Cikkünk folyamatosan frissül!
A libanoni állami hírügynökség beszámolója szerint 76-41 arányban fogadták el a jelenlegi ciklus meghosszabbítását, az AP szerint a Hezbollah 13 fős parlamenti frakciója igennel szavazott. A választásokat eredetileg májusban tartották volna. Izrael jelenleg is légicsapásokat hajt végre Libanon ellen, éjjel pedig a szárazföldön is beljebb nyomultak az országba dél felől, a hivatalos álláspont alapján azért, hogy ellenséges katonákat iktassanak ki és lerombolják a Hezbollah infrastruktúráját.
Az izraeli sürgősségi szolgálat, a Magen David Adom nem sokkal délelőtt 10 után számolt be arról, hogy az iráni rakétatámadások legutóbbi hulláma után több helyen is becsapódásokhoz riasztották őket. Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy lelőtt rakéták törmeléke hullott a földre, vagy kazettás bombák csapódtak be, pár perccel később azonban már két, majd három sérültről írtak, egyikük egy másik helyszínen sérült meg. A sürgősségi szolgálat szerint összesen hat helyen csapódtak be bombák, Jehud, Holon és Bat Jám városokban.
Azóta kiderült, hogy két negyvenes éveiben járó embert egy építkezésen ért a támadás, egyikük a helyszínen meg is halt, a másikukat kritikus állapotban vitték kórházba. A harmadik sérült egy harmincas éveiben járó férfi, akit egy másik becsapódás ért el, ő szintén súlyosan megsérült. Az AP szerint egy hét után halt meg ismét valaki Izraelben egy légicsapás után.
A globális olajárak továbbra is meredeken emelkednek, bőven 100 dollár felett járnak, mivel az eszkalálódó amerikai–izraeli–iráni háború miatt félő, hogy tartósan leáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A G7-országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője emiatt belsős források alapján hétfőre megbeszélést hívott össze, hogy a közel-keleti konfliktus miatt megugró olajárak letöréséről tárgyaljanak. A megbeszélés központi témája a tagállamok stratégiai olajkészleteinek összehangolt felszabadítása lesz, a Financial Times szerint az Egyesült Államok mellett ezt két másik G7-ország is támogatja, Emmanuel Macron is arról beszélt, hogy hozzányúlhatnak a tartalékokhoz.
Az abu-dzabi hatóságok közlése szerint egy jordániai ember könnyebben, egy egyiptomi pedig valamivel súlyosabban sérült meg, miután a városban két helyen is rakéták maradványai zuhantak a földre. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma korábban jelezte, hogy a légvédelem iráni rakétákat szedett le, vélhetően ezek okozták a sérüléseket.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombat délelőtt bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és azt ígérte, nem fogják támadni őket, kivéve ha ők támadják meg Iránt. Azóta azonban többször is robbanásokról számoltak be a környező országokban, már szombat délután is.
Vasárnap reggelre sűrű füst lepte el Teherán felett az eget, és fekete eső esett, miután az olaj-infrastruktúrát is légicsapás érte. Öröm, gyász és bizonytalanság jellemzi a helyieket, akik nem először élnek át fegyveres konfliktust, de ez a mostani többek szerint minden korábbinál súlyosabb. Még nem látni, meddig folytatódhat a háború, és a rezsim teljes bukásához vezet-e majd. Az iráni helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Modzstaba Hameneit, a néhai Ali Hamenei ajatollah fiát vasárnap választották meg Irán új vezetőjévé, az állami média beszámolói szerint elsöprő többséggel. Az állami IRNA hírügynökség szerint hétfőn, helyi idő szerint délután háromkor minden iráninak össze kell gyűlnie az utcákon, hogy hűséget fogadjanak az új vezetőnek. Arról, hogy kicsoda Modzstaba Hamenei, és hogyan reagált a megválasztására Donald Trump amerikai elnök, ebben a cikkben írtunk bővebben.
(CNN)
Az amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap késő este adott telefonos interjút a Times of Israelnek, ahol többek közt arról beszélt, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak Benjámin Netanjahuval, és az izraeli kormányfőnek lesz beleszólása abba, hogy mikor ér véget az offenzíva. „Mikor eljön az ideje, meg fogom hozni ezt a döntést, és ehhez mindent figyelembe fogok venni” – mondta az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy Izrael az amerikai támadás leállítása után is folytathatja a háborút, Trump azt mondta, szerinte erre nem lesz szükség.
