Trump tanácsadója szerint gond a drága olaj, de már legfeljebb egy hónapig tarthat az Irán elleni háború

Rövid telefonos megbeszélést tartott vasárnap este a brit kormányfő és Donald Trump. Keir Starmer részleteket nem árult el a 15 perces beszélgetésről. Az Egyesült Államok elnöke az Irán elleni amerikai-izraeli beavatkozással kapcsolatban ellentmondásosan nyilatkozik, egyrészt magabiztos állításokat tesz, amelyek szerint Irán katonai potenciálját lényegében megsemmisítették és hamar véget is érhet a háború, másrészt külföldi közreműködést vár el az iráni erők által blokkolt Hormuzi-szoros szabaddá tételéhez, hogy a kőolajszállítmányok akadálytalanul haladhassanak át.

Starmer a kanadai kormányfővel is beszélt, Mark Carney-val azonban a részletesebb megbeszélést hétfőn tartja.

Hatékonyan gátolja az iráni rezsim a külvilággal való kapcsolatteremtést, a telefonhívások sem jöhetnek külföldről és interneten sem nagyon van lehetőség beszélni az otthoniakkal. A BBC riportja szerint egyetlen trükk segít: ha valaki az iráni-török határ török oldalán áll, ott, ahol az egyik telefonban lévő iráni SIM-kártya még eléri a ottani hálózatot. A másik telefonban török kártya van, amelyet elér a külvilág.

A rokonok a határon álló embert felhívják applikáción a török telefonon, ő pedig feltárcsázza az iráni telefonjával az iráni számot, majd a két telefon egymás mellé teszi, összekötve így a külföldi hívó és az Iránban lévő hívott felet.

Ez is csak akadozva működik, többszöri próbálkozással és jellemzően így is csak 2-3 percig tart. És meglehetősen drága szolgáltatás. Az árat a két telefonnal a határon álló ember szabja meg, az átutalást fintech cégen keresztül, az összeg 4-5 percért 30 fontot is eléri (kb. 13 500 forint). „Az összeg nem is érdekelt, pedig teljes csőd volt. Csak meg akartam nyugidni”- mondta a BBC-nek egy teheráni férfi, akinek családja is már elhagyta Iránt.

Kétmillió dollárt (685 millió forintot) különít el a közel-keleti válság miatt Irak, Libanon és Szíria számára az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). A Veszélyhelyzeti Alapból (CFE) érkező összeg felét Libanon kapja, a másik részén fele-fele arányban osztozik a másik két kedvezményezett – írta az MTI.

Az összeget „a vészhelyzeti koordináció és a tömeges sebesültek ellátásának támogatására, az alapvető gyógyszerek és ellátmányok beszerzésére és elosztására, az elüldözött lakosság számára nyújtandó egészségügyi szolgáltatások biztosítására, valamint a betegségfelügyelet és a közösségi tájékoztatás megerősítésére” fordíthatják az érintett országok.

Az összeg viszonylag csekély, annak ismeretében, hogy csak a Magyarország területének alig tizedét kitevő, 5,8 milliós Libanonban 700 ezer belső menekültet tartanak nyilván.

„Úgy tájékoztattak minket, hogy az elejétől kezdve 4-6 hétig tarthat és a terv szerint haladunk” – mondta Donald Trump gazdasági tanácsadója a BBC szerint arról, meddig tarthat az Irán elleni amerikai–izraeli beavatkozás. Kevin Hassett szavai alapján tehát a február 28-án indított háború – hat héttel számolva – egy hónapon belül véget ér.

Azt a gazdasági tanácsadó elismerte, hogy a magas, két hét alatt 65-ről 100 dollár fölé kúszó olajár és a Hormuzi-szoros iráni blokádja gondot jelent, de gyors rendeződésre számít.

Egyelőre a háború finanszírozásában sem lát fennakadást. A Pentagon Hassett szerint egyelőre elegendő forrással rendelkezik az eddig közvetlenül 12 milliárd dolláros költséggel járó háborúhoz.

Megtizedelte Irán katonai potenciálját a február 28. óta tartó amerikai-izraeli beavatkozás. Az izraeli védelmi erők (IDF) szerint az iráni rakétarendszer és az ország hadiipari komplexumainak visszaépítése évekbe telik – írta a Jerusalem Post.

