Nagy csata várható Párizstól Marseille-ig a francia helyhatósági választásokon, amiket már az elnökválasztás főpróbájának tartanak
Az önkormányzati választások második fordulóját tartják vasárnap Franciaországban. Azok a jelöltek juthattak tovább, akik az egy héttel korábbi első fordulóban átlépték a 10 százalékos küszöböt. A Guardian összefoglalója szerint véget értek azok az idők, amikor a középpártok dominálták a voksolást, most több településen a szélsőbal és a szélsőjobb jelöltjei erősödtek meg. A választás tétje túlmutat önmagában, ugyanis egyfajta főpróbaként tekintenek rá a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás előtt, amin már a második ciklusa végeztével nem indulhat újra Emmanuel Macron államfő.
Több jelöltnek már az első fordulóban sikerült elérnie az azonnali győzelemhez szükséges 50 százalékot. A Nemzeti Tömörülés (RN) polgármesterjelöltje, Louis Aliot például 50,61 százalékkal választatta újra magát Perpignanban. Azonban a legtöbb fontos városban senkinek sem sikerült a voksok felét megkaparintania. A francia választások hagyományosan kétfordulósak, így a visszalépéseknek, de még inkább a kiesett jelöltek támogatásának kulcsfontosságú szerepük van.
A Le Monde kampányriportja szerint a szélsőjobbról indult, de Marine Le Pen által a szavazótábora kiszélesítéséhez a közép felé tolt Nemzeti Tömörülés ismét elkezdte megtalálni jobboldali gyökereit és szavazóit. Brice Teinturier, az Ipsos főigazgató-helyettese azt mondta, Jordan Bardella pártelnök megpróbálja elszipkázni a jobbközép Köztársaságiak szavazóit, ami nem feltétlen egyezik a bírósági eljárás alatt álló mentora, Marine Le Pen által elmondottakkal, aki beszédeiben a komplett rendszert kritizálja. Ha a bírósági ügye miatt Le Pen nem indulhat az elnökválasztáson, akkor minden bizonnyal Bardella lesz a párt jelöltje.
Azonban a Le Monde szerint az RN-nek nem igazán sikerül maga mellé édesgetnie a Köztársaságiak jelöltjeit, akik pedig ezzel kacérkodtak, azokat kizárással fenyegették. Az RN jelentette veszélyre is figyelmeztetett Macron szerdán. „A szélsőségek, bárhol is legyenek, veszélyesek maradnak a köztársaságra” – fogalmazott az RFI szerint. Macron persze nemcsak az RN-re utalt, hanem az Engedetlen Franciaországra, Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali pártjára és a sok kisebb extremista pártra is.
Párizs: Grégoire vs. Dati
A legnagyobb figyelem természetesen Párizst övezi. A fővárosban az első fordulóban a szocialista Emmanuel Grégoire végzett az élen 37,98 százalékkal. A második helyre Rachida Dati, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje, volt kulturális miniszter futott be 25,46 százalékkal. A 10 százalékos küszöböt megugrotta még és vissza se lépett az Engedetlen Franciaország jelöltje, Sophia Chikirou is.
A baloldal közel negyed évszázada vezeti Párizst, Bertrand Delanoë és Anne Hidalgo voltak az előző polgármestereik. Alattuk a szennyezett levegőjű Párizs aránylag kitisztult, sok helyről kiszorították az autóforgalmat – aminek folytatását Grégoire is megígérte –, és lebonyolítottak egy sikeres nyári olimpiát.
A fő párizsi jelölteknek meg kell küzdeniük különböző bajokkal és botrányokkal. Grégoire elődjei és párttársai egy feltúrt, egyre eladósodottabb és óvodai-iskolai gyermekbántalmazási botrányokat hordozó várost hagyhatnak az új polgármesterre – írja a France24. Datinak pedig szeptemberben bíróság elé kell állnia korrupciós ügyek és hatalommal való visszaélés vádjaival, amiket még EP-képviselőként követhetett el, és tagad.