Trump a háború megindításának okairól is beszélt, szerinte Irán el akarta pusztítani Izraelt, emiatt van az, hogy most éppen Irán semmisül meg. Azt is mondta, hogy Netanjahu remek munkát végez, és közösen léptek fel egy olyan ország ellen, ami fenyegetést jelentett Izraelre. Trump szerint Irán sikerrel is járt volna, ha nem ő az amerikai elnök, Netanjahu nélkül pedig az ország már nem is létezne. Végül azzal viccelődött, hogy a háborúnál csak őt támogatják jobban az izraeliek.
A Times of Israel azután beszélt Trumppal, hogy hivatalossá vált, a néhai ajatollah fia, Modzstaba Hamenei lesz Irán új vezetője. Az amerikai elnök, aki nem sokkal korábban jelezte, hogy az ő jóváhagyása nélkül nem fogja sokáig húzni egy iráni vezető sem, ezt annyival kommentálta, hogy meglátják, mi lesz majd ebből. Trump emellett azt is mondta, hogy szerinte azonnal kegyelmet kellene adni az izraeli miniszterelnöknek a korrupciós pereiben, hogy a háborúra figyelhessen.
I Dzsemjong dél-koreai elnök bejelentette, hogy a hatóságok benzinárstopot vezetnek be az országban, miután a közel-keleti konfliktus miatt a globális nyersolajárak meredeken emelkednek. Dél-Koreában közel 30 éve nem volt arra példa, hogy korlátozzák az üzemanyagárakat. A közel-keleti válság hatásairól tartott rendkívüli ülésen I Dzsemjong kijelentette, hogy a kormány „gyorsan bevezeti, és határozottan végrehajtja” a kőolajtermékek maximális árrendszerét. Az elnök szerint a jelenlegi válság jelentős terhet ró a dél-koreai gazdaságra, amely nagymértékben függ a globális kereskedelemtől és a Közel-Keletről származó energiaimporttól.
„Mivel nehéz megjósolni, hogyan alakul a helyzet, a kormánynak sürgősen megelőző válaszintézkedéseket kell kidolgoznia, még a legrosszabb forgatókönyvet is szem előtt tartva” – tette hozzá az elnök, és sürgette a kormányt, hogy lépjenek fel a finomítók és a benzinkutak közötti összejátszás, az árrögzítés és a felhalmozás ellen.
Szijjártó Péter szerint a közel-keleti válság továbbra sem a megoldás irányába halad, az iráni támadások továbbra is rendkívül aktívak és intenzívek a környező arab országokkal szemben, ezért a magyar külügyminisztérium folytatja a mentesítő járatok üzemeltetését. A miniszter bejelentette, hogy igyekeznek minden olyan magyart hazahozni, aki a Közel-Keleten rekedt, és szeretne hazajönni.
Szijjártó egy hétfő reggel közzétett Facebook-videóban azt mondta, vasárnap volt egy mentesítő járat Rijádból, amivel a Szaúd-Arábiában, Bahreinben és Kuvaitban rekedt magyarok egy része érkezett haza. Hétfőn további két járat fog indulni, mindkettő Omán fővárosából, Maszkatból hozza el az ott rekedt magyarokat. „Összesen 180 magyart hozunk haza a közel-keleti válság miatt, 157 olyan utast, akik most már huzamosabb ideje ott rekedtek Dubajban, azonban egyrészt a repülőgépek telítettsége, másrészt a korlátozott repülési lehetőség miatt nem tudnak onnan hazautazni. Autóbuszokkal átszállítjuk, átszállítottuk őket Omán fővárosába, ahonnan hétfőn, a 23 Ománban várakozóval együtt, hazatérnek” – írta posztjában a külügyminiszter.
Legalább 32 ember megsebesült Bahreinben egy iráni dróntámadás után – közölte a bahreini állami hírügynökség. A csapás hétfő reggel történt Szitra térségben. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az összes sebesült bahreini állampolgár, köztük van egy 17 éves lány, aki súlyos fejsérüléseket szenvedett, valamint egy 7 és egy 8 éves gyerek, akik súlyos alsóvégtag-sérüléseket szenvedtek. A legfiatalabb sebesült egy két hónapos csecsemő. A sebesültek közül négyen súlyos állapotban vannak, több gyerek is műtéti beavatkozásra szorult. „Az egészségügyi rendszer továbbra is magas készültségi állapotban van, és a Bahreini Királyság elleni igazságtalan agresszió kezdete óta a különböző létfontosságú osztályok készenléti szintjét is megemelték” – közölte a minisztérium.
