- Izrael péntek este újabb támadást indított Teherán ellen
- Irán új legfelsőbb vezetője megsebesült az Iránt ért támadásokban, de nem tudni, milyen súlyosak a sérülései
- Az amerikai kormány tízmillió dollárt ajánlott fel a Modzstaba Hameneiről szóló információkért
- Az Egyesült Államok több mint kétezer tengerészgyalogost vezényel Irán közelébe
- A Hezbollah vezetője hosszú harcra készül Izraellel
- Trump megkerülte a választ arra, meg akarják-e támadni az iráni olajipar legfontosabb létesítményét
- Irán azt mondta: Ukrajna legitim célpontnak számít, mert szerintük dróntámogatást nyújt Izraelnek
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Már több mint 40 embert tartóztattak le iráni támadásokról készült felvételek miatt az Egyesült Arab Emírségekben. Abu-Dzabi rendőrsége azt közölte, hogy eddig 45 ember ellen intézkedtek, amiért az ország elleni támadásokról osztottak meg videókat és képeket a közösségi médiában.
A hatóságok szerint az őrizetbe vettek több különböző nemzetiséghez tartoznak.
Az emirátusi hatóságok figyelmeztettek: fellépnek minden olyan tevékenységgel szemben, ami „szítja a közvéleményt és pletykákat terjeszt”.
Tegnap az Egyesült Királyság nagykövetsége is üzenetet tett közzé közösségi oldalain, amelyben arra figyelmeztetett, hogy büntetőeljárás indulhat azok ellen, akik az iráni támadások helyszínein fotóznak vagy videóznak, illetve katonai vagy más érzékeny létesítményeket rögzítenek.
(BBC)
Donald Trump arra szólította fel a többi érintett országot, hogy segítsenek az Egyesült Államoknak biztosítani a szabad olajszállítást a Hormuzi-szoros térségében.
„A világ azon országainak, amelyek a Hormuzi-szoroson keresztül kapnak olajat, gondoskodniuk kell ennek az útvonalnak a biztonságáról, és mi sokat fogunk ebben segíteni. Az Egyesült Államok koordinálni fogja ezeket az országokat, hogy minden gyorsan, zökkenőmentesen és rendben menjen” – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon.
„Az Egyesült Államok katonailag, gazdaságilag és minden más téren legyőzte és teljesen meggyengítette Iránt… de ennek mindig is közös erőfeszítésnek kellett volna lennie, és most is az lesz – ez a világot a harmónia, a biztonság és a tartós béke felé fogja vezetni” – írta az elnök.
Irán evakuálási figyelmeztetést adott ki az Egyesült Arab Emírségek három nagy kikötőjére, köztük arra is, ami a Közel-Keleten a legforgalmasabb. Irán azt állítja, hogy az Egyesült Államok az Emírségekben található kikötőket, dokkokat és rejtekhelyeket használta fel az iráni Kharg-sziget elleni támadások indítására. Felszólította a lakosságot, hogy azonnal hagyják el azokat a területeket, ahol állításuk szerint amerikai erők tartózkodnak.
A figyelmeztetést követő órákban nem érkezett jelentés támadásról a dubaji Jebel Ali kikötő és az Abu-Dzabiban található Khalifa kikötő ellen. Ugyanakkor felvételek szerint tűz ütött ki a harmadik helyszínen, Fudzsejra kikötőjében, miután egy iráni drón roncsai egy olajlétesítménybe csapódtak.
Irán azt állítja, hogy az amerikai támadás Dubaj közeléből indult.
Abbász Aragcsi az amerikai MS Now hírportálnak nyilatkozott, azt mondta: hamarosan mindenki láthatja, hogy Modzstaba Hameneinek nincs semmi baja, ellátja a feladatait, és továbbra is így fog tenni.
Szerinte a Hormuzi-szoros nincs lezárva, csak az Irán ellenségeihez tartozó tankerek és hajók számára. Azt is mondta, hogy Irán amerikai bázisokat és létesítményeket céloz, amelyek „sajnos a szomszédos országok területén találhatók”.
A külügyminiszter szerint Oroszország és Kína Irán stratégiai partnerei.