A második fordulóban nem maradt főpolgármester-jelöltje a Nemzeti Tömörülésnek a fővárosban. Jordan Bardella pártelnök a párizsiakat Dati támogatására szólította fel a két baloldalibb jelölttel szemben. A szélsőbaloldalt Párizsban és környékén nem szabad leírni, az Engedetlen Franciaország és a Kommunista Párt közös listája megszerezte magának Párizs északi elővárosát, Saint-Denis-t, ahol a nemzeti focistadion, a Stade de France is található. A párizsi jelölt Sophia Chikirou jelezte a hét folyamán, várja Grégoire hívását, hogy összeállhassanak egy „antifasiszta fronttá”. Grégoire azonban ódzkodik ettől, nem akarja elidegeníteni a centrista szavazókat.
Két második körbe került jelölt már visszalépett. A 11,3 százalékot szerző centrista Pierre-Yves Bournazel belement, hogy egyesítse listáját Datiéval. A szélsőjobboldali Reconquête (Visszahódítás) jelöltje, Sarah Knafo pedig közölte, nem Dati, hanem Párizs javára lép vissza.
Nagyvárosok: erősödő szélsőségek
Az RN jelöltjei sok városban egész jól állnak. A Földközi-tenger partján fekvő Nizzában, Toulonban és Carcassonne-ban is ők vezetnek. Éric Ciotti nemrég még a jobbközép politikusa volt, de 2024-ben dezertált Le Penékhez, most pedig megszerezheti nekik Nizzát, ahol 43,4 százalékot kapott az első fordulóban. Az Engedetlen Franciaországhoz kapcsolódó jelöltek jó pozícióból várják a második fordulót Roubaix-ben, Toulouse-ban, Lille-ben és Limoges-ban is.
Eközben Le Havre-ben egyre valószínűbb, hogy újraválasztják polgármesternek Édouard Philippe korábbi miniszterelnököt, aki 2020 óta vezeti az északi kikötővárost. Philippe a centrista Horizontok párt jelöltjeként indul. Egy másik exkormányfő is nyerhet, a Pireneusok lábánál fekvő Pau-ban a tavaly megbukott François Bayrou 33,8 százalékot kapott, megelőzve a baloldali Guillaume Marbot-t (26%).
Marseille-ben körömrágósan izgalmas a választás, az első körben 35,35 százalékot szerzett az RN-jelölt Franck Allisio, míg a regnáló baloldali polgármester, Benoît Payan 35,5 százalékot kapott. A nagy kérdés, hogy mit lép a 13 százalékot szerzett szélsőbalos Sébastien Delogu, visszalép-e, és szavazói akkor hova voksolnak. Payan az RFI szerint jelezte, nem hajlandó zárt ajtók mögötti tárgyalásokra, mismásolásokra, szerinte az Engedetlen Franciaország jelöltjének vissza kellene lépni.
Lyonban széles körű baloldali összefogás jött létre a hivatalban lévő zöld polgármester, Grégory Doucet mögött, a szocialistáktól a kommunistákig összezártak mögötte. Az Olympique Lyonnais futballklub korábbi vezetője, Jean-Michel Aulas egy jobboldali blokk jelöltjeként indul ellene. A szélsőbalos Anaïs Belouassa-Cherifi 10 százalékot kapott, ő a Doucet mögött álló lista összevonását akarta elérni a sajátjukkal.
Bordeaux-ban Pierre Hurmic zöld jelölt vezet (27,7%) a centrista Thomas Cazenave előtt (25,6%), de nem kihagyható a képletből a függetlenként induló jobboldali Philippe Dessertine sem (20,2%). Lille-ért nagy baloldali csata várható, a középbal, a szélsőbal és a zöldek jelöltje mind kb. 18-26 százalék körüli eredményeket értek el előző vasárnap.
