Cikkünk folyamatosan frissül!
- Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatnak Iránnal, ezért elhalasztja az erőművek ellen belengetett támadást.
- Irán szerint nincs szó egyeztetésről, az amerikai elnök meghátrált, időt akar nyerni, és az olajárat próbálja manipulálni a bejelentéssel.
- Az izraeli hadsereg szerint az iráni rakétaindító állások 70 százalékát megsemmisítették vagy harcképtelenné tették.
- Az izraeli hatóságok szerint iráni rakéták érték el Tel-Avivot, hat ember sérült meg könnyebben.
- Izrael szerint Irán újabb rakétát indított az ország déli része felé.
- Izrael biztonsági övezetet tartana fenn Dél-Libanonban a Hezbollah jelentette fenyegetés megszűnéséig.
- Ismét drágul a kőolaj, a Brent hordónkénti ára kedden újra 100 dollár fölé került.
- Irán megnevezte Ali Laridzsáni utódját a nemzetbiztonsági tanács élén.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy Irán „beleegyezett, hogy soha nem lesz atomfegyvere”. Az elnök újságíróknak azt mondta, hogy értelmesen lehet beszélni Iránnal, és jelezte az ország felé, hogy soha nem lehet atomfegyverük: Trump állítása szerint ebbe Irán belement.
Trump azt is mondta, hogy védelmi minisztere, Pete Hegseth „meglehetősen csalódott volt” az Egyesült Államok és Irán közti tűzszüneti tárgyalások miatt, mert ő és Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke inkább megnyerni szerette volna a háborút, nem megegyezni. Trump kissé ellentmondásosan „jó hozzáállásnak” nevezte ezt. Az amerikai elnök azt is mondta, hogy szerinte ezt a háborút Amerika megnyerte.
Trump azt is hozzátette, hogy Irán annyira tárgyalni akar és megállapodni, „hogy nagyon”.
(Guardian)
Irán hadserege addig mér válaszcsapást az Egyesült Államok és Izrael támadásaira, amíg a rezsim „teljes győzelmet” nem ér el, jelentette ki Irán fegyveres erőinek parancsnoka az állami médiában. Ali Abdollahi Aliabadi parancsnok azt nem részletezte, hogy ez mit jelent pontosan.
Aliabadi „üres nemzetnek” nevezte az Egyesült Államokat, szerinte Irán „a világ előtt buktatta le őket”, Donald Trump pedig most „megpróbál menekülni a háború elől, amelyet indított”. Szerinte „nagy megtiszteltetés” Irán számára látni, hogy Trump „más országoktól kér segítséget” a háborúból való kijutáshoz.
(Guardian)
Iráni rakétát fogtak el a libanoni légtér felett, állítja három magas rangú libanoni biztonsági forrás a Reutersnek. Ez lenne az első eset, hogy iráni rakétát fogtak el Libanon légterében. A lapnak két forrás azt mondta, hogy egy külföldi haditengerészeti hajó fogta el a rakétát. A libanoni hírügynökség arról számolt be, hogy egy elfogott rakéta repeszei Bejrúttól északra csapódtak be, néhány helyen könnyű sérülést okoztak.
(Reuters)
Vizsgálja az izraeli légierő, hogy miért nem sikerült leszedni azt az iráni ballisztikus rakétát, amelyik kedd reggel eltalálta Tel-Avivot. A becsapódás négy embert könnyebben megsebesített, több épületet pedig megrongált. Izrael szerint a rakéta hagyományos robbanófejű volt, nem kazettás bombát hordozott.
Az izraeli védelmi erők szerint többször megpróbálták elfogni a rakétát, de a légvédelemnek nem sikerült. A támadásban használt rakétához hasonlót korábban már sikerült elfogniuk, tette hozzá az izraeli hadsereg.
Narendra Modi indiai miniszterelnök arról beszélt, hogy Donald Trumppal telefonáltak, az amerikai elnök célja az volt, hogy megbeszéljék a közel-keleti háborút és a Hormuzi-szoros fontosságát. Modi szerint „hasznos eszmecsere” volt közte és az amerikai elnök között. Az indiai elnök arról beszélt, hogy szerinte elengedhetetlen „a Hormuzi-szoros nyitottságának, biztonságának és megközelíthetőségének biztosítása” az egész világ számára.