(BBC)
Az amerikai nagykövetség azonnali távozásra szólította fel az amerikai állampolgárokat Irakból egy szombati biztonsági figyelmeztetés szerint. Éjszaka ugyanis rakétatámadás érte a bagdadi nagykövetség épületét.
„Az amerikaiakat emberrablás veszélye fenyegeti, és az Egyesült Államok állampolgárait közvetlenül célozták meg. Iránhoz kötődő terrorszervezetek akadályozhatják az iraki hatóságok hatékony reagálását vészhelyzetekben” – áll a közleményben.
„Az amerikai állampolgároknak azonnal el kell hagyniuk Irakot. Azok, akik úgy döntenek, hogy maradnak, fontolják meg döntésüket az Iránhoz kötődő terrorszervezetek által jelentett jelentős fenyegetés miatt.”
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi azt mondta: az országa válaszolni fog az energiainfrastruktúrát ért támadásokra azzal, hogy az Egyesült Államok a térségben működő cégeit fogja megcélozni.
A Tasnim Hírügynökség, az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC) közel álló médium azt írta, Aragcsi szerint biztosan válaszolni fognak ezekre a támadásokra.
A bejelentésre órákkal azután került sor, hogy az amerikai hadsereg Kharg-szigetet támadta – amely Irán számára kulcsfontosságú, mivel az ország olajexportjának körülbelül 90 százaléka ezen a szigeten halad át. A támadás során több mint 90 iráni katonai célpontot támadtak meg sikeresen, tengeri aknák raktárait, rakétatároló bunkereket és számos egyéb katonai létesítményt semmisítettek meg.
(BBC)
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint az izraeli támadások kezdete óta 826-an haltak meg az országban.
A helyi egészségügyi hatóságok ma reggel jelentették, hogy egy izraeli támadás során 12 egészségügyi dolgozó halt meg egy Burdzs Kalávija déli városában található klinikán.
Izrael egyelőre nem kommentálta a jelentést, de hadserege közölte, hogy több további hullámnyi támadást hajtott végre a Hezbollah infrastruktúrája ellen Bejrútban és Dél-Libanonban.
Irán legitim célpontnak nevezte Ukrajnát azért, mert állítólag dróntámogatást nyújt Izraelnek. Irán nemzetbizottságának vezetője, Ebrahim Azizi a közösségi médiában írta azt, hogy az ország gyakorlatilag bevonódott a háborúba, és hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikkére, ami elismeri, hogy egy tagállamnak joga van az önvédelemhez, ha fegyveres támadás éri. Erről itt írtunk bővebben.
Donald Trump amerikai elnök arról posztolt, hogy így vagy úgy, de Amerika hamarosan megnyitja a Hormuzi-szorost. A Truth Social platformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy számos érintett ország az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve hadihajókat fog küldeni a szoros nyitva tartásának és biztonságának biztosítására. Az elnök szerint ugyan teljesen megsemmisítették Irán katonai képességeit, de ettől függetlenül „nekik könnyű egy-két drónt küldeni” vagy rakétát kilőni valahonnan a szoros mellől.
Addig, amíg „remélhetőleg” Kína, Franciaország, Japán, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és mások nem küldenek hajókat a térségbe, az Egyesült Államok bombázni fogja a partvonalat, és folyamatosan megsemmisíti az iráni hajókat. „Így vagy úgy, de hamarosan NYITOTTÁ, BIZTONSÁGOSSÁ és SZABADDÁ tesszük a Hormuzi-szorost!” – írta Trump.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten egy Trump elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során azt javasolta, hogy a háború befejezését célzó megállapodás részeként szállítsák át Irán dúsított uránját Oroszországba. Putyin hétfőn több ötletet is felvetett az Egyesült Államok és Irán közötti háború rendezésére Trumpnak. Az uránra vonatkozó javaslat egyike volt ezeknek.
Az Axios forrásai szerint Trump elutasította a javaslatot. Irán 450 kilogramm 60 százalékos dúsítású uránja hetek alatt harcászati szintre alakítható, és több mint 10 atombomba előállításához elegendő. Az Egyesült Államok és Izrael háborújának az egyik legfontosabb célja ennek megakadályozása.