(BBC)
Körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az olajárak az Egyesült Államokban. 2022 júliusa óta ez a legmagasabb szint az USA-ban. Az iráni konfliktus kiterjedése miatt néhány nagy közel-keleti olajtermelő kénytelen volt csökkenteni a szállítását, és attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás elhúzódó fennakadásokkal járhat. A régióban Irak és Kuvait is elkezdte csökkenteni az olajtermelést, korábban pedig Katar közölte, hogy csökkentik a cseppfolyósított földgáz kitermelését, mivel a háború blokkolta a Közel-Keletről érkező szállítmányokat. Elemzők azt jósolják, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának is csökkentenie kell a termelést, mivel kifogynak az olajkészleteikből.
A brent típusú nyersolaj határidős ára 18,35 dollárral, azaz 19,8 százalékkal emelkedett a kereskedés hétfői kezdetén, így most egy hordó 111,04 dollárba kerül. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolajkeverék határidős ára 16,5 dollárral, vagyis 18,2 százalékkal emelkedett, és hordónként 107,4 dollárba kerül most. A brent 27 százalékkal, a WTI pedig 35,6 százalékkal emelkedett a múlt héten, mielőtt a legutóbbi ugrások bekövetkeztek.
Az olajár emelkedésére reagált Donald Trump, az amerikai elnök a Truth Social-oldalán azt írta: „Az olajárak rövid távú csökkenése gyorsan bekövetkezik majd az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése után. Ez nagyon kis ár az Egyesült Államok, a világ, a biztonság és a béke érdekében. Csak a bolondok gondolnak mást!”
(Reuters)
Az amerikai külügyminisztérium biztonsági okokból elrendelte, hogy a nem feltétlenül szükséges amerikai diplomaták és az amerikai kormány alkalmazottainak családtagjai hagyják el Szaúd-Arábiát. A döntést vasárnap este jelentették be Washingtonban.
Az Egyesült Államok hétfőn, a háború harmadik napján kezdte meg a nem feltétlenül szükséges személyzet kivonását az Öböl menti országokból. A rijádi amerikai nagykövetséget múlt héten iráni drónok támadták meg, ami tüzet okozott, és megrongálta az épületet.
(Reuters)
Nyolcra emelkedett az amerikai katonai áldozatok száma a legfrissebb adatok szerint, közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (Centcom). Közleményükben azt írták: „Tegnap este egy amerikai katona meghalt az iráni rezsim első támadásai során szerzett sérülései következtében. A katona súlyosan megsebesült az amerikai csapatok elleni március 1-jei támadás helyszínén, Szaúd-Arábiában.” Hozzátették, hogy ő volt a hetedik amerikai katona, aki az Epic Fury hadművelet során esett el. „A nagyobb harci műveletek folytatódnak. Az elesett katona kilétét a hozzátartozók értesítését követően 24 óráig nem hozzuk nyilvánosságra” – írták.
Később a parancsnokság újabb halálesetet jelentett be. Bejegyzésükben azt írták, hogy „az amerikai Nemzeti Gárda katonája egészségügyi okokból elhunyt Kuvaitban március 6-án, miközben sürgős orvosi ellátást kapott”. A halál pontos okát még vizsgálják.
Vasárnapig a Centcom összesen hat amerikai katona haláláról számolt be.
- A Szakértők Gyűlése megnevezte Hamenei ajatollah utódját: a volt vezető fia, Modzstaba Hamenei az új iráni legfelsőbb vezető.
- Donald Trump korábban kijelentette, hogy a fiatalabb Hamenei megválasztása elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára.
- Az Izraeli Védelmi Erők szerint az új legfelsőbb vezető és az őt megválasztók mind célpontjai lesznek a légierő csapásainak.
- Irán az éjjel négy hullámban támadta ballisztikus rakétákkal Izraelt. Károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés.
- Izrael iráni olajlétesítményeket bombázott az éjjel, reggel újabb légitámadást indított.
- Az IDF megerősítette, hogy megöltek egy magas rangú katonai vezetőt.
- Szaúd-Arábiában lövedék esett egy lakóházra, két ember meghalt.
- A brent olaj hordónkénti ára először emelkedett 100 dollár fölé 2022 óta.