A Perzsa-öbölbeli szűk tengeri szoroson szállítják a világ tengeri úton szállított nyersolajának egyötödét. A szoroson a kereskedelem leállt, amióta az amerikai-izraeli csapásra válaszul Irán bevette a szorost.
(Guardian)
Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif közölte: országa kész érdemi és végleges tárgyalások elősegítésére annak érdekében, hogy véget vessenek az iráni háborúnak.
A pakisztáni külügyminisztérium ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy Iszlámábád továbbra is elkötelezett a konfliktus diplomáciai rendezése mellett, ugyanakkor arra kérte a médiát, hogy kerülje a találgatásokat, és várja meg a hivatalos bejelentéseket.
A tárca szóvivője, Tahir Andrabi szerint a diplomáciai folyamatok gyakran diszkréciót igényelnek, ezért nem minden részlet hozható nyilvánosságra. A közlés arra a kérdésre érkezett, hogy Pakisztán szerepet vállalhat-e az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetésekben.
(AP)
A libanoni Hezbollah terrorszervezet egyik vezetője, Hassan Fadlallah szerint a szervezet fegyverrel fog fellépni, hogy megakadályozzák Izrael dél-libanoni megszállását. A Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott: egy ilyen lépés egzisztenciális fenyegetést jelentene az ország számára.
Korábban Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg biztonsági övezetet hozna létre a Litáni folyótól délre, amíg a Hezbollah fenyegetése fennáll. Ez a terület mintegy 30 kilométerre fekszik az izraeli határtól.
A Hezbollah továbbra is ellenáll a nemzetközi és a libanoni kormány részéről érkező felszólításoknak, amelyek a lefegyverzésére és az Izrael elleni támadások leállítására irányulnak.
Katar kormányszóvivője cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint egy esetleges amerikai–iráni megállapodás részeként bezárhatnák az országban működő amerikai légibázist.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az al-udeidi bázis jövője nincs napirenden, és a jelenlegi válság inkább megerősíti Katar és az Öböl menti Együttműködési Tanács tagállamainak partnerségeit, köztük az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatot.
(BBC)
Irán hatóságai 466 ember letartóztatását jelentették be, akiket azzal vádolnak, hogy online tevékenységükkel próbálták destabilizálni az országot a háború idején. Az állami hírügynökség szerint az érintettek félelmet és bizonytalanságot akartak kelteni, valamint az ellenséget támogató propagandát terjesztettek.
A beszámoló nem részletezi, pontosan milyen online aktivitás miatt vették őrizetbe az embereket, és azt sem, hogy mikor történtek a letartóztatások. Iránban súlyosan korlátozzák az internet szabadságát és az online nyilvánosságot, a háború és az azt megelőző zavargások kezdete óta pedig még szigorúbbak ezek az intézkedések.
A háború február 28-i kezdete óta Irán gyakorlatilag elvágta a lakosságot a világhálótól, és csak korlátozott számú, engedéllyel rendelkező felhasználó fér hozzá az internethez. Sokan VPN-ekkel vagy műholdas kapcsolattal próbálják megkerülni a korlátozásokat, ami az országban büntethető cselekménynek számít.
Miután Donald Trump bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat Iránnal a háború lezárásáról, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök több magas szintű egyeztetést is összehívott a következő lépések megvitatására. Irán korábban azt állította, hogy nincsenek semmiféle egyeztetések.
A miniszterelnök hétfő este a koalíciós pártok vezetőivel tárgyalt a fejleményekről és azok lehetséges hatásairól, majd kedden a biztonsági vezetőkkel folytatott megbeszélést ugyanebben a témában.
Izraeli tisztviselők szerint Trump eltökélt a háború tárgyalásos lezárása mellett, ugyanakkor jelenleg ezt kevéssé tartják reálisnak, mivel szerintük Irán nem fogja elfogadni az amerikai feltételeket.
Mohammad Bagher Zolghadr lett Irán nemzetbiztonsági tanácsának új vezetője, miután elődjét, Ali Laridzsáni egy izraeli légicsapásban megölték a múlt héten. Laridzsáni korábban volt parlamenti házelnök és fontos politikai tanácsadó is Ali Hamenei mellett a Trump-kormánnyal folytatott nukleáris tárgyalások során.