Elméletileg Putyin ajánlata elősegítheti Irán nukleáris készleteinek kivonását az országból anélkül, hogy amerikai vagy izraeli katonáknak a helyszínen kellene ehhez tartózkodni. Oroszország korábban a 2015-ös nukleáris megállapodás keretében tárolta Irán alacsony dúsítású uránját, így az egyik kevés olyan ország közé tartozik, amely rendelkezik a szükséges technikai kapacitással az anyag átvételéhez.
A háború előtti utolsó tárgyalási fordulóban Irán elutasította, hogy átadja készleteit, és azt javasolta, hogy az uránt a saját létesítményeiben hígítsák fel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt.
A Fox News Radio-nak adott interjúban Trump arra célzott, hogy a magasan dúsított urán sorsának biztosítása jelenleg nem tartozik a legfontosabb feladatok közé. Az amerikai elnök először ismerte el, hogy Oroszország támogatja Iránt a háborúban, miután napok óta jelentések keringtek arról, hogy Moszkva hírszerzési információkat szolgáltat az amerikai erők elleni támadásokhoz.
„Azt hiszem, [Putyin] talán egy kicsit segít nekik, igen. És valószínűleg azt gondolja, hogy mi segítünk Ukrajnának, igaz?” – mondta Trump az interjúban. „Szóval ő ezt mondja, és Kína is ugyanezt mondaná. Őszintén szólva ez olyan, mint: hé, ők is ezt csinálják, mi is ezt csináljuk.”
Bakró-Nagy Ferenc
Az AFP jelentése szerint robbanások hallatszottak Jeruzsálem felett, nem sokkal azután, hogy az izraeli hadsereg bejelentette: Iránból érkező rakétákat észlelt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy „védelmi rendszere működik a fenyegetés elhárítására”.
Az IDF arról számolt be, hogy Iránból Izrael felé kilőtt rakétasorozatot észleltek. Irán állami műsorszolgáltatója, az IRIB a Telegramon keresztül szintén közölte, hogy Iránból újabb rakétákat lőttek ki Izrael felé.
Az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető iráni Tasnim hírügynökség szintén arról számolt be, hogy hatalmas robbanás hallatszott Tel-Avivban, amikor Irán „megtorló csapásai” elérték az izraeli várost.
Elhagyta Irakot az Erbílben szolgáló magyar katona- és diplomataállomány, közölte Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke. Erre a hivatalos megfogalmazás szerint „a közel-keleti konfliktussal járó biztonsági helyzet romlása miatt” van szükség. Mindannyian épségben és biztonságban elérték Törökországot, ahonnan a honvédség repülőgépével Magyarországra szállítják őket.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletének kezdete óta megtorlásul több alkalommal érte iráni rakéta- és dróntámadás azon iraki támaszpontokat, ahol nemzetközi erők állomásoznak.
Péntek este az amerikai erők csapást mértek az iráni Kharg-szigetre. A támadás során több mint 90 iráni katonai célpontot támadtak meg sikeresen, tengeri aknák raktárait, rakétatároló bunkereket és számos egyéb katonai létesítményt semmisítettek meg. Az akcióról felvételeket is közzétett a Centcom:
Két Indiába tartó, cseppfolyósított propán-bután-gázt (LPG) szállító tartályhajó szombat kora reggel áthaladt a Hormuzi-szoroson – közölte a CNN-nel az indiai külügyminisztérium egyik tisztviselője. Előtte Irán indiai nagykövete azt nyilatkozta, hogy engedélyezték az indiai hajók áthaladását a szoroson, bár azt nem erősítette meg, hogy hány hajó kapott ilyen engedélyt.
India a világ egyik legnagyobb LPG-importőre, amelyet a lakosság a főzéstől kezdve járművek meghajtásáig sok mindenre használ. Elemzők szerint az ország az üzemanyagának mintegy 85 százalékát, a cseppfolyósított földgáznak (LNG) pedig a felét a Közel-Keletről szerzi be, így az iráni háború kezdete óta eltelt két hét alatt bekövetkezett ellátási zavar máris súlyos hiányt okozott országszerte.
Izrael védelmi minisztere szerint az Iránnal folytatott konfliktus „döntő szakaszába” lépett, a kijelentést egy szombati helyzetértékelés során tette Jiszráel Kac a BBC szerint. Nyilatkozatában Kac hozzátette, hogy az izraeli légierő folytatja a Teheránra és egész Iránra mért erőteljes támadását, de kijelentette, hogy csak az iráni nép vethet véget a konfliktusnak a rezsim megdöntésével.