A légi csapások 2600 iráni katonai célpontot érintettek, csak Izrael 400 hullámban hajtotta végre támadásait két hét alatt. Ezek kétharmaduk vagy akár háromnegyedük teljesen meg is semmisült.

Hogy ez mennyire súlyos veszteség lehet, azt jelzi, hogy tavaly nyáron, az atomprogramhoz köthető nukleáris létesítményeket célzó 12 napos légi csapás alatt 100 célpontot értek el – mellesleg ekkor iktatták ki az iráni légvédelem jelentős részét is, ami megkönnyítette az idei támadások végrehajtását.

Igaz, ezzel együtt is képes volt Irán az Öböl-menti arab országok amerikai bázisait vagy olajipari létesítményeket, repülőtereket drónjaival és rakétáival támadni – Izraelt is elérték, bár a támadások nagy része fennakadt az izraeli légvédelmen –, és arra is, hogy blokkolja a Hormuzi-szorost, lényegében leállítva a rajta keresztül zajló olajszállítást, amely a világ olajkereskedelmének ötödét teszi ki, napi 20 millió hordóval.

Azt azonban izraeli katonai szakértők figyelmeztető jelnek tekintik, hogy Irán a tavaly nyári légi csapások után nyolc hónap alatt viszonylag hatékonyan feltöltötte rakéta- és drónkészleteit. Egyelőre ismét minimálisra csökkent az útnak indított iráni rakéták száma: február 28-án még száz rakétát tudott ellőni Irán, ez a kilövőállások megsemmisülésével napi húsz, mostanra pedig napi öt rakétára csökkent. Iránnak 120 radarállomása és száz rakétakilövő állása semmisült meg az elmúlt két hétben.

Iráni dróntalálat ért egy amerikai–olasz katonai bázist Kuvaitban – értesült a BBC. A drón egy sérült olasz robotrepülőt védő épületet ért el, személyi sérültje nem volt a becsapódásnak.

Irán a térség arab országaiban lévő amerikai és európai szövetségeseihez tartozó bázisokat, valamint repülőtereket és olajtermelő központokat vett célba válaszul az amerikai–izraeli légicsapásokra, amelyek február 28. óta tartanak.

Kuvaitban hat ember halt meg eddig az iráni válaszcsapásokban, köztük az olajban gazdag ország futballválogatottjának egykori tagja, a 33 éves Fahad al-Madzsmad, aki katonai szolgálatot teljesített. A férfit több száz fős gyászmenet búcsúztatta vasárnap.

400 millió hordó kőolajat juttatnának a piacra idő előtt a Nemzetközi Energiaügynökség tagjai annak érdekében, hogy ne lépjen fel globális ellátási hiány a Hormuzi-szoros iráni blokkolása miatt. A Perzsa-öböl kijáratán halad át békeidőben a napi százmillió hordós világtermelés ötöde. A piacok már beárazták ennek esetleges hiányát, esetenként bőven 100 dollár fölé tornázva az olaj hordónkénti árát, amely most 101 dolláron áll – írta a CNN. A február 2-án indított amerikai–izraeli légicsapások előtt a brent olaj egységára 65 dollár volt, ami az iráni vezetés szerint – amely a probléma súlyosságának hangoztatásában érdekelt – később akár a 200 dollárt is elérheti – írta az Al-Dzsazíra.

A piacok lehűtését szolgálhatja a most beígért 400 millió hordó. Segítheti a helyzetet az is, hogy a térség egyik legnagyobb olajkikötője egy iráni dróntámadás után ismét működésbe lépett Ománban, amely fekvése révén el tudja kerülni a szállításoknál a Hormuzi-szorost.

De honnan jön a 400 millió hordó?

172 milliót az Egyesült Államok ígért be saját, 415 millió hordós, vésztartalékot képező készleteiből március végéig, bár Chris Wright amerikai energetikai miniszter korábbi nyilatkozata szerint ehhez inkább négy hónapra van szükség. (Ez a 415 millió sem egységes, bő harmada könnyebben, nagyobbik része nehezebben feldolgozhatónak tekintett nyers kőolaj.) Európából ehhez jön további 107 millió hordónyi felszabadított készlet, amit kiegészítenek Ázsia és Óceánia – döntően Indonézia és Ausztrália – térségei.