Az iráni állami média szerint Zolghadr, aki korábban a Forradalmi Gárda parancsnoka volt, vette át a kulcsfontosságú testület irányítását a háborús helyzet közepette. A kinevezés jelentős változást jelez az iráni hatalmi struktúrában, mivel a Nemzetbiztonsági Tanács az egyik legfontosabb döntéshozó szerv az ország katonai és biztonsági kérdéseiben, különösen a jelenlegi konfliktus idején.
Libanon kiutasította Irán kijelölt bejrúti nagykövetét, Mohammad Reza Shibanit, és felszólította, hogy legkésőbb március 29-ig hagyja el az országot. A döntést Youssef Raggi külügyminiszter jelentette be, aki közölte: a tárca visszavonta a diplomata kinevezéséhez szükséges jóváhagyást.
Az országban működő, Iránhoz köthető Hezbollah továbbra is támadásokat indít Izrael ellen, a libanoni kormány felszólításai ellenére sem hajlandók letenni a fegyvert.
Az eszkaláció következményeként Izrael kiterjedt légicsapásokat hajt végre Libanonban, és szárazföldi műveleteket is indított a déli területeken, ami több mint egymillió ember elvándorlásához vezetett.
Ismét emelkedni kezdett a kőolaj világpiaci ára, a Brent hordónkénti ára kedden újra 100 dollár fölé került, miután a hét eleji visszaesést gyorsan korrigálta a piac. Az árfolyam alakulását jelentősen befolyásolják Donald Trump kiszámíthatatlan nyilatkozatai, amik folyamatos bizonytalanságban tartják a befektetőket.
Az amerikai elnök korábban ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros újranyitására, ahol békeidőben a globális olajkereskedelem mintegy ötöde halad át. A katonai fenyegetések hatására az ár 113 dollár fölé ugrott, majd átmenetileg csökkent, amikor Trump tárgyalásokról beszélt, amit Teherán később cáfolt, ez ismét felfelé tolta az árakat.
A kialakult helyzet legnagyobb nyertese Oroszország, az orosz olaj ára gyorsan közelít a Brent szintjéhez, miközben az Egyesült Államok ideiglenesen enyhített az orosz kőolajra vonatkozó szankciókon. A megnövekedett kereslet miatt az orosz exportból származó bevételek is jelentősen nőttek, a becslések szerint március első felében mintegy 7 milliárd dollárt hozott a háborús helyzet Moszkvának. A teljes cikkünket itt lehet elolvasni.
A katari külügyminisztérium szóvivője, Majid Al-Ansari ismét hangsúlyozta, hogy Doha nem vesz részt az Egyesült Államok és Irán közötti állítólagos tárgyalásokban. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnök helyesen írta-e le a Teheránnal folytatott egyeztetések jellegét, úgy válaszolt: „ezt azoknak kell megkérdezni, akik részt vesznek bennük”.
Al-Ansari kiemelte, hogy Katar jelenlegi prioritása nem a közvetítés, hanem az ország védelme és a támadások megállítása. Korábban azt is jelezte, hogy bár most súlyos a feszültség Iránnal, a földrajzi helyzet miatt hosszabb távon elkerülhetetlen lehet a kapcsolatok rendezése.
(BBC)
Legalább hat kurd pesmerga harcos meghalt, további mintegy harmincan pedig megsebesültek egy rakétatámadásban az észak-iraki Irbil városában található katonai bázison – közölték a helyi hatóságok.
A pesmerga erők közleményükben Iránt tették felelőssé a támadásért, amely több katonai létesítményt is célba vett a térségben. A beszámolók szerint a csapás során több ballisztikus rakéta csapódott be a bázis környékén.
A támadás újabb jele annak, hogy a térségben zajló konfliktus egyre inkább átterjed Irak északi részére is, ahol a kurd erők fontos szereplői a regionális biztonsági helyzetnek.
(AP)
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac szerint az izraeli hadsereg egy biztonsági övezetet fog fenntartani Dél-Libanonban egészen a Litáni folyóig, amíg a Hezbollah jelentette fenyegetés meg nem szűnik.
Kac közölte, az IDF továbbra is teljes erővel lép fel a Hezbollah ellen, és a dél-libanoni lakosok addig nem térhetnek vissza a Litáni folyótól délre eső területekre, amíg nem garantált az észak-izraeli lakosság biztonsága. Hozzátette, hogy a Hezbollah mozgását segítő hidakat felrobbantották, a megmaradt átkelőket pedig az izraeli hadsereg ellenőrzi.
