Trump eddigi legdurvább fenyegetése után váratlanul tárgyalásokról beszélt, ami csak még több kérdést vetett fel
Fél órával az amerikai részvénypiacok hétfői megnyitása előtt Donald Trump mindenkit meglepő nyilatkozatot tett. Közösségi oldalán, egy csupa nagybetűvel írt posztban az amerikai elnök bejelentette, hogy a megelőző két napban konstruktív egyeztetéseket folytattak Iránnal a háború lezárásáról. Azt is kijelentette, hogy ezért öt nappal elhalasztja az iráni erőművek ellen belengetett és a Telexnek nyilatkozó szakértő szerint háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek számító csapásokat. Az erőművek elleni fenyegetésekkel a Hormuzi-szoros megnyitására próbálta rákényszeríteni az iráni rezsimet.
Az iráni háború február 28-i kezdete óta esésben lévő részvénypiacok pozitívan reagáltak a hírre, a brent kőolaj hordónkénti ára pedig száz dollár alá esett vissza. Az öröm azonban nem tartott sokáig. Hétfő estére az ár már újra száz dollár fölé emelkedett, miután kérdések merültek fel Trump bejelentésével kapcsolatban.
Az iráni állami média, valamint iráni tisztviselők tagadták, hogy bármilyen komoly tárgyalást folytatnának Washingtonnal, és Trump későbbi nyilatkozatai is rejtélyesek voltak arról, hogy kivel és miről tárgyalhattak. Ráadásul hétfőn és kedden ugyanúgy folytatódtak az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások, valamint az Izrael, a térségbeli amerikai bázisok és az Öböl-országok elleni iráni rakéta- és dróntámadások, mint a megelőző hetekben. Trump kedden azt mondta, kapcsolatban vannak az irániakkal, akik rettentően meg akarnak egyezni.
Háborús bűncselekmény lehetne, amivel Trump fenyegetett
Az amerikai elnök a megelőző napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a háborúval kapcsolatban. Azt is mondta, hogy a háború fokozatos befejezésére készül, mert közel állnak a céljaik elérésére, az Irán elleni szankciók enyhítése is felmerült, közben viszont közel ötezer tengerészgyalogost vezényelnek Irán közelébe. Az Axios szerint pedig a Trump-kormány az iráni olajexporthoz kulcsfontosságú Kharg-sziget megszállását vagy blokád alá vonását is fontolgatta, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.
Közben források szerint a háttérben több közel-keleti és ázsiai ország akkor már napok óta igyekezett közvetíteni Teherán és Washington között, hogy sikerüljön diplomáciai megoldást találni a háború lezárására. A fő cél a Hormuzi-szoros újranyitása és az energiaipari létesítmények elleni támadások leállítása volt, de a Wall Street Journalnek nyilatkozó arab tisztviselők szkeptikusak voltak a várható eredményekkel kapcsolatban. A háttérben zajló diplomáciai erőfeszítéseknek aztán új löketet adott Trump szombat esti posztja, amiben az iráni erőművek lebombázását helyezte kilátásba, ha a rezsim nem nyitja újra a szorost, amire Teherán még keményebb támadásokkal fenyegetett a térségbeli energiainfrastruktúra ellen.
„Ha Irán nem NYITJA MEG TELJESEN, FENYEGETÉS NÉLKÜL a Hormuzi-szorost ettől a pontos pillanattól számított 48 ÓRÁN belül, akkor az Amerikai Egyesült Államok megtámadja és porig rombolja a különböző ERŐMŰVEIKET, KEZDVE A LEGNAGYOBBAL!” – írta ki Trump a közösségi oldalán magyar idő szerint vasárnap hajnalban. A határidő magyar idő szerint kedden, egy perccel hajnali háromnegyed 1 előtt járt volna le. Az ultimátumra válaszul Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak írt levelében közölte, hogy az háborús bűncselekmény lenne. Ezt külföldi jogi szakértők is megerősítették.