Kac gratulált Donald Trumpnak ahhoz, hogy tegnap este „súlyos csapást” mért Irán kulcsfontosságú olajszigetére, Khargra, amit megfelelő válaszlépésnek tart a Hormuzi-szoros aknázására. A hét elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy csapást mért a Hormuzi-szoros közelében működő aknázó hajókra, de Irán tagadta, hogy aláaknázná a fontos hajózási útvonalat.
Az iráni hadsereg kijelentette, hogy fenntartja magának a jogot területének védelmére, amibe beletartozik az amerikai érdekeltségek támadása is a Közel-Keleten – számol be az iráni állami média.
Az iráni fegyveres erők parancsnokságának szóvivője szerint így Iránnak törvényes joga van az Egyesült Arab Emírségek kikötőiben és dokkjaiban található amerikai rakéták, valamint az amerikai katonák rejtekhelyei ellen fellépni. Felhívja a muszlim lakosságot, hogy hagyják el az Egyesült Arab Emírségek érintett városait, hogy „ne érje őket baj”. (BBC)
Az Egyesült Arab Emírségek egyik kikötőjében felfüggesztettek egyes olajrakodási műveleteket, miután egy elfogott drón súlyos tüzet okozott – jelentette a Reuters hírügynökség ipari és kereskedelmi forrásokra hivatkozva.
Az Emírségek sajtóirodája közölte, hogy a tűz a fontos olajtároló és kereskedelmi központként ismert fudzsejrai kikötőben keletkezett, miután egy drón elfogása során annak darabjai lezuhantak. Sérültekről nem érkezett jelentés.
Emmanuel Macron arról posztolt az X-en, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Libanon ne süllyedjen káoszba. A francia elnök pénteken beszélt Joseph Aoun elnökkel, Tammám Szalám miniszterelnökkel és Nabih Berri házelnökkel is.
Macron szerint a Hezbollahnak azonnal le kell állítania előrenyomulását, Izraelnek pedig le kell mondania egy nagyszabású offenzíváról, és be kell fejeznie a tömeges támadásokat, ami miatt már több százezren menekültek el a bombázások elől.
„A libanoni kormány jelezte, hogy hajlandó közvetlenül tárgyalni Izraellel ... Izraelnek meg kell ragadnia ezt a lehetőséget a tárgyalások megkezdésére és a tűzszünetre, tartós megoldást találva” – írta, hozzátéve, hogy Franciaország kész elősegíteni ezeket a tárgyalásokat azzal, hogy Párizsban ad otthont nekik.
Az iráni kulturális és idegenforgalmi minisztérium közlése szerint országszerte legalább 56 múzeum és történelmi emlékhely szenvedett károkat az amerikai–izraeli támadások következtében. A legsúlyosabb megerősített kár a teheráni 14. századi Golesztán palotában keletkezett, A palotát 2013-ban az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek listájára.
A minisztérium közlése szerint a Nags-e Dzsahán tér, az iráni Iszfahán város szívében található 17. századi építészeti kincs is megrongálódott. A világ egyik legnagyobb főterének hosszúsága 512, szélessége 164 méter. A helyszín 1979-től az UNESCO Világörökség része. A helyek annak ellenére rongálódtak meg, hogy az UNESCO megküldte a koordinátákat a csapatoknak. (Guardian)
A világ nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az orosz olajat – jelentette ki szombaton a Kreml, miután az Egyesült Államok enyhítette az egyes moszkvai olajtermékekhez való hozzáférést, mivel az iráni háború továbbra is problémákat okoz a globális ellátásban – írja a CNN.
„Szükség van erre az orosz olajra, és most, hogy egy része kezd bejutni az energiapiacokra, stabilabb helyzet alakul ki” – mondta Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak. Az orosz hírügynökség oldalán Orbán Viktor is szerepel, „Az európai energiaválság Oroszország nélkül nem oldható meg” című hírrel.