A miniszter szerint ahol „terror és rakéták vannak, ott nem lesznek otthonok és lakosok, és az IDF jelen lesz”. A hadsereg közlése szerint közben a Dov-hegy térségében izraeli katonák egy Hezbollah-alagút bejáratát is megtalálták, valamint több, a szervezet által használt létesítményt megsemmisítettek.
A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint újabb áldozatot találtak a Bejrúttól délkeletre fekvő Bchamoun települést ért légicsapás után, így a halálos áldozatok száma háromra emelkedett. A tárca szerint az áldozatok között egy hároméves kislány is van.
(AP)
Az izraeli hadsereg szerint az izraeli légierő több, Hezbollah által használt parancsnoki központot vett célba Bejrútban az éjszaka folyamán, egy többszintes épületet pedig teljesen lerombolt.
Az IDF közlése szerint a támadások során a szervezet több főhadiszállását is eltalálták, köztük az elit Radwan-erő egyik központját és a Hezbollah hírszerzési részlegének létesítményét.
A hadsereg szerint egy dél-libanoni településen, at-Tiriben is csapást mértek egy olyan parancsnoki pontra, amelyet az Al-Nour rádió stúdiójába építettek be. Az izraeli közlés szerint a támadás idején Hezbollah-harcosok tartózkodtak a helyszínen.
Az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah körülbelül 30 rakétát indított Libanonból a Haifa-öböl térsége felé. A légvédelem a lövedékek többségét elfogta, és egyelőre nincs hír lakóövezeteket ért találatokról. A mentőszolgálat közlése szerint sérültekről nem érkezett jelentés. A támadás idején szirénák szólaltak meg Akko városában és Haifa külvárosaiban, a Krayot térségében.
Az iraki, Irán által támogatott milíciákból álló Népi Mozgósítási Erők (PMF) közlése szerint legalább 15 harcosuk meghalt egy nyugat-iraki légicsapásban. A halottak között van Szaad Davai al-Baiji is, aki az Anbár tartományban zajló műveletekért felelt.
A szervezet az Egyesült Államokat tette felelőssé a támadásért, amely a milíciák anbari parancsnoki központját érte. Washington részéről egyelőre nem érkezett reakció az állításokra. A PMF-et eredetileg az Iszlám Állam elleni harcra hozták létre, és formálisan az iraki hadsereg alá tartozik, a gyakorlatban azonban jelentős önállósággal működik.
(AP)
Az izraeli hadsereg közlése szerint az elmúlt nap és éjszaka során végrehajtott légicsapásokban az izraeli légierő ballisztikus rakéták tárolására szolgáló létesítményeket és iráni rezsimhez tartozó központokat vett célba.
A tájékoztatás szerint Teheránban két, az Iszlám Forradalmi Gárdához tartozó hírszerzési központot, valamint az iráni hírszerzési minisztérium egyik főhadiszállását is támadás érte.
Emellett fegyverraktárakat és légvédelmi rendszereket is megsemmisítettek a fővárosban. Az IDF szerint az éjszaka folyamán több mint 50 célpontot támadtak Irán északi és középső részén, köztük olyan helyszíneket, amelyeket ballisztikus rakéták tárolására és indítására használtak.
Az izraeli hadsereg közlése szerint kutató- és mentőegységeket vezényeltek több tel-avivi helyszínre, ahol rakétabecsapódásokat jelentettek. A mentőszolgálat képeket is közzétett egy központi helyszínről, ahol kiégett autók és súlyosan megrongálódott épületek között dolgoznak a mentők. A beszámolók szerint egy belvárosi utcát ért találat után kráter keletkezett, egy épület homlokzata részben megsemmisült, az utcát pedig üvegszilánkok borítják.
Egy szemtanú, Jaffa Folger arról számolt be, hogy a robbanás több száz méterre is megrázta az épületeket, és számos ház ablaka kitört a lökéshullámtól. A helyszínen elsősegélynyújtók és mentők kutatnak sérültek után a romok között. Korábbi híradások szerint a támadásban eddig hat ember sérült meg könnyebben.
(AP)
Bahrein belügyminisztériuma közölte, hogy a polgári védelem egységei eloltották azt a tüzet, amely egy – meg nem nevezett – vállalatnál keletkezett, és amelyet a hatóságok iráni agressziónak tulajdonítanak.
