különösen felbőszítette, és Törökországot is magára húzhatja a mindenfelé lövő Irán

Azerbajdzsán, Törökország, Ciprus. Egyre több és több országot vesznek célba Iránhoz köthető rakéták és drónok, miután az Egyesült Államok és Izrael szombaton légicsapásokat indított az iszlám köztársaság ellen. Az iráni rezsim válaszul Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett a környékén lévő országokat is lőni kezdte. Hétfőre dróntámadás ért egy brit bázist az EU-tagállam és az Unió soros elnökségét is betöltő Cipruson, szerdán a NATO légvédelme szedett le egy Törökország felé tartó rakétát, csütörtökön pedig Azerbajdzsánban csapódtak be drónok.

A támadásokra válaszul több európai ország is haderőket vezényelt a Földközi-tengerre, hogy segítsenek az iráni támadások elleni védekezésben, Nagy-Britannia engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy egyes bázisait Irán elleni „védekező támadásra” használja, és Franciaország is hasonló engedélyt adott. Az fel sem merült, hogy a törökországi eset miatt életbe léptessék a NATO ötödik cikkelyét, és a védelmi szövetség is beszálljon az Irán elleni amerikai–izraeli háborúba.

Ilham Alijev azeri elnök viszont terrorcselekménynek nevezte a történteket. Közölte, hogy fegyveres erőik a legmagasabb harckészültségben vannak, és utasította őket a megfelelő megtorló intézkedések előkészítésére. Az iráni külügyminiszter ezek után sietett tagadni, hogy Irán drónokkal támadta volna Azerbajdzsánt, és azt ígérte, elvégzik a szükséges vizsgálatot az ügyben.

Alijev együtt gyászolt, aztán dróntámadást kapott

A helyzet úgy lett hirtelen ennyire feszült, hogy Alijev pár napja még a bakui iráni nagykövetségre is elment leróni tiszteletét az izraeli légicsapásban megölt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető emléke előtt.

Az Iránból érkező drónok a nahicseváni exklávéban csapódtak be, amitől Örményország területe választja el Azerbajdzsán többi részét. Az egyik drón miatt a nahicseváni repülőtér termináljának épülete megrongálódott, négy ember megsebesült. A repülőtér tíz kilométerre fekszik az iráni határtól. Egy másik drón egy shekarabadi iskola mellett csapódott a földbe, egyet lelőtt az azeri hadsereg, egy pedig egy polgári épületre zuhant. A támadásról és következményeiről több videófelvétel is készült.

Alijev az azeri biztonsági tanács ülésén azt mondta: „Nem fogunk tolerálni egy kiprovokálatlan terrorcselekményt és agressziót Azerbajdzsán ellen. Fegyveres erőinket utasítottuk, hogy készítsenek elő és hajtsanak végre megfelelő megtorló intézkedéseket.” Meg is emelték a haderő készültségi szintjét. Az elnök szerint országa készen áll, hogy megmutassa erejét bármilyen ellenséggel szemben, „és ezt Iránban sem kéne elfelejteniük”.

Alijev a felelősöket az ország vasöklével fenyegette meg, és kijelentette, hogy az iráni félnek bocsánatot kell kérnie a történtekért. Szerinte ő volt az egyetlen államfő, aki meglátogatta az iráni követséget Hamenei halála után, ezt viszont nem becsülik meg, „és aljas, hálátlan emberekként” viselkednek. Azerbajdzsán megnyitotta egy határátkelőjét az Iránból menekülő külföldiek előtt. Pénteken pedig bejelentették, hogy biztonsági okokból Irán elhagyására szólítják fel diplomatáikat.

Kazim Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettes gyorsan próbálta enyhíteni a feszültséget. „Nem támadunk szomszédos országokat” – mondta, hozzátéve, az kivétel, ha van olyan katonai bázis, ahonnan az ő országát támadják. Később bejelentették, hogy Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter telefonon egyeztetett Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel. Aragcsi is tagadta, hogy Irán drónokkal támadta volna Azerbajdzsánt.