A Trump-kormány csütörtökön új engedélyt adott ki, amely lehetővé teszi, hogy az országok bizonyos orosz olajtermékeket vásároljanak. Csütörtökön a Brent nyersolaj ára 2022 augusztusa óta először 100 dollár felett zárt hordónként, az Iránnal vívott háború pedig elhúzódni látszik. Friedrich Merz német kancellár helytelennek nevezte ezt a lépést, és véleményét más európai országok vezetője is osztotta. Merz kijelentette, biztosítani akarja, hogy Oroszország „ne használhassa ki az iráni háborút Ukrajna gyengítésére”.
Az iráni állami média beszámolója szerint a hadsereg a közel-keleti muszlim vezetőkhöz fordult, hogy egyesüljenek az USA és Izrael „üres hatalma” ellen. Az iráni fegyveres erők fő szóvivője a régió muszlim országainak vezetőihez fordulva azt kérte, hogy bízzanak Iránban, és egyesítsék az iszlám világot az Egyesült Államokban és Izraelben tapasztalható „hűtlenség, többistenhit és képmutatás” ellen.
„Ne bízzanak Amerika üres hatalmában, egy olyan Amerikában, amely még a saját gyengélkedő hadseregét sem tudja megvédeni, és képtelen lesz biztosítani a muszlim országok és a régió biztonságát” – idézték szavait. (Guardian)
Kinevezése után majdnem egy héttel Modzstaba Hamenei továbbra is a háttérben marad, mivel megsérülhetett az Egyesült Államok és Izrael támadásában. Az irániak csütörtökön kaptak ízelítőt gondolkodásmódjából, amikor az állami televízióban felolvastak egy neki tulajdonított hosszú nyilatkozatot. Másnap volt az első pénteke vezetőként, ami egyben Jeruzsálem-nap is volt, ilyenkor az iráni közösségek Izrael-ellenes felvonulásokat és tüntetéseket tartanak, és Irán legfőbb vezetője is a nyilvánosság elé lép általában. Modzstaba Hamenei azonban nem tette így.
Már hat nap telt el azóta, hogy kinevezték legfőbb vezetővé, és de azóta sem láthatták, hallhatták őt az irániak. Távolléte ugyanakkor nem csökkentette a rezsim híveinek lelkesedését, akik ezrével vonultak az utcákra, hogy kinyilvánítsák hűségüket. Irán új vezetőjének folyamatos távolléte azonban felveti azt a kérdést, hogy ki irányítja valójában a háborúban álló országot?
A CNN által megkérdezett elemzők szerint Teheránban jelenleg nem a legfelsőbb vezető láthatósága a legfontosabb, hanem az alatta lévő intézmények összetartó ereje. Az olyan hatalmas létszámú biztonsági szervek, mint az Iszlám Forradalmi Gárda valószínűleg az új legfelsőbb vezető jelenlététől függetlenül irányítják a háborús stratégiát.
Az Egyesült Arab Emírségekben tíz külföldi állampolgárt őrizetbe vettek, azzal vádolják őket, hogy a közösségi médiára posztoltak felvételeket rakéta- és dróntámadásokról. A hatóságok szerint ilyen felvételek megosztása „akár valós, akár hamis, hatással lehet a közbiztonságra”. Az Egyesült Arab Emírségek főügyésze szerint a bűncselekmények minimum egy év börtönnel és legalább 100 000 dirham (körülbelül 9 millió Ft) pénzbírsággal büntethetők. Bővebben ebben a cikkben.
Az iráni állami média beszámolója szerint az Iszlám Forradalmi Gárda bejelentette, hogy elindította a 48. támadási hullámát Izrael ellen. Az Iszlám Köztársaság Hírügynöksége szerint a támadásokat a libanoni Hezbollah fegyvereseivel összehangoltan hajtották végre.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint csapást mért egy fegyverraktárra Dél-Libanonban. Pénteken észlelték, hogy a Hezbollah fegyveresei rakétákat szállítanak a létesítménybe. Percekkel később az izraeli légierő csapást mért a raktárra, és likvidálta a Hezbollah tagjait – írták a közösségi médiában közzétett bejegyzésben.
Az amerikai hadsereg pénteken csapást mért a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, amivel megsemmisítette Irán összes katonai egységét a területen. A sziget Iránhoz tartozik, és az amerikai elnök Irán legértékesebb szigetének nevezte a Truth Social-re írt üzenetében.