„Egy ilyen támadás egyértelműen háborús bűncselekmény, és még emberiesség elleni bűncselekmény is lenne egyben”, mert Trump fenyegetése általánosságban az energetikai infrastruktúra ellen irányult, ami alapvetően a polgári javak körébe tartozik – mondta a Telexnek Hoffmann Tamás. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó egyetemi docense azt mondta, ha egy erőmű kizárólag, vagy elsődlegesen katonai infrastruktúrához szolgáltat energiát, akkor elméletileg lehet legitim katonai célpont, feltéve, ha meg lehet úgy támadni, hogy az ne okozzon aránytalan veszteséget a polgári lakosság körében.
A döntő dolog, hogy kifejezetten az erőművekre irányult a fenyegetés – mondta Hoffmann. A szakértő szerint önmagában az olaj- és gázinfrastruktúra elleni támadás még talán megindokolható lehet, de „amikor a lakosság túléléséhez feltétlenül szükséges javakat előállító létesítményeket támadnak, az teljesen egyértelműen nem lehet jogszerű”.
Emlékeztetett arra, hogy 2024 júniusában a Nemzetközi Büntetőbíróság hasonló támadások miatt adott ki letartóztatási parancsot az akkori orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu, valamint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök ellen. A testület a két katonai vezetőt Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta, mivel felelősek civil objektumok ellen indított támadásokért és aránytalanul sok civil áldozattal járó, vagy polgári objektumokban túl nagy kárt okozó támadásokért.
Az olaj- és gázlétesítmények elleni támadások nem feltétlenül esnek be a háborús bűncselekmény kategóriájába, annak ellenére, hogy ezek támadása is civil áldozatokkal járhat. Ezekben az esetekben azt kell megvizsgálni, hogy a polgári lakosságra nézve egy ilyen csapás milyen konkrét hátrányokat jelent. „Minél nagyobb az elérhető katonai előny, annál nagyobb lehet a járulékos veszteség aránya is” – mondta Hoffmann.
Szorítja az idő a Hormuzi-szorosnál
Irán az amerikai–izraeli légicsapásokra válaszul lényegében lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ kőolaj-kereskedelmének nagyjából húsz százaléka halad át. Csak néhány kiválasztott ország, köztük Kína, India és Törökország tankereit engedte át. A kialakult helyzet miatt meredeken emelkedni kezdett az üzemanyag ára az amerikai benzinkutakon is, komoly belpolitikai problémát okozva ezzel a már most a novemberi félidős kongresszusi választásokra készülő Fehér Háznak és a Republikánus Pártnak.
Ahogy azt március közepén írtuk, a Fehér Ház úgy tűnik, nem számolt a szoros lezárásával, vagy azért, mert abban bízott, hogy Irán erre nem lesz képes, vagy mert úgy vélte, hogy a rezsim nem kockáztatja meg, hogy saját magának is kárt okozzon. Valójában az iráni export például Kína irányába még fel is pörgött, a világ legnagyobb része pedig gyorsan rájött, hogy a szoros lezárása milyen súlyos következményekkel jár.
A messzire nyúló hatásokat mutatja, hogy Ausztráliában a benzinkutak elkezdtek kifogyni a gázolajból és benzinből, Dél-Koreában korlátozásokat vezettek be, Új-Zélandon állami támogatást adnak a rászoruló családoknak, Indiában gázhiány van, Pakisztán és a Fülöp-szigetek négynapos munkahetet vezet be, Mianmarban korlátozzák az autóhasználatot, Srí Lankán pedig az üzemanyag-vásárlást.
Trump egy ideig arról beszélt, hogy az üzemanyag árának emelkedése csak időleges, majd visszamegy, ha vége a háborúnak. Közben viszont több lehetséges megoldást is bedobott arra, hogyan akarják elérni, hogy újra szabadon járhassanak az olajtankerek a szorosban. Volt, amikor amerikai hadihajós kíséretet ígért a tankerek megvédésére, majd más országokra akarta többek között fenyegetésekkel áthárítani a feladatot. Az Egyesült Államok szövetségesei ezt elsőre visszautasították, amire sértődötten reagált. Azóta több mint húsz ország jelezte, hogy idővel részt venne a szoros nyitva tartásának biztosításában.