„Nem kérünk tűzszünetet, még csak tárgyalást sem” – mondta Irán külügyminisztere a BBC szerint. Abbász Aragcsi ezzel Donald Trumpnak üzent, aki korábban arról beszélt, hogy Irán tárgyalást kért az ellene indított amerikai–izraeli légicsapások leállítása érdekében. Igaz, az Egyesült Államok elnöke szerint egyébként sincs itt az ideje a tárgyalásnak, így tulajdonképpen Irán olyan dolgot utasított el, amelyet egyelőre nem is ajánlott fel neki az amerikai fél.

A teheráni vezetés hozzáállását ugyanakkor árnyalja, hogy pénteken az ország elnöke, Maszúd Peszeskján tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a külső támadások leállítása és Irán visszaengedése a globális finanszírozási rendszerbe jó alapja lehetne a tárgyalásoknak, így mégiscsak volt korábban utalás a tárgyalási hajlandóságra a teokratikus rezsim részéről.

Egy izraeli légi csapásban meghalt a Hezbollah egyik parancsnoka, aki a Badr egység fegyverellátásáért felelt – írta a Jerusalem Post. Ibrahim Muhammad Gazali a fivére volt annak a férfinak, aki Michiganben hajtott végre merényletet egy zsinagóga ellen csütörtökön. A merénylő maga is meghalt, amikor tűzveszélyes anyagokkal teli autójával az épületbe hajtott. Más halálos áldozata nem volt a támadásnak. A merénylő Libanonból települt át az Egyesült Államokba, 2016-ban szerezte meg az amerikai állampolgárságot is. A terrorista Hezbollahban aktív szerepet vállaló fivére az izraeli beszámolók szerint szintén a múlt héten halt meg, a szervezet libanoni rejtekhelye elleni légi csapásban.

Olyan határozat elfogadását támogatják a kisebbségben lévő demokraták a képviselőházban, amely korlátozná az Egyesült Államok elnökének jogkörét az Irán elleni háborúval kapcsolatban. A Demokrata Párt képviselőházi frakcióját vezető Hakeem Jeffries a CNN-nek beszélt arról, hogy amint visszatér a munkához a törvényhozás, ismét nekifutnak a kezdeményezésnek, amely néhány napja egyszer már zátonyra futott a kongresszusban. Akkor négy demokrata is az elnök kezét jobban megkötő határozati javaslat ellen szavazott. „Többen közülük jelezték, hogy ha ismét kezdeményezünk egy ilyen határozatot, készek támogatni” – mondta Jeffries.

A képviselőház hétfőn ül össze ismét.

Trump után az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is kijelentette, hogy semmi biztosat nem lehet tudni az iráni rezsim újonnan kinevezett legfelsőbb vezetőjének állapotáról. Mike Waltz szerint „egyelőre az sem biztos, hogy gyakorolja a hatalmat, vagy hogy egyáltalán életben van-e” – idézte őt a CNN. Modzstaba Hamenei azután került a 91 milliós Irán teokratikus rezsimjének az élére, hogy az országot 1989 óta irányító apja, Ali Hamenei meghalt az amerikai–izraeli légitámadások első hullámában február 28-án.

Ellentmondásokat jelez, ahogyan Donald Trump az Irán elleni katonai csapások sikereiről beszél, miközben nemzetközi erők bevonását várja el az Irán által blokkolt Hormuzi-szoros feloldására. Az Egyesült Államok elnöke szerint további légicsapásokat hajthatnak végre az iráni olajlétesítmények ellen, és az ebben kulcsszerepet játszó Kharg-sziget olajlétesítményeire is „lecsaphatnak még párszor csak úgy, szórakozásból” – idézte Trumpot a Times of Israel.

A magabiztos nyilatkozatot azonban árnyalja, hogy eközben Trump szerint nemzetközi erők bevetésére is szükség van a Hormuzi-szorosnál, amelyen át békeidőben a világ olajszállításának ötöde zajlik. Ennek hiánya 100 dollár fölé lökte az olaj hordónkénti árát, rövid távon az Ukrajna elleni háborúja miatt szankciók alá vont Oroszország olajbevételeit is növelve, miután az orosz olajra vonatkozó szankciókat az amerikaiak egy időre feloldották.

