Cikkünk folyamatosan frissül!
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en azt írta, hogy „a Hormuzi-szoros nincs zárva”, a hajók azért vonakodnak áthaladni, mert a biztosítók az USA és Izrael által – nem pedig Irán által – kirobbantott háborútól tartanak.
Hozzátette, hogy „sem a biztosítókat, sem az irániakat nem lehet tovább fenyegetni. Aragcsi szerint a hajózás szabadsága nem létezhet a kereskedelem szabadsága nélkül. "tartsák tiszteletben mindkettőt – vagy ne számítsanak egyikre sem”.
Mark Rutte NATO-főtitkár vasárnap kijelentette, hogy teljesen meg van győződve arról, hogy a szövetség képes lesz újra megnyitni a Hormuzi-szorost – írja a CNN.
A Fox Newsnak nyilatkozva Rutte kitért azokra az éles kritikákra is, amelyeket Donald Trump amerikai elnök fogalmazott meg a szövetség felé. Rutte szerint a katonai művelet titkos jellege miatt a NATO-országoknak időre volt szükségük, hogy összehangolják válaszlépéseiket.
„Az európai szövetségesek és partnereik világszerte az elmúlt néhány hetet arra használták, hogy megtervezzék, mit tehetnek közösen szövetségesekként, az Egyesült Államok partnereiként” – mondta a NATO-főtitkár, aki „döntő fontosságúnak” nevezte az amerikai műveletet a fenyegetés miatt, amit Irán jelent.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához – közölte Rutte. A szervezet főtitkára a CBS és a Fox News amerikai televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma azt mondja, több drónt lőttek le az ország keleti régiója felett. A minisztérium ma több közleményt tett közzé a közösségi médiában, amik erről szóltak, eddig kilenc drónról írtak.
(BBC)
Benjámin Netanjahu látogatást tett az izraeli Aradban és Dimona településeken alig néhány órával azután, hogy Iránból rakétákkal lőtték a lakóövezeteket.
Az X-re feltöltött videóban Netanjahu ismét csatlakozott Trump felhívásához, amelyben a világ vezetőit arra kérte, hogy csatlakozzanak az Irán elleni háborúhoz. „Megkérdezem a világ vezetőit, a szabad világ vezetőit, a mérsékelt államok vezetőit: mire várnak még?” – mondta.
„Irán az elmúlt 48 órában ismét bebizonyította, hogy a civilizáció ellensége és veszélyt jelent a szabad világra: rakétákkal támad gyermekekre, családokra és idősekre, fenyegeti Jeruzsálem szent helyeit, a Hormuzi-szorossal megpróbálja zsarolni a világot. Kérdezem a szabad világ vezetőit: mire várnak még? Izrael nem csupán saját magáért harcol, hanem mindannyiukért” – írta Netanjahu.
Miután Donald Trump szombaton megfenyegette Iránt, hogy „a föld színéről is eltörli” az ország erőműveit, ha a Hormuzi-szoros nem nyílik meg 48 órán belül, Maszúd Peszeskján iráni elnök kijelentette, hogy „a fenyegetések és a terror” csak erősít az ország egységét.
„A fenyegetések és a terror csak erősítik egységünket. A Hormuzi-szoros mindenki számára nyitva áll, kivéve azokat, akik megsértik területünket. A harctéren határozottan szembeszállunk az eszement fenyegetésekkel” – közölte Maszúd Peszeskján, aki szerint csak téveszme, hogy Irán eltűnik a térképről. (Guardian)
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy Donald Trump szerint minden lehetőség szóba jöhet az iráni háborúval kapcsolatban. „Néha eszkalálni kell ahhoz, hogy deeszkalálni lehessen” – mondta az NBC Newsnak, amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok fokozni fogja-e a támadásokat annak ellenére, hogy Trump nemrég a háború csendesedéséről beszélt.
Bessent azt is mondta, hogy Trumpnak nagyon világos céljai vannak az Irán elleni háborúban: az iráni haditengerészet és légierő megsemmisítése, a rakétaképességek felszámolása, valamint annak megakadályozása, hogy Irán újra tudja tölteni fegyverkészleteit. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt is biztosítani akarja, hogy Irán soha ne juthasson nukleáris fegyverhez.
(BBC)
Irán bejelentette, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, ha Trump beváltja a fenyegetését, és iráni erőműveket fog támadni. A Reuters szerint az Iráni Forradalmi Gárda közleményt adott ki válaszul arra, hogy Donald Trump 48 órát adott az országnak a Hormuzi-szoros megnyitására, különben az energetikai infrastruktúrát fogja megsemmisíteni.
