Az Európai Bíróság szerint a tagállamok nem utasíthatnák el a transzneműek személyi igazolványának módosítását
Az Európai Bíróság (EB) döntése értelmében az Európai Unióban élő transznemű embereknek joguk van olyan személyazonosító okmányokhoz, ami a megélt nemi identitásukat tükrözi. A luxemburgi székhelyű bíróság nemrég hozott ítélete szerint a tagállamoknak engedélyezniük kellene a nemi bejegyzések módosítását az anyakönyvi nyilvántartásokban – áll a bíróság csütörtöki közleményében.
A bíróság egy bolgár állampolgár esetét vizsgálta, akit születéskor férfi neműként vettek nyilvántartásba, és ennek megfelelő nevet, személyazonosító számot és okmányokat kapott. Jelenleg Olaszországban él, ahol hormonterápiát kezdett, és ma már nőként mutatkozik be. Az illető a bolgár bíróságokhoz fordult, hogy nyilvánítsák nőnemű személynek, és módosítsák a születési anyakönyvi kivonatában szereplő személyi adatait. A kérelmét azonban elutasították, annak ellenére is, hogy az orvosi és a bírósági szakértői vélemény is megerősítette a női nemi identitását.
A bolgár legfelsőbb semmítőszék szerint a nem kifejezést biológiai értelemben kell érteni, kizárva a nemre, névre és azonosítószámra vonatkozó adatok bármilyen módosítását. Indokolásuk szerint a bolgár társadalom erkölcsi és/vagy vallási értékein alapuló közérdek elsőbbséget élvez a transznemű személyek érdekeivel szemben. A jogvitában eljáró bolgár legfelsőbb semmítőszék szerint kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e az uniós joggal, ezért több kérdéssel fordultak az Európai Bírósághoz.
Ítéletében az EB megállapította, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely nem teszi lehetővé az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett nemre vonatkozó adatok módosítását olyan személyek esetében, akik gyakorolták a szabad mozgáshoz és egy másik tagállamban való tartózkodáshoz való jogot. A Bíróság szerint, bár a személyazonosító okmányok kiállítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezt a jogot az uniós jog tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk.
A Bíróság kiemelte, hogy a megélt nemi identitás és a személyi igazolványban szereplő, nemre vonatkozó adatok közötti eltérés akadályozhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását. „Ez az eltérés számos mindennapi helyzetben – különösen személyazonosság-ellenőrzés, határon átnyúló utazás vagy szakmai okokból – arra kényszerítheti e személyt, hogy eloszlassa a személyazonosságával vagy a hivatalos okmányainak hitelességével kapcsolatos kétségeket. Ez a helyzet jelentős hátrányokat okoz. Márpedig a szabad mozgás korlátozása csak akkor fogadható el, ha objektív közérdekű megfontolásokon alapul, és tiszteletben tartja az arányosság elvét az uniós joggal és az Európai Unió Alapjogi Chartájában garantált alapvető jogokkal, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joggal összhangban” – írta a bíróság közleménye.
Ezen túlmenően az EB megállapította, hogy az uniós joggal ellentétes, hogy valamely tagállam bíróságát köti az e tagállam alkotmánybírósága által adott értelmezés, amennyiben az akadályát képezi a Bíróság által értelmezett uniós jog alkalmazásának.