A sziget Teherán számára kulcsfontosságú gazdasági szempontból, egy elemző szerint Irán olajexportjának mintegy 90 százaléka áthalad a szigeten, főleg Kína és India felé – írja a BBC.
Az Iszlám Forradalmi Gárdához köthető Fars hírügynökség szerint az amerikai támadások során legalább 15 robbanás hallatszott a szigeten, a támadások légvédelmi rendszereket, egy haditengerészeti bázist, a repülőtér irányítótornyát és egy helikopterhangárt vettek célba. Az iráni állami média jelentései szerint az olajipari infrastruktúra nem szenvedett károkat.
Újabb posztban kezdte ekézni az amerikai elnök a neki nem tetsző médiát, szerinte nem írnak eleget az amerikai csapatok sikeres akcióiról, Trump így fogalmazott:
„A hamis híreket terjesztő média nem szívesen számol be arról, milyen sikeresen lépett fel az amerikai hadsereg Irán ellen, amely így teljes vereséget szenvedett és megállapodást szeretne kötni – de nem olyat, amit én elfogadnék! Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek. DJT elnök”
A BBC a Reuters információi alapján arról ír, hogy Bagdadban rakétatalálat érte az amerikai nagykövetséget. A Reuters forrássai szerint egy rakéta csapódott az épületbe, emiatt messziről látható füst emelkedett a nagykövetség épülete fölé. A károk mértékéről még nem közöltek részleteket.
Az Associated Press szerint az amerikai nagykövetség területén található helikopterleszállót érte a találat. A hatalmas nagykövetségi épületegyüttes, amely a világ egyik legnagyobb amerikai diplomáciai létesítménye, az Iránhoz közel álló milíciák régebben már többször is támadták rakétákkal és drónokkal. Az AFP forrásai szerint egy drón csapódott a nagykövetség épületébe.
A CNN által validált geolokációs videóban füst és tűz látható az amerikai nagykövetség épületegyüttesének közelében, de a lap szerint nem világos, hogy a az épületet eltalálták-e. A CNN megkereste az amerikai külügyminisztériumot, hogy nyilatkozzon az ügyről.
Reza Pahlavi, Irán utolsó koronahercege, az utolsó iráni sah száműzött fia Párizsban találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel pénteken.
A 65 éves Pahlavi szerint ő „kivételes helyzetben van” ahhoz, hogy egy átmeneti kormány vezetője legyen Iránban, annak ellenére Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki az alkalmasságát illetően.
Irán és Oroszország évtizedek óta szövetségesek, az USA azzal vádolja a Kremlt, hogy támogatja Teherán háborús erőfeszítéseit, az oroszok nagy számban használnak iráni tervezésű drónokat az Ukrajna elleni háborúban.
A találkozás után Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna egy olyan szabad Iránt szeretne látni, amely nem működik együtt Oroszországgal, és nem destabilizálja a közel-keleti régiót, Európát és az egész világot. Pahlavi pedig így fogalmazott: „Kevés nemzet érti jobban, mit kell tenni a nemzeti szuverenitás védelmének érdekében, mint Ukrajna.” (BBC)
Ignácz Péter
- Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint súlyosan megsérült Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei, J. D. Vance amerikai alelnök szerint azonban nem tudják, hogy milyen komolyak a sérülései.
- Az amerikai kormány a tízmillió dollárt is elérő jutalmat ajánlott fel tíz iráni vezetőről, köztük Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hameneiről szóló információkért.
- Hat amerikai katona meghalt, amikor lezuhant egy KC-135 utántöltő repülőgép Irakban.
- Több mint kétezer amerikai tengerészgyalogost vezényelnek Irán közelébe.
- Donald Trump egy online G7-megbeszélésen azt mondta a részt vevő vezetőknek, hogy Irán hamarosan megadja magát.
- Az Egyesült Államok ideiglenesen engedélyezte a tengeren rekedt orosz olaj megvásárlását.
- A közel-keleti háború kitörése óta több mint ezer, a térségben rekedt magyar állampolgárt szállított haza a magyar kormány.
- Az izraeli hadsereg közlése szerint megsemmisítettek egy hidat a dél-libanoni Litáni folyón.
- Újabb ballisztikus rakétát lőttek le Törökország légterében.
- António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hezbollahot, aminek vezetője hosszú harcra készül.