A gárda azt írta: azok a vállalatok, amelyeknek van amerikai tulajdonrészük, „teljesen meg fognak semmisülni”, amennyiben Washington iráni energetikai létesítményeket támad. Hozzátették azt is, hogy azoknak az országoknak az energetikai infrastruktúrája, amelyekben amerikai katonai bázisok vannak, jogszerű célpontnak minősülnek majd.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója azt mondta a CBS-nek: reméli, hogy sikerül újraindítani az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat az előbbi nukleáris programjáról.
„Fontos megbeszéléseket folytattam a Fehér Házban és Iránnal is. Kapcsolatfelvétel zajlik, és reméljük, hogy újra helyre tudjuk állítani a kommunikációs csatornát” — mondta.
Arra a kérdésre, hogy van-e esély megállapodásra, Grossi azt mondta: „amíg tárgyalások zajlanak, mindig fennáll a megállapodás lehetősége”.
Külön megjegyezte azt is, hogy bár személyesen nem beszélt Donald Trumppal, tudomása szerint az amerikai elnök támogatja a diplomáciai megoldást.
(BBC)
Ha az Egyesült Államok iráni erőműveket támad meg, Irán válaszként helyrehozhatatlan károkat okoz majd létfontosságú infrastrukturális létesítményekben szerte a Perzsa-öböl térségében – ezt írta X-bejegyzésében vasárnap Mohammed Bager Kalibaf, az iráni parlament elnöke.
Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumára, és iráni erőműveket érintő fenyegetésére reagálva azt írta, ha ezt az USA meglépi, az olajkitermelés és tárolás létesítményeit, egyéb energetikai infrastruktúra is célpontokká válhatnak, az olaj ára pedig sokáig emelkedni fog. (BBC)
XIV. Leó pápa szerint az egész emberiség számára egy égbekiáltó botrány az, ami a Közel-Keleten történik – mondta a katolikus egyház feje a Vatikánban tartott imádságán. A pápa mindenkit arra biztatott, imádkozzanak azért, hogy a harcok véget érjenek, és út nyíljon a békének, amely az őszinte párbeszéden, tiszteleten alapul.
A pápa mély aggodalmát fejezte ki a Közel-Keleten és a világ más részein zajló konfliktusok miatt. Azt mondta: „Nem maradhatunk csendben ennyi ember szenvedése láttán, akik ártatlan áldozatai ezeknek a konfliktusoknak.” Az egyházfő az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott háborújának negyedik hetében beszélt a konfliktusról, amely egyre több emberéletet követel.
(CNN)
Vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellátogatott Arad városába, amelyet szombaton iráni rakétatámadás ért, és ahol közel 100 ember megsérült. A támadások helyszínén, a romok között a izraeli kormányfő arról beszélt, ha a világnak bizonyíték kellene arról, Irán mekkora veszélyt jelent, Arad megadja a bizonyítékot. A miniszterelnök azt is mondta, csodával határos, hogy senki nem vesztette életét a támadásban, de Irán célja az volt, hogy civileket gyilkoljon.
Az izraeli miniszterelnök a romok között állva arról is beszélt, hogy Irán mindenkit célba vesz, Európa sincs biztonságban, amit az bizonyít, hogy Irán már egy európai országot, Ciprust is célba vette.
Netanjahu azt is mondta, itt az ideje, hogy a világ vezetői csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez Iránnal szemben, mert Irán nemcsak Amerikát és Izraelt, de az egész világot fenyegeti. Az izraeli kormányfő úgy látja, páran már elindultak ebbe az irányba, de még több ország támogatására van szükség.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy az izraeli hadsereg kiterjesztette a libanoni célpontjainak listáját, amiben most már a Litáni folyó összes hídja szerepel. A Litáni az ország északkeleti részén ered, és lényegében észak-déli irányban folyik végig az országon, majd végül a Földközi-tengerbe ömlik. 140 kilométeres hosszával egy Libanon leghosszabb folyója.
Kac szerint a Hezbollah a folyó déli, az izraeli határtól 30 kilométerre lévő szakaszán keresztül csoportosít át fegyvereket és harcosokat Libanon déli részére, ahonnan pedig izraeli célpontokat támadnak, ezért fontos az átkelők megsemmisítése. A védelmi miniszter azt is elrendelte, hogy az izraeli hadsereg gyorsítsa fel a lakóházak elleni támadásait Libanon déli, határ menti részén, hogy elhárítsák az „izraeli közösségek fenyegetettségét”. (AP)
170 embert szállítottak kórházba az Izrael déli részén fekvő Bersebában, miután szombat késő éjszaka két rakéta is becsapódott a közeli Arad és Dimona városában. Dr. Roy Kessous, a Szoroka kórház igazgatóhelyettese az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta, a támadásokban egész családok sebesültek meg és veszítették el az otthonukat. Hozzátette, készültek hasonló esetekre, de még így sem voltak felkészülve arra, hogy egyszerre ennyi sérültet kell majd ellátniuk.
Hat ember meghalt egy katari helikopterbalesetben – közölte az ország védelmi minisztériuma vasárnap.