A Hormuzi-szoros iráni lezárása továbbra is súlyos ellátási zavarokkal fenyeget a világ olajpiacán, az árak felfutását enyhítő hír lehet azonban, hogy Ománban újra elindult a Közel-Kelet egyik legnagyobb olajkikötője – derült ki a BBC tudósításából. Ománhoz tartozik a Hormuzi-szoros arab oldalán lévő félsziget, ám az országnak a legnagyobb kikötői nem ott vannak, hanem az Arab-félsziget délkeleti részén, egyenesen az Indiai-óceánra nyíló kijárattal. Így attól függetlenül, hogy a világ olajkereskedelmének ötödét áteresztő Hormuzi-szoros iráni blokád alatt van, az olajban gazdag arab ország viszonylag könnyen tud szállítani olajat a világpiacra.

Igaz, ezt az iráni drón- és rakétatámadások akadályozhatják. A Fudzsairahban lévő olajkikötő is épp egy ilyen támadás után keletkezett tűz miatt szüneteltette működését vasárnapi újraindulása előtt.

Irán civilizációs értékeinek megsemmisítését célozzák az Irán elleni légicsapások – mondta a BBC szerint az iráni külügyminiszter helyettese. Kazem Garibabadi szavai szerint eddig 56 múzeum, történelmi értékként védett épület sérült meg a támadásokban. Csak Teheránban és környékén 19 ilyen pont van, köztük kiemelt jelentőségű mecsetek, a teheráni piactér, a Golesztán palota, amely az UNESCO világörökségi védelmét élvezi. A 18. század végi palota az uralkodó hivatalos székhelye is volt az iszlám forradalom 1979-es győzelme előtt.

„Ezernyi célpontunk van még” – mondta a CNN szerint az izraeli hadsereg szóvivője, kijelentve, hogy Izrael még legalább három hétig folytatná az Irán elleni légicsapásokat. Effie Defrin ezzel némileg rácáfolt az Egyesült Államok elnökének korábbi szavaira, hiszen Donald Trump már napokkal ezelőtt azt mondta, hogy lényegében semmilyen célpont nem maradt már Iránban, amit érdemes lenne elpusztítani, a teokratikus rezsim katonai potenciálját lényegében lenullázták.

A február 28-án elindított amerikai–izraeli beavatkozás kezdete óta Izrael 400 hullámban hajtott végre légi csapásokat Iránban. Az Izrael létét sem elismerő, az országot fenyegető fegyveres szervezetek hálózatát a libanoni Hezbollahtól a palesztin Hamászon át a jemeni felkelőkig támogató Irán katonai ereje bizonyosan meggyengült, de az Öböl-térséget célzó rakétakészlete nem merült ki, a Hormuzi-szoros lezárását is képes volt megvalósítani, és maga a rezsim sem omlott össze, gyorsan képes volt a hatalom élére kinevezni a légicsapások kezdetén megölt Ali Hamenei ajatollah fiát, Modzstaba Hameneit.

A katonai beavatkozás célját továbbra is homályosan fogalmazta meg Trump, hol az iráni katonai erő felszámolása, hol a rendszerváltás a cél – így az sem látható, mikor érne véget a háború. Defrin is ezt a bizonytalanságot erősítette, kijelentve, hogy nem egy pontos időrend szerint haladnak, a célok teljesüléséig folyik majd a beavatkozás. Hogy ez mi, arról a szóvivő csak annyit mondott, „az iráni rezsim jelentős meggyengítése.”

„Több ezer célpont van még előttünk” – mondta Effie Defrin dandártábornok, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a CNN-nek arról, hogy meddig tervezik még támadni Iránt. Defrin szerint az amerikai szövetségesekkel együttműködve, mostantól még legalább kb. három hétig támadnak, „és mélyrehatóbb terveink vannak még az azt követő három hétre is”.

Az Izraeli Védelmi Erők szerint az izraeli légierő február 28. óta nagyjából 400 csapáshullámot hajtott végre Nyugat- és Közép-Iránban, az infrastruktúra lebontására összpontosítva.

Defrin a CNN-nek azt is mondta, hogy az Izraeli Védelmi Erők „nem stopperóra vagy menetrend szerint dolgozik”, hanem a céljaikat szeretnék elérni. Ez pedig az „iráni rezsim súlyos meggyengítése”.