Irán a New York Times szerint Izraelt vádolta meg a drónok indításával, amivel állításuk szerint a muszlim országok közti kapcsolatot akarják aláásni. Ennek ellenére az iráni nagykövetet behívatták a bakui külügybe, a tárca pedig jelezte, Iránnak minél hamarabb tisztáznia kell a helyzetet, illetve megtennie a szükséges lépéseket, hogy még egy ilyen helyzet ne fordulhasson elő.

Az Azerbajdzsánnal eleve nyelvrokoni kapcsolatban és közeli partnerségben álló Törökország jelezte, hogy elítéli a dróntámadást. „Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy szükség van a régió harmadik országai elleni és a háború kiterjesztésének kockázatát magában hordozó támadások leállítására” – közölte a török külügy. A támadást erőteljesen elítélte a bakui magyar nagykövetség is, szolidaritásáról biztosítva az azeri kormányt és népet. A követség közleménye a nemzetközi jog, valamint Azerbajdzsán biztonságának és szuverenitásának elfogadhatatlan megsértéseként értékelte a dróntámadást, ami aláássa a régió stabilitását. Azerbajdzsán a gázszállítás miatt is fontos Magyarországnak.

A Reuters megjegyezte, hogy Irán és Azerbajdzsán viszonya fagyosabbá vált az utóbbi években. Baku ugyanis egyre erősebb gazdaságilag és katonailag, valamint jóban van a NATO-tag és egyre fontosabb régiós szereplőnek számító, az iráni érdekekkel szembemenő Törökországgal. Az is fontos szempont lehet, hogy Irán északnyugati részén közel 20 millió azeri él, akik Irán legnagyobb kisebbségét alkotják. Azerbajdzsán szeretne egy közlekedési korridort építeni örmény területen, az örmény–iráni határ mentén Nahicseván felé, amit a New York Times szerint Irán ellenez. Az iráni rezsimet az is zavarja, hogy Izrael az azeri haderő egyik fegyverszállítója, az azeriek pedig olajat exportálnak Izraelbe.

Rauf Mirgadirov elemző a Szabad Európa Rádió nemzetközi kiadásának azt mondta, a nahicseváni csapás vagy véletlen lehetett, vagy annak a jele, hogy kiterjedőben a háború. A szakértő úgy vélte, hogy Iránnak nem kedvezne, ha Azerbajdzsán bevonódna a háborúba, a rezsim a sok milliós azeri kisebbséget sem akarhatja provokálni.

NATO-tagországra lőttek rakétát

Törökország nem véletlenül reagált az azeri esetre is határozottan. Mark Rutte NATO-főtitkár még kedden kijelentette, hogy a szövetség „megvédi a NATO-területek minden egyes centiméterét”, ha szükség van rá. Egy nappal később szükség is volt erre, amikor egy Törökországra kilőtt iráni rakétát kellett megsemmisíteni.

Az Irak és Szíria felett átrepült rakétát helyi idő szerint szerda hajnalban szedte le egy SM-3 elfogórakéta, amit a Földközi-tengeren hajózó USS Oscar Austin amerikai rombolóról indítottak el – írta a New York Times egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva. Az elfogórakéta maradványai a szír határ közelében csapódtak be, a török kormány szerint senki sem sérült meg.

Rutte a Reutersnek csütörtökön adott interjújában kijelentette, hogy „senki sem beszél az ötödik cikkelyről”, ami szerint ha a védelmi szövetség egyik tagját megtámadják, akkor a többi tag a segítségére siet. A NATO egyes tagjai nem vesznek részt az Irán ellen indított amerikai–izraeli háborúban, de kulcsfontosságú támogatást nyújtanak – mondta. Szerinte az európai szövetségesek nélkül „az Egyesült Államok nagyon nehezen tudta volna elindítani ezt a kampányát Irán ellen”.

A NATO azonban a török eset után bejelentette, hogy a védelmi szövetség egészében magasabb készültségi fokozatba helyezték a rakétavédelmet, és ezt egészen addig fenntartják, amíg az iráni támadások veszélye nem csökken. Közben a török sajtóban megjelent beszámolók szerint a török légierő gépei folyamatos járőrözésbe kezdtek az iráni–török határ közelében, habár hivatalos közleményt erről nem adtak ki.