A közlemény mintegy hat órával azután érkezett, hogy a hatóságok szirénákat rendeltek el, és arra kérték a lakosságot, hogy vonuljanak biztonságos helyre.
(BBC)
Az izraeli hadsereg közlése szerint újabb ballisztikus rakétát indítottak Iránból Dél-Izrael irányába. Az IDF szerint a következő percekben légvédelmi szirénák szólalhatnak meg az érintett területeken. A riasztások célja, hogy a lakosság időben óvóhelyre vonulhasson a lehetséges becsapódások előtt.
Az egyiptomi külügyminiszter, Badr Abdelati telefonon egyeztetett Steve Witkoff amerikai különmegbízottal az Egyesült Államok és Irán közötti lehetséges tárgyalásokról – közölte az egyiptomi külügyminisztérium.
A tárca szerint a beszélgetés része annak a diplomáciai erőfeszítésnek, amely a diplomáciai út újraélesztését célozza, mint az egyetlen módot arra, hogy elkerüljék a térség teljes káoszba süllyedését.
Abdelati emellett több ország külügyminiszterével is egyeztetett, köztük Törökország, Pakisztán, Omán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Franciaország és Ciprus vezető diplomatáival.
(AP)
Az izraeli rendőrség szerint mintegy 100 kilogramm robbanóanyagot szállító fegyver csapódott be Tel-Aviv központjában. A robbanás jelentős károkat okozott a környéken.
A beszámoló szerint több épület megrongálódott, és járművek is megsérültek a detonáció következtében.
Több öböl menti országban is rakétatámadásokra figyelmeztettek az éjszaka során, a támadásokat Irán felől indították. Kuvaitban a hadsereg közölte, hogy a légvédelem már éjfél óta másodszor fogott el iráni rakétákat. Az elfogások következtében lehulló törmelék miatt hét elektromos vezetéket is le kellett állítani az ország különböző részein.
Bahreinben a belügyminisztérium többször is légiriadót rendelt el hétfő éjjel és kedd hajnalban, és arra kérte a lakosságot, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és vonuljanak biztonságos helyre. Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma közölte, hogy az éjszaka folyamán több drónt is elfogtak és megsemmisítettek a királyság légterében.
(CNN)
Közel 150 000 új-zélandi család hamarosan heti támogatást kap, hogy fedezni tudja az üzemanyagköltségeket – jelentette be az új-zélandi kormány. Kedden Christopher Luxon miniszterelnök és Nicola Willis pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy körülbelül 143 000, gyermekes család heti 50 új-zélandi dollárral (kb. 9785 forintnyival) többet kap az úgynevezett munkavégzéshez kötött adókedvezmény növelésén keresztül. Ez a támogatás azokra a családokra vonatkozik, ahol eltartott gyerek van, legalább az egyik szülő dolgozik, és egyikük sem részesül szociális ellátásban.
Emellett kb. 14 000, valamivel magasabb jövedelmű család is jogosult lesz támogatásra, de ők heti 50 új-zélandi dollárnál kevesebbet kapnak. Az április elsején induló emelés ideiglenes: legfeljebb egy évig tart, vagy addig, amíg a 91-es oktánszámú benzin ára négy egymást követő héten keresztül 3 új-zélandi dollár (kb. 587 forint) alá nem csökken literenként. (Guardian)
Hét területet vett célba Izrael Bejrútban éjszaka – jelentette kedden a libanoni állami média. A beszámoló szerint ellenséges harci repülőgépek hét légicsapást hajtottak végre az éjszaka során a déli területeken, úgy mint Bir al-Abed, Al-Ruwais vagy Haret Hreik területén. Izrael az elmúlt hetekben többször is támadta Bejrút déli részét. (Guardian)
Takaicsi Szanae, Japán miniszterelnöke bejelentette, hogy az ország csütörtökön hozzálát a nemzeti olajtartalékok felszabadításához, ezt az X-en közzétett bejegyzésében közölte. „Ettől a héttől, 26-ától kezdve megkezdjük a nemzeti tartalékok felszabadítását” – írta.
A bejegyzés szerint Japán már a múlt héten is hozzányúlt a magántulajdonban lévő készletekhez, hogy biztosítsa az országban egésze számára a szükséges mennyiséget. A Japán által felhasznált olaj közel 95 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. (BBC)