Irán legfelsőbb vezetője „jó egészségnek örvend”, és „erősen irányítja az országot” – mondta Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere azután, hogy egyre több hír jelent meg arról: bár már egy hete megválasztották az új legfelsőbb vezetőt, Modzstaba Hamenei még mindig nem mutatkozott sehol.

Az iráni állami IRNA szerint Aragcsi azt is kijelentette, hogy „az iráni helyzet stabil”, és nincs törés „a kormányon vagy a katonai intézményeken belül”. A külügyminiszter szerint Irán környező országok elleni csapásai nem céloztak civileket vagy lakóövezeteket, hiába állították ennek az ellenkezőjét mások.

Aragcsi azt is állította, hogy Irán továbbra is fenntartja diplomáciai kapcsolatait Katarral, Szaúd-Arábiával, Ománnal és a szomszédos országokkal. (CNN)

Amint vége a közel-keleti konfliktusnak, visszaállnak az orosz olajra kivetett szankciók – többek között erről beszélt Donald Trump az NBC-nek adott interjújában, amikor az Oroszországgal szemben ideiglenesen feloldott szankciókról kérdezték. „Olajat akarok a világnak. Olajat akarok” – indokolta a lépést az amerikai elnök.

Az orosz olajat eredetileg egy hónapra vonták ki a szankciók alól. Trump az NBC-nek nem árulta el, hogy kormánya meghosszabbítja-e ennek a lejáratát, ha a háború április 11. után is folytatódik. Ugyanebben az interjúban egyébként az amerikai elnök azt is mondta, Irán jelezte, hogy kész a megállapodásra, ő azonban egyelőre nem hajlandó rá, mert nem elég jók a feltételek.

A közel-keleti események miatt az április 10. és 12. közé tervezett Katari Nagydíjat november 8-ra halasztotta a MotoGP – jelentették be a szervezők. A közlemény szerint a 2026-os bajnokság negyedik fordulójának új dátumát úgy választották ki, hogy „minimális fennakadást okozzon a MotoGP szélesebb körű menetrendjében”. A szervezők közlése szerint a Portugál Nagydíj november 22-én, a valenciai szezonzáró pedig november 29-én lesz. (Reuters)

Izrael egy közelgő katonai akcióra figyelmeztette Bejrútot, az IDF azonnali evakuálási figyelmeztetést adott ki a libanoni főváros déli külvárosainak több kerületére, írja a BBC. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint nem haboznak célba venni „bárkit, akit a Hezbollah tagjainak közelében találnak”.

„Veszélybe sodorják magukat és az életüket… azonnal hagyják el a területet” – írta Avichay Adraee az X-en.

Az IDF már pár órával korábban közölte, hogy továbbra is támadják a Hezbollah libanoni infrastruktúráját. Állításuk szerint Bejrútban parancsnoksági központokat is megsemmisítettek.

A libanoni állami NNA hírügynökség szerint legalább egy ember meghalt, miután izraeli támadás ért egy Szidón kikötőváros északkeleti részén található lakóépületet.

A dél-libanoni épületben tűz ütött ki, és a mentősök egy holttestet emeltek ki a helyszínről – jelentette az NNA helyi idő szerint vasárnap reggel.

(CNN)

Az izraeli hatóságok vasárnap kora reggel arról számoltak be, hogy Izrael középső részén több helyen is drónok csapódtak be, a mentők szerint két embernek kellett orvosi ellátást nyújtani. A rendőrség szóvivője szerint Tel-Aviv környékén többfelé a „becsapódási helyszínek lezárásán és biztosításán dolgoznak”, onnan nincs hír sebesültekről. Az izraeli hadsereg már hajnalban közölte, hogy Iránból Izrael felé kilőtt rakétákat azonosítottak.

Az iráni állami média beszámolója szerint Irán hadserege megfogadta, hogy likvidálja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az izraeli hadsereg nem sokkal később bejelentette, hogy Izrael újabb „nagyszabású” támadási hullámot indított Irán nyugati részén található célpontok ellen.