Volt olyan beszámoló az amerikai sajtóban, amely szerint Trump hagyta, hogy Izrael megtámadja a legfontosabb iráni földgázmezőt, hogy ezzel vegye rá Iránt a szoros megnyitására. Irán erre fokozta támadásait az Öböl menti országok energialétesítményei elleni, és csak még inkább kilőtt az olaj ára. Trump aztán azt mondta, nem tudott előzetesen az izraeli csapásról a gázmező ellen, és jelezte is Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek, hogy ne támadjanak energiaipari létesítményeket a továbbiakban.
Trump arról is beszélt, hogy nem kell más országok segítsége a szorosnál, majd pénteken mégis előállt azzal is, hogy azt más országoknak kéne megvédenie. Pár órával később pedig olyat is mondott, hogy a szoros egy ponton majd „újra fogja nyitni magát”. Végül ezután jött az erőművek támadásához kötött ultimátuma.
Teherán széles körű válaszcsapásokkal fenyegetett
Trump fenyegetésére válaszul Irán pusztító támadásokat helyezett kilátásba, ha Trump beváltja fenyegetését, és elkezdi megsemmisíteni az iráni erőműveket. Az iráni hadsereg közölte, hogy teljesen lezárnák a Hormuzi-szorost, az iráni nemzetbiztonsági tanács a vízi útvonal elaknásítását lengette be, és jelezték, csak akkor nyitnák újra, ha erőműveiket újjáépítik.
Az iráni házelnök azt üzente, hogy a közel-keleti kritikus infrastruktúrát „visszafordíthatatlanul megsemmisítik”, és a térségben létfontosságúnak számító sótalanító üzemeket is támadni fogják. Egy iráni hírügynökség pedig egy listát tett közzé 11 lehetséges közel-keleti célpontról, amin erőművek és sótalanító üzemek szerepeltek. Ezek támadása ugyanúgy háborús bűncselekménynek számítana.
Vasárnap Trump emberei ráerősítettek az elnök ultimátumára. Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet azzal indokolta az erőművek elleni támadást, hogy azokat az iráni Forradalmi Gárda használja. Minden opciót lehetségesnek nevezett, és jelezte, hogy „az elnök nem lacafacázik”. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy Trump csak azon a nyelven beszél, amit Irán megért.
Szerinte „néha eszkalálni kell a deeszkalációhoz”.
Demokrata politikusok ezzel szemben egy pánikba esett elnök kétségbeesett lépéseként értékelték az erőművek elleni fenyegetést. „Trumpnak nincs terve a Hormuzi-szoros újranyitására, ezért fenyegeti támadással Irán polgári erőműveit” – mondta Ed Markey demokrata szenátor. Chris Murphy szenátor szerint Trump elveszítette az irányítást a háború felett, és pánikba esett.
Váratlan irányváltás
Mindezen előzmények után Trump végül hétfőn visszakozott. A közösségi oldalán közzétett posztjában bejelentette, hogy öt nappal elhalasztja az erőművek elleni támadásokat. Azt írta, hogy „mélyreható, részletes és konstruktív beszélgetéseket” folytattak Iránnal a megelőző két napban „az ellenségeskedéseink teljes és totális megoldásáról”. Az amerikai elnök közölte, hogy a héten tovább folytatódnak a tárgyalások, és annak sikerétől függ az erőművek elleni csapások esetleges megindítása öt nappal később.
Trump hétfőn riportereknek egy floridai repülőtéren nyilatkozva azt állította, hogy Teheránból vették fel Washingtonnal a kapcsolatot, mert készen állnak a megállapodásra. Azt mondta, hogy egy magas rangú személlyel tárgyalnak, de azt már nem árulta el, hogy kiről van szó, mert nem akarja, hogy megöljék. Csak annyit tett hozzá, hogy nem Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetője az illető, akit azután választottak meg, hogy az amerikai–izraeli csapásokban megölték apját. A tárgyalásokban Trump szerint közel-keleti követe, Steve Witkoff, valamint a gázai tűzszüneti és az ukrajnai béketárgyalásokba is bevont veje, Jared Kushner vesznek részt.