A helikopter rutinszerűen teljesített szolgálatot, írták, és műszaki meghibásodás miatt zuhant le. A keresés során a fedélzeten lévő hét emberből hat ember holttestét találták meg. Az áldozatok között két török civil és egy török katona is van.
Katart az elmúlt hetekben több iráni támadás érte, Irán néhány nappal ezelőtt Katar legfontosabb gázlétesítményére is csapást mért. Az nem világos, hogy a helikopterbaleset összefügg-e a háborúval.
(BBC)
Érdekes kijelentés tett az iráni állami televízióban Alaeddin Borudzserdi, az iráni parlament képviselője és külügyi bizottságának korábbi elnöke: Borudzserdi szerint az iráni hatóságok egyes hajókat átengednek a Hormuzi-szoroson, 2 millió dolláros „díj” ellenében.
A képviselő arról beszélt, hogy a háború költséges, így ezt az új rendszert vezetik be, ami az Iráni Iszlám Köztársaságnak jogában áll. A BBC cikkében megjegyzi, hogy független forrásokkal eddig nem tudták megerősíteni, hogy az iráni hatóságok tényleg váltságdíjat szednének a szoroson áthaladni kívánó hajóktól.
Az iráni kormány korábban jelezte, hogy a szoros nyitva van, de az ellenséges országok hajói nem haladhatnak át rajta. Kínai, indiai és pakisztáni hajók valóban át tudtak haladni a szűk tengeri útvonalon a háború kezdete óta, ugyan nem nagy számban.
Az iráni állami tévé beszámolója szerint az iráni erők újabb rakétákat lőttek ki Izrael felé. Az izraeli hadsereg azt állítja, védelmi rendszerével sikeresen megelőzött becsapódásokat, de figyelmeztették a lakosságot a célba vett területeken.
Egy ember meghalt Izrael északi részén, ahol egy Libanonból érkező rakétatámadás során két autó kigyulladt.
Szombaton iráni rakéták be is csapódtak az izraeli Dimona városának közelében, ahol egy atomenergiai kutatóközpont található.
Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kormánya is azt jelentette, hogy rakétákat lőttek ki az országukra vasárnap reggel. Mindkét, az Egyesült Államokkal szövetséges és Iránnal ellenséges ország azt jelentette, hogy a légvédelmi rendszerük meg tudta semmisíteni a rakétákat, még mielőtt azok becsapódtak volna, kivéve két lövedéket, amelyek a szaúdi kormány szerint lakatlan területre hullottak. (BBC)
Lehetséges átkelni a Hormuzi-szoroson, hogyha erről Teheránnal egyeztettek, mondta Irán nagy-britanniai nagykövete. „A Hormuzi-szoros mindenki számára nyitva áll, kivéve az ellenségeket” fogalmazott Seyed Ali Mousavi, aki Iránt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben is képviseli. A diplomata szerint csak akkor kelhet át bárki a szoroson, ha egyeztetnek Iránnal a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban.
(AP)
Donald Trump ultimátumot adott Iránnak: ha nem nyitják meg 48 órán belül a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok „megsemmisíti” az ország több erőművét, kezdve a legnagyobbakkal.
Az iráni vezetés válaszul kijelentette, hogy ha támadás éri az ország energetikai infrastruktúráját, akkor Irán a Perzsa-öböl térségében támad majd meg az USA-hoz köthető energetikai célpontokat. Szombaton iráni rakéták be is csapódtak az izraeli Dimona városának közelében, ahol egy atomenergiai kutatóközpont található.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze, Luis Moreno Ocampo korábban a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az erőművek és az energetikai infrastruktúra egyéb elemei civil célpontnak minősülnek, így azok bombázása háborús bűncselekménynek számít.
Bánáti Anna
- Húsz ország aláírta az Iránt elítélő, a Hormuzi-szoros megnyitását sürgető nyilatkozatot. Az aláíró országok kifejezték „készségüket, hogy hozzájáruljanak a szoroson való biztonságos áthaladás biztosítását célzó megfelelő erőfeszítésekhez”.
- Amerika ideiglenesen feloldja a tengeren lévő iráni olajra vonatkozó szankciókat, az iráni külügyminiszter szerint pedig megengednék a japán hajóknak, hogy átkeljenek a Hormuzi-szoroson.
- Irán szerint Izrael és az USA eltalálta a natanzi atomlétesítményt, az izraeli védelmi erők azt állítják, nem tudnak ilyen támadásról.
- Az USA szerint Irán rakétákat indított a Diego Garcia brit–amerikai támaszpont felé.
- Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság nem fogja használni a ciprusi RAF Akrotiri légitámaszpontot Irán elleni támadó műveletekhez.
- Irán ballisztikus rakétával támadta az izraeli Aradot, legalább öten meghaltak, és több mint hetvenen megsérültek.
A háború szombati történéseit itt követtük.