(CNN, BBC)

Az amerikai Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta annak a hat katonának a nevét, akik március 12-én egy iraki katonai utántöltő repülőgép balesetében életüket vesztették. A szombaton kiadott közlemény szerint John A. Klinner, Ariana G. Savino, Ashley B. Pruitt, Seth R. Koval, Curtis J. Angst és Tyler H. Simmons mind tagja volt a KC-135-ös repülőgép legénységének.

A Pentagon közlése szerint egyelőre vizsgálják az esetet. Az Egyesült Államok korábban kijelentette, hogy a repülőgép veszteségében sem ellenséges, sem baráti tűz nem játszott szerepet.

(BBC)

Irán megállapodást szeretne kötni, Donald Trump azonban nem hajlandó erre, „mert a feltételek még nem elég kedvezőek” – többek között erről beszélt az amerikai elnök az NBC-nek.

Bár nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan milyen feltételekről lenne szó, Trump azt mondta, hogy egy esetleges megállapodáshoz Iránnak meg kéne fogadnia, hogy feladja minden nukleáris törekvését. Ugyanitt Trump azt is elmondta, hogy több ország is elkötelezte magát a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítása mellett, bár nem volt hajlandó megnevezni őket.

Trump azt is állította az interjúban, hogy az Egyesült Államok „teljesen lerombolta” az iráni olajexport kritikus csomópontjának számító Kharg-szigetet. Hozzátette: „talán még párszor lecsapunk rá, csak úgy, szórakozásból”. Szerinte a növekvő olajárak miatt sem kell aggódni. „Annyi olaj és gáz van – rengeteg van belőle, de tudják, egy kicsit el vannak torlaszolva. Hamarosan felszabadulnak” – mondta az amerikai elnök.

Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma szerint az éjszaka folyamán 26 iráni drónt lőttek le, elsősorban a főváros, Rijád közelében és az ország keleti régióiban.

Az Egyesült Arab Emírségek hajnali 3 körül jelentette be, hogy légvédelmi rendszerei reagálnak az Iránból érkező rakétás és drónos támadásokra. Mindezt azután, hogy szombaton dróncsapás érte az ország egyik kikötőjét, ahol súlyos tűz ütött ki, így felfüggesztették az olajrakodást.

Ugyanekkor Bahrein is bejelentette, hogy megszólaltak a szirénák, és felszólította a lakosságot, hogy keressenek menedéket a legközelebbi óvóhelyen.

Az éjszaka folyamán az Egyesült Államok biztonsági okokból elrendelte, hogy a nem sürgős feladatokat ellátó kormányzati alkalmazottak és családtagjaik hagyják el Ománt, Kuvait pedig vasárnap bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában öt iráni drónt lőttek le.

(BBC)

• Irán bejelentette, hogy elindította a 48. támadási hullámát Izrael ellen.
• Már hat napja kinevezték az új legfelsőbb vezetőt, de azóta sem láthatták, hallhatták őt az irániak.
• Az iráni hadsereg a közel-keleti muszlim vezetőkhöz fordult, hogy egyesüljenek az USA ellen.
• Az iráni kulturális és idegenforgalmi minisztérium közlése szerint országszerte legalább 56 múzeum és történelmi emlékhely szenvedett károkat az amerikai–izraeli támadások következtében.
• Egy drón okozta súlyos tűz miatt felfüggesztették az olajrakodást az Egyesült Arab Emírségek egyik kikötőjében.
• Irán átengedett két indiai tankert a Hormuzi-szoroson.
• Az Axios szerint Trump elutasította Putyin ajánlatát, hogy Oroszországba szállítsák az iráni dúsított uránt.
• Irán legitim célpontnak nevezte Ukrajnát azért, mert állítólag dróntámogatást nyújt Izraelnek.
• Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi azt mondta: az országa válaszolni fog az energiainfrastruktúrát ért támadásokra azzal, hogy az Egyesült Államok a térségben működő cégeit fogja megcélozni.
• Irán evakuálási figyelmeztetést adott ki az Egyesült Arab Emírségek három nagy kikötőjére, köztük arra is, ami a Közel-Keleten a legforgalmasabb.
• Donald Trump arra szólította fel a többi érintett országot, hogy segítsenek az Egyesült Államoknak biztosítani a szabad olajszállítást a Hormuzi-szoros térségében.
• Már több mint 40 embert tartóztattak le iráni támadásokról készült felvételek miatt az Egyesült Arab Emírségekben.