Az elnök szerint fontos kérdésekben megegyezés van, és a Hormuzi-szoros „nagyon hamar” újra nyitva lesz, ha a tárgyalások jól haladnak. Arról is beszélt, hogy a szoros közös irányítás alá kerülhet, „én és az ajatollah, akárki is az ajatollah, akárki is a következő ajatollah”, fogja azt felügyelni. Trump közlése szerint az amerikai követelések között van az atomfegyverprogram teljes leállítása, az iráni dúsított uránkészlet, az elnök megfogalmazása szerint „a nukleáris por” átadása. Az elnök jelezte azt is, hogy „nagyon komoly formájú rezsimváltás” lesz Iránban, ahol néhány megfontolt és nagy tiszteletnek örvendő emberrel tárgyalnak, akik közül az egyik olyan lehet, akit Washington szívesen látna a hatalomban.
Ki tárgyal kivel?
A Politico információi szerint az egyik ilyen ember az iráni parlament házelnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf. A lap értesülései szerint a Fehér Ház több olyan embert is vizsgál, akivel le tudnak ülni tárgyalni, de a házelnök van a lista élén. Egy olyan embert keresnek, mint a Venezuelában Nicolás Maduro eltávolítása után hatalomra segített Darcy Rodríguez addigi alelnök – mondta egy kormányzati tisztviselő a Politicónak.
Ali Vaez, az International Crisis Group vezető iráni elemzője ugyanakkor azt mondta, hogy Ghalibaf igazi belső körhöz tartozó vezető, aki teljesen eltökélt az iszlám berendezkedés mellett, és akit a katonai elit gúzsba kötne. Más véleményen volt Nicole Grajewski, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója, aki szerint a házelnök egyike annak a még meglévő kevés iráni kormányzati tisztviselőnek, akik meg tudják győzni a politikai és katonai vezetést a megegyezésről.
Ghalibaf közben az X-en közzétett posztjában kijelentette, hogy nem volt semmilyen tárgyalás az Egyesült Államokkal, és fake newsnak nevezte Trump bejelentését. Szerinte az amerikai elnök ezzel csak a pénz- és olajpiacokat akarta megnyugtatni.
Iránból több hasonló nyilatkozat érkezett. Az iráni állami televízió Trump bejelentését úgy tálalta, hogy az elnök az iráni válaszcsapásoktól tartva visszakozott, az iráni külügyi szóvivő is azt közölte, hogy nem voltak tárgyalások az Egyesült Államokkal, és több iráni hírügynökség is erről számolt be. Irán közlése szerint csak a régió országaitól érkeztek kérések a feszültségek csökkentésére.
Ugyanakkor ha valóban lettek volna tárgyalások Ghalibaffal, akkor sem lenne meglepő, ha pont egy, a fentihez hasonló nyilatkozatot adni ki nyilvánosan. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pedig még Trump bejelentése előtt elismerte, hogy telefonon beszélt a török külügyminiszterrel.
Az amerikai lapokban megjelent beszámolók szerint az elmúlt napokban több ország is igyekezett közvetíteni Washington és Teherán között, és valamilyen diplomáciai megoldást találni a háború lezárására. A Wall Street Journal értesülései szerint Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán külügyminiszterei csütörtökön Rijádban találkoztak, de eleinte nem találtak senkit, akivel tárgyalhattak volna. Akit kinéztek, Ali Laridzsáni volt, de az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetőjét Izrael pár nappal korábban megölte. Ekkor az egyiptomi hírszerzésnek sikerült kapcsolatot teremtenie a Forradalmi Gárdával, ötnapos fegyvernyugvást javasolva.
Négy iráni tisztviselő a New York Timesnak azt mondta, az elmúlt napokban közvetítőkön keresztül történt üzenetváltások célja annak megakadályozása volt, hogy a háború kiszélesedjen az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra. Ugyanezt mondta az AP-nek egy egyiptomi tisztviselő is. A CNN értesülései szerint közel-keleti tisztviselők kapcsolatban voltak az iráni külügyminiszterrel is, míg Washington és Teherán Egyiptomon, Törökországon és Pakisztánon keresztül váltott üzeneteket, a pakisztáni hírszerzés vezetője pedig Witkoffal és Kushnerrel beszélt.