Azt csak találgatják, hogy mi lehetett a támadás célja. Egy török tisztviselő az AFP-nek a támadás után azt mondta, Ankara úgy gondolja, hogy a ballisztikus rakéta Ciprusra tartott, de útközben letért a pályájáról. A New York Timesnak egy amerikai és egy nyugati tisztviselő azonban már arról beszélt, hogy az iráni rakétával az amerikai fegyveres erők által is használt İncirlik légitámaszpontot célozták. A katonai bázis otthont ad a NATO korai figyelmeztetést lehetővé tevő radarrendszerének, ami az Iránból indított rakétákat is észlelni tudja. A CNN szerint Irán az Egyesült Arab Emírségekben is megpróbálta kiiktatni az amerikai radarrendszereket a támadásaival.

Annyira érzékeny helyszínről van szó, hogy szombaton, az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások megindítása után a török rendőrség három újságírót is letartóztatott, amikor a közelében filmeztek – írta a France24. A lapnak még a hét elején több szakértő is úgy vélte, hogy Iránnak olyan nagy politikai és katonai kockázatot jelentene a bázis megtámadása, és Törökország magára húzása, hogy azt szinte teljesen biztosan nem fogják meglépni.

A Middle East Eye az incidenst ismerő emberekre hivatkozva azt írta, hogy Ankarában úgy gondolják, elszigetelt, önállóan döntő iráni egységek akciója lehetett a támadás. Az amerikai–izraeli légicsapásokkal Ali Hamenei legfelsőbb vezető megölése mellett lefejezték az iráni fegyveres erők vezetését, és erre a lehetőségre Irán azzal készülhetett, hogy nagyobb döntési jogkört adtak egyes parancsnokoknak. Könnyen lehet, hogy vannak egyes klikkek az iráni fegyveres erőkön belül, amik egyelőre ismeretlen okokból rakétákat lőttek ki Törökországra – mondta a lapnak Oral Toga, egy Iránnal foglalkozó török kutatóintézet szakértője.

Az iráni hadsereg egy csütörtökön kiadott közleményében tagadta, hogy ők állnának a támadás mögött. Szerintük az iráni fegyveres erők „tiszteletben tartják a szomszédos és baráti Törökország szuverenitását, és tagadnak bármilyen rakétaindítást az ország területe felé”. Ankara bekérette az iráni nagykövetet, hogy tiltakozzanak a támadás ellen, a török külügyminiszter pedig telefonon beszélt iráni kollégájával, és jelezte, el kell kerülni minden olyan akciót, ami a konfliktus továbbterjedéséhez vezet. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt állította kollégájának, hogy Irán csak olyan amerikai és izraeli bázisokat támad a régióban, amiket az Irán elleni támadáshoz használnak.

Az eset előtt a France24-nak nyilatkozó szakértők szerint az egyik oka, amiért Teherán nem meri majd megtámadni a törökországi bázisokat, hogy az életbe léptetheti a NATO ötödik cikkelyét. Azóta már Rutte is nyilatkozott, de a NATO szóvivője a támadás után kijelentette, hogy a szövetség elítéli a támadást, kiállnak szövetségeseik mellett, „elrettentő és védelmi szerepünk minden területen erős, beleértve a lég- és rakétavédelmet is”. Az ötödik cikkelyről azonban nem beszélt. Guntram Wolff, a Bruegel brüsszeli kutatóintézet vezető munkatársa csütörtökön a CNBC-nek kijelentette, hogy „kissé túlzás lenne egyetlen lelőtt rakéta miatt életbe léptetni az ötödik cikkelyt”.

Európai országok is segítenek a védekezésben

David Petraeus nyugalmazott amerikai tábornok, a CIA egykori igazgatója kedden a Euronewsnak adott interjújában kijelentette, hogy Irán szerinte nem fogja amerikai és izraeli bázisokra, az Öböl-országokra korlátozni a válaszcsapásait, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az európai országok is belesodródnak az Irán ellen indított amerikai–izraeli háborúba. Ez főleg védekezést fog jelenteni – mondta Petraeus, de értesülései szerint folynak megbeszélések támadóbb jellegű támogatás nyújtásáról is.