Közben J. D. Vance amerikai alelnök és Trump telefonon beszélt hétfőn Netanjahuval, hogy tájékoztassák az elmúlt napokban történt fejleményekről. Trump tárgyalásokról szóló bejelentésére nem reagált azonnal az izraeli miniszterelnöki hivatal, de később Netanjahu kijelentette, hogy folytatni fogják a támadásokat Irán és a libanoni Hezbollah terrorszervezet ellen. Három izraeli tisztviselő a Reutersnek „nagyon valószínűtlennek” nevezte, hogy Irán bele fog egyezni az amerikai követelésekbe bármilyen tárgyaláson.
Miután beszélt Trumppal, Netanjahu közölte, hogy az amerikai elnök úgy hiszi, hogy fel tudja használni a katonai támadások eredményeit egy olyan megállapodáshoz, amivel el tudják érni a háború céljait. Washington az elmúlt hetekben nem határozta meg pontosan, hogy mit is akarnak elérni a háborúval. Legtöbbször az iráni nukleáris program leállítását, a ballisztikus rakétaprogram és a haditengerészet megsemmisítését említették, valamint annak elérését, hogy Teherán ne támogasson terrorszervezeteket. A légicsapások megindítása után Trump rezsimváltás lehetőségéről is beszélt, és Netanjahu is megerősítette, hogy esélyt akarnak adni az iráni népnek, hogy a kezébe vegye a sorsát. Ehhez a korábban a tüntetések elfojtásához bevetett erőszakszervezetekre is csapásokat mértek.
Az ötnapos határidő is hamar letelik
A Wall Street Journal értesülései szerint a Washington és Teherán között közvetítő közel-keleti tisztviselők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e megoldást találni a háború lezárására. Arab tisztviselők a lapnak azt mondták, hogy Irán olyan követeléseket tett, amit Washington nehezen tud majd elfogadni.
Irán a források szerint egyebek mellett azt akarja, hogy az Egyesült Államok és Izrael garantálja, hogy nem fog újabb támadásokat indítani, kártérítést kérnek a háborúban okozott károk miatt, valamint hogy Izrael fejezze be a Hezbollah elleni támadásokat. Emellett Irán teljesen a saját ellenőrzése alá akarja vonni a Hormuzi-szorost, és áthaladási díjat követelne az áthaladó hajóktól. Egyes beszámolók szerint Irán jelenleg kétmillió dollárt kér azért, hogy egy hajót átengedjenek.
Trump a WSJ értesülései szerint azután vonta vissza az iráni erőművek elleni támadásokról szóló 48 órás ultimátumát, hogy a hétvégén tudomást szerzett a háttérben zajló tárgyalásokról. Egy Öböl menti diplomata az AP-nek azt mondta, hogy ezzel sikerült elkerülni egy energiakatasztrófát, ami az iráni erőművek elleni támadással és az iráni válaszcsapásokkal járt volna.
A lap úgy tudja, hogy hétfőn folytatódtak az üzenetváltások, amelyekben Franciaország és Nagy-Britannia is részt vesz, és már egy személyes találkozó is szóba került. Az amerikai felet Witkoff és Kushner képviselheti, de felmerült, hogy J. D. Vance alelnök is részt vehet a megbeszéléseken, ha már közel állnának valamilyen megállapodáshoz. Iráni részről pedig Abbász Aragcsi külügyminiszter, valamint a házelnök neve merült fel.
A CNN értesülései szerint Washington egy 15 pontos követeléslistát adott át Pakisztánon keresztül Iránnak, de abban a lapnak nyilatkozó helyi forrás szerint több olyan is van, amit „szinte lehetetlenség”, hogy Teherán elfogadjon. A Politicónak egy Öböl menti tisztviselő pedig kijelentette, hogy Trump a nyilvános nyilatkozataiban eltúlozza a tárgyalások állását, hogy legyen oka az erőművek elleni támadások elhalasztására, és fő célja a piacok megnyugtatása volt. A Wall Street Journalnek szintén azt mondták iráni és arab tisztviselők, hogy Trump bejelentése elsősorban az olajár csökkentését célozta.