Erről egy nappal azután beszélt, hogy dróntámadás érte a brit légierő Cipruson lévő bázisát. Utána két másik, a Földközi-tengeren lévő sziget felé tartó drónt is lelőttek. Az iráni Sahed-típusú drónt a britek szerint nem Iránból indították el, a ciprusi kormány azt mondta, hogy Libanonból szállt fel. A feltételezések szerint az Iránnal szövetséges, és Izraellel szemben a háborúba beszálló Hezbollah fegyveresei indíthatták. A becsapódott drón csak kisebb károkat okozott egy hangárban. A két másik drónt a bázisról felszálló brit vadászgépek lőtték le.

Az eset után több európai ország is bejelentette, hogy katonai segítséget küld az iráni támadások elleni védekezéshez. Görögország négy F–16-os vadászgépet, valamint a legújabb fregattját, a Kimont küldte. Franciaország kedden közölte, hogy a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóját és kísérőhajóit a Földközi-tengerre vezényli a légtér védelméhez. A kötelék várhatóan a jövő hét második felében érkezik meg. Emellett francia Rafale vadászgépek segítettek az Öböl-országok védelmében is.

Az Egyesült Királyság kedden bejelentette, hogy a légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt HMS Dragon hadihajót küldik Ciprushoz, ahova a jövő héten érkezik meg, valamint drónellenes eszközökkel felszerelt helikopterekkel is segítenek a védekezésben. Szerdán bejelentették, hogy a ciprusi bázisról felszállt F–35-öseik Jordánia légterében több drónt is megsemmisítettek, ami az első alkalom volt, hogy a gépek éles küldetésben célpontokat szedtek le. Az iraki légtérben drónellenes egységeik iktattak ki drónokat, Katarban pedig a brit légierő egy Typhoon vadászgépe lőtt le rakétával egy iráni drónt.

Nagy-Britannia emellett engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy az iráni rakétalétesítmények elleni „védekező” támadásokra használjanak két brit légibázist, ahova a brit sajtóban megjelent beszámolók szerint napokon belül megérkezhetnek amerikai B-2-es lopakodó bombázók. Franciaország engedélyezte, hogy amerikai gépek ideiglenesen használhassanak egy francia bázist. A francia hadsereg közlése szerint csak olyan repülőkről van szó, amik a védekezéshez nyújtanak támogatást, és nem vesznek részt az Irán elleni támadásokban.

Trump a héten dühösen beszélt azokról az országokról, amelyek nem támogatják, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. Trump azért neheztel különösen a spanyolokra, mert nem engedték meg az amerikai légierőnek, hogy spanyol bázisokat használjanak az Irán elleni műveletekhez. A kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegette meg őket. Spanyolország védelmi minisztériuma aztán csütörtökön közölte, hogy a légtér védelmére, valamint civilek kimenekítésére Ciprushoz küldik a legmodernebb fregattjukat, a Kolumbusz Kristófról elnevezett Cristóbal Colónt.

Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig bejelentette csütörtökön, hogy légvédelmi segítséget küldenek az Öböl menti országoknak. „Egyértelműen védekezésről, egészen pontosan légvédelemről beszélünk.” Meloni azt mondta, hogy az ott élő embereket kell megvédeniük, de jelezte azt is, hogy a régió kulcsfontosságú Olaszország energiaellátásának szempontjából is. Emellett Hollandia is fontolgatja, hogy katonákkal segít.

Irán közben megfenyegette az európai országokat, hogy európai városokat fog megtámadni azokban az országokban, amik részt vesznek az amerikai–iráni támadásokban, és jelezték, hogy bármilyen részvételt háborús cselekménynek fognak tekinteni. Arról itt írtunk részletesebben, hogy Európa-szerte megemelték a terrorfenyegetettségi szinteket. Az iráni titkosszolgálatok előszeretettel alkalmazzák az Európában aktív bűnözői csoportok vezetőit, hogy a védelemért cserébe utóbbiak megtegyenek nekik ezt-azt. Az európai hírszerzők esetleges iráni alvó sejtek akcióit sem zárják ki a közel-keleti helyzet miatt